Ahogy általában minden évben, idén is sikerült legalább egy pár órát borozni a Tagore sétányon a Balatonfüredi Borhetek alkalmából. Tavaly és tavalyelőtt úgy éreztem, hogy kevés "anyag" jött össze ahhoz, hogy egy külön írást szenteljek a jegyzeteknek, így azok az egyik magyar egyveleg posztban landoltak. Most kicsivel több bort sikerült megkóstolni, úgyhogy ismét külön csokorba gyűjtöttem az élményeket.

Ebben az évben 6 borászat 14 bora fért bele az időnkbe, fehérek, vörösek vegyesen. Nem a kóstolás szerint, hanem abc-sorrendben, pincészetenként csoportosítva következnek a jegyzetek.

Meglepő lehet, de Dániában - a hobbitermelőket nem számolva - már kb. 150 professzionális borászat működik. Szerzetesek saját fogyasztásra már a 13. században is készítettek bort az északi országban, de kereskedelmi forgalomba csak a 21. században kezdtek megjelenni. Dániában ugyan szokás bort fogyasztani az ételek mellé vagy csak magában, a hazai bortermelés kb. 95%-a az országon belül fogy el, de egyelőre az importált bor szinte mindig olcsóbb és általában magasabb minőségű, mint a hazaiak. Ezzel együtt a dán bor még mindig kuriózumnak számít, attól egyelőre nem kell tartani, hogy a többi bortermelő ország babérjaira törnek.
 Az érdekesség kedvéért azért álljon itt második találkozásom a dán borral, amely az elsőnél sokkal jobban sikerült. Történetesen ismét egy solaris-t kóstoltam, Dánia egyik legjobb nevű családi birtokától, a Stokkebye-től. A boraik több dán és - ami nagyobb szó - francia Michelin-csillagos étterem borlapján is szerepelnek, ennek és a tulajdonosok múltjának köszönhetően a palackjaik még dán viszonylatban is drágák. Augusztusban Dániában élő barátaimat látogattam meg és Fyn szigetén, a Stokkebye birtok közelében is volt szerencsém eltölteni két napot, így ezt a bort a kivételesen napsütéses dán tengerpart látványa mellett kortyolgattuk el.

Az idei évben adós maradtam a borvidéki látogatásokkal és túl sok kóstolóra sem jutottam el. Augusztus végén azért szokás szerint megfordultam Balatonfüreden és a Balatonfüredi Borheteken is, így a környékbeli borokkal legalább ilyen formában találkoztam.

A Vince Magazin évről évre díjazza a hazai borkultúra legjobbjait, idén először azonban a közönség is szavazhatott a kedvenceire, több kategóriában. A díjazható borok listáját a hazai gasztronómiai és italkultúra szakértői és támogatói állították össze. A díjátadóra és a sétáló kóstolót is magában foglaló két napos gálára november első hétvégéjén került sor a Marriott Hotel dísztermében. A rendezvényen természetesen a különféle díjkategóriák döntőseit és díjazottjait is meg lehetett kóstolni, de további kiállítók is megjelentek, valamint mesterkurzusok keretében a Bock, a Jammertal Borbirtok és a Patricius Borház különleges boraival is meg lehetett ismerkedni.

Két külön posztban írok a gálán kóstolt fehér- illetve vörösborokról, valamint érkezik majd egy rövid beszámoló a Jammertal Borbirtok mesterkurzusáról is. A fehérboros kategóriák versenyzőivel nyitom meg a sort, kategóriánként beosztva a tételeket. Nem kóstoltam meg minden bort (az Irsai Olivér, sauvignon blanc, sárgamuskotály, egyéb buborékos sor kimaradt, ahogy a legjobb borcímkés stand borai is), de a mezőny nagy részét azért igen. Rövidke jegyzetek, gyors benyomás alapján generált pontszámok következnek.

Kevés boros rendezvény mondhatja el magáról, hogy már közel 90 éve megrendezésre kerül, a Balatonfüredi Borhetek azonban ilyen. Az északi part fővárosa 1932 óta ad otthont a Balatonfüredi Borheteknek, ahol a borvidék vezető pincészetei mutatják be boraikat. Amikor úgy jön ki a lépés, hogy éppen augusztusban járok Balatonfüreden, mindig igyekszem legalább egy gyors kört tenni itt én is, ahogy ez az utóbbi két évben is történt (2020, 2019). Idén nyáron ugyan a balatoni kirándulásaim legfőképpen a Badacsonyi borvidékre koncentrálódtak, de augusztus utolsó hetén egy napra elugrottam Balatonfüredre is egy kis nyárzáró borozásra.

Hadd unalmaskodjak tovább a balatoni témával. Javarészt az előző posztok felfedezéseiből, kisebb részben korábbi helyi beszerzésekből állítottam össze egy érdekesnek ígérkező sort a klub számára.

Íme:

A múltkori téves kör után végül megjelentem a Balatonfüredi Borhetek nyitányán. Ismét csak megijesztettek, tulajdonképpen hivatalosan csak holnap kezdődik, ma még csak kipakolnak. De jó, mondom, hogy 13-ikát írtak kezdésnek. Azért nem fordultam sarkon, mert néhány bodénál már kinyitottak, sőt ahogy haladtunk előre az estével, szerencsére majdnem mindenütt.

Forrás: www.balatonfured.info.hu

Zömmel számomra teljesen ismeretlen pincék szortimentjébe kóstoltam bele szúrópróba-szerűen, legtöbbjük a 2015-ben alakult Rizling Generáció tagjai. A kóstolt borok átlagos szintjét nem éreztem túl magasnak, de azért volt ami tetszett.

Nem túl olvasmányos poszt következik, lényegében az ott papírra vetett krix-kraxokat gépeltem csak be.