Rácz Miklós Tamás borairól sok szépet olvastam az elmúlt évek során, de valami megmagyarázhatatlan okból az én poharamat eddig elkerülték a borai. Eddig. A jövőben valószínűleg nem fogják. A diósviszlói kis birtokon mindössze három fajtából készül bor: chardonnay, pinot noir, cabernet franc. Ebből a háromból kettőt kapásból nem Villányhoz kötne az ember, a cabernet franc-t igen, de Rácz Miklós Tamás kezei között ez a fajta sem azt az arcát mutatja, mint amit a borvidéken megszokhattunk. Már külsőre is: burgundi palack és csavarzár, de stílusra is: burgundi vonások, mindez zéró hordóval.
Rácz Miklós Tamás Cabernet Franc 2018
Az illata első nap halovány, bátortalannak is mondhatnám: kezdetben picit zárt, utána inkább csak fedett, egy kis szotyival, leheletnyi bőrrel, grafittal, kevés gyümölccsel. Leginkább másnapra kel életre, akkor viszont kifejezetten kedves és nyílt arcát mutatja: főleg meggy, mellette málna és szeder, némi fekete bors és kék virág. Kóstolva ellenben egyből adja magát, de idővel még itt is javul az intenzitás. Egyszerre szellős és tartalmas, finom szövésű, selymes tapintású, és áraszt egy kis melegséget is, közben nagyon zamatos. A korty elején még bizsergető savérzet fokozatosan szelídül és simul be a borba, a tannin mennyiségre nem sok, de szépen hozzátesz a szerkezethez és sokáig kellemesen masszírozza a szájpadlás elejét, az alkohol finoman melegít, de nem válik túlzóvá, ugyanakkor azért elárulja, hogy mégiscsak egy déli borvidékünkön járunk. Meggy, szeder, vörös és kék áfonya, málna, pici fekete bors és szegfűbors, enyhe meggymagos fanyarság adják az aromákat szájban. Bordeaux-i fajta burgundi stílusban, Villányból. Szerettem. 6p (3500-3700 Ft, Artizan, Borfalu, Bor és Más)
