Az a helyzet, hogy a begubozó életmóddal az jár együtt, hogy az általam fogyasztott borok 90 százalékát webshopokból rendelem. Valahogy úgy hozta a sors, hogy ezek erős zömmel külföldieket takarnak, most viszont úgy éreztem, hogy van egy sor hazai/kárpát-medencei termelő akinek rég ittam a borait. Így most a Mitiszolra esett a választás. Rendeltem tőlük egy hatos kartonnyi nem olcsó bort, íme a tapasztalatok, csak még egy kis kitérő. :)

Kicsit az értékeléseimről, ha már "visszatértem", mert lehet egyesek furcsának találják majd a mostani pontokat, vagy épp a hiányukat. Valahogy úgy vagyok vele, hogy ha már úgyis képtelenség törekedni teljes objektivitásra, akkor törekedjünk teljes szubjektivitásra.:) Így ha egy bor jobban tetszik magasabb pontot kap, ha mérsékelten, akkor meg alacsonyabbat, ha nem ittam meg, akkor meg el is tekintek a pontozásától. Ilyen egyszerű.  Nem lesz szerkezetivás, nem lesz egyensúly mérlegelés meg utóízhossz-méricskélés. Csak szimplán, zsigerből, amilyen érzemet kivált.

Kasnyik Családi Pincészet: Kékfrankos 2018

Felvidék. Nem feltétlen a gyors kóstolások bora. Nem olyan értelemben, hogy nagyítóval kellene keresni az értékeit, sőt. Energikus, bővérű, csupa zamat bor ez, csak van egy olyan aromakészlete, amitől gondolkodóba esik az ember. Sokszor az ilyen “nagyon természetes” borok sajátossága, hogy azon agyalunk, hogy a tapasztalt esetlegesen újszerű aromák vajon tényleg ott kell, hogy legyenek, vagy nem igazán, csak úgy odakerültek. :) Itt is felmerül a kérdés, de végül kb. a palack felénél úgy döntöttem, hogy igen, ez így tökéletes a maga nemében, ahogy van, minden alkotórészéből kérek! Egyfelől benne van a koncentrált, érett, szaftos, meggyes gyümölcsélmény, egyszerre tiszta, natúr, de véletlen se steril, inoxos kivitelben. Plusz van egy pici ánizsos cucc, ami egyeseket megrettenthet, hogy akkor ez biztos, valami oxidált szar, de nem olyan, ez tényleg hozzáad, főleg, hogy a frissesség megkérdőjelezhetetlen. Hordóról nehéz beszélni, mert a fűszereit úgy általában nehéz lenne szétszálazni,  meg hogy közülük melyikért felel a hordó, melyikért nem, mindenestre volt, hogy éreztem valami nagyon diszkrét, nagyon jóféle vaníliarudas beütést. Aztán volt benne egy olyan tintás-földes felhang is, ami később kékvirágokká szelidült. Meg sok egyéb is, amit nem tudtam és nem is akartam azonosítani. Szép bor ez, szar érzés volt, hogy elfogyott, így sanszosan veszek még belőle, akkor is ha nem kifejezetten olcsó. 7     7499 Ft.

Horst Hummel: Jammer 2018

Dűlőszelektált portugieser Villányból. Van egy jóféle érett szedres gyümölcsössége, ami érdekesen passzol az amúgy karcsú testhez, szinte híg konzisztenciához. Viszont kár, hogy ott ólálkodik mögötte az istállószag, szájban meg az az állott kenyérhajas  aroma.  Nem mondanám erősnek, illetve meghatározónak ezeket a jegyeket, nem nyomják el teljesen a bort, de azért kényelmetlen. Végül nem ittam meg.  7699 Ft.

Losonci Bálint: Syrah 2018

Mátra, nehéz szimpatikusabb embert elképzelni a termelőnél, borok tekintetében is sok élményt köszönhetek neki. Füstös-kakaós aromák, illetve némi félénk gyümölcsösség. Nem valami komoly anyag, viszont tiszta, kellemes szájérzete van, sima, lekerekedett alkotórészekkel. Ízre sem túl bonyulult, de ha már így, én jobb szeretem, ha nem bújkál a gyümölcs a hordó mögé. Azért végül el lehet iszogatni, el is fogyott, de százszor inkább ajánlanám ugyanezen pince évjáratazonos alap pinot-ját.   4/5   5999 Ft.

Somlói Apátsági Pince: Juhfark 2018

A 2007-es évjárat óta sokféle tapasztalatom volt a SAP Juhfarkkal. Volt, hogy ezt tartottam a kedvenc boromnak, volt hogy tetszett, de nem szólt akkorát, volt, hogy csalódtam benne, volt, hogy visszatértem hozzá és sok év elteltével ismét felkerült az aktuális toplistámra, és volt olyan évjárat is amelyik kimaradt. Erről az évjáratról másutt szépeket lehetett olvasni, ha jól emlékszem a gazda is úgy nyilatkoztott, hogy talán az eddigi legjobb juhfarkjuk. Ezen felbuzdulva rögtön két palackot is rendeltem, szükség is volt rá.

Egyes palack:  Ijesztően semmilyen az illat, gyümölcstelen, fülledt. Szájban édeskés, sima, egyúttal elég lapos. Nem jön a várt feszültség, illetve sokkal kevesebbnek tűnik az egész, mint az analitika sugallná. Napokon keresztül nyúzva bizonyos elemeit másképp éltem meg, de mivel érdemben nem javult, eltekintek ezek részletésétől. Nem fogyott el.

Az első palack, bár nyilvánvalóan hibásnak nem tűnt, viszont annyival gyengébbnek éreztem az elvártnál, hogy párhuzamosan kibontottam a másik palackomat is.

Kettes palack: Határozottan jobb, feltehetőleg ilyesmi lehetett, amit mások is kóstoltak. Nincs fülledtség, vannak érett barackos gyümölcsök, kis mézesség, egyáltalán jobban adja a tartalmasabb somlóit. Szájban félédesnek mondanám, ha nem olvastam volna az analitikát, de ezúttal a cukron túl is vannak benne ízek, a savak pedig ha nem is repítik, rendben vannak.  Nem akkora fazon, mint reméltem, meg mint egynéhány korábbi évjáratuk, de örömet leltem benne, ez a palack könnyedén elfogyott.  5/6     5298 Ft.

Wassmann: Villányi Cabernet Franc 2015

Na, sokszor épp ilyen szokott lenni a tipikus Loire-menti cabfranc. Nagyon szép, friss és érett feketeribizlis gyümölcsök, meg sajnos ott van a brett is. Nem durván, sőt időnként győzködöm magam, hogy mintha már kiszellőzött volna, de sajnos akkor is makacsul ott van. Írhatnék a remek arányairól, csak sajnos szájban is odarondít az az állottas íz, ami az állatos illatokkal kapcsoltan szokott jelentkezni, így érdeklődésemet vesztettem. Pedig ittam már nagyon jó dolgokat a pincétől, külön sajnáltam, hogy eredendően ez is az lett volna.   8890 Ft.