Nem is tudom szerepelt-e már móri bor a "tegnap ittam" sorozatunkban, ha nem, akkor most épp itt volt az ideje. Miklós Csabit, vagy ahogy a pince nevében is szerepel, Miklóscsabit valószínűleg nem kell bemutatni. A mindig mosolygós borász sokat tett azért, hogy Mór ismertebbé váljon a magyar borfogyasztók körében. Az Ipacs Gézával közösen alkotott, Mór nevével különféle szóviccekkel játszadozó feltűnő palackok egyből megragadják a figyelmet.
Én most egy meglehetősen hosszú fantázianevű, és általában elég jól teljesítő chardonnay-val barátkoztam.

A bor három hónapig érlelődött finomseprőn, 400 literes hordóban. Illatában a gyümölcsöké a főszerep, a seprős és hordós érlelés aromái a háttérben húzódnak meg. Érett alma, őszibarack, pici banán és ananász, mögöttük seprős, édesfűszeres jegyek. Kóstolva lendületes, peckes, de nem túlzó savak repítik a bort, finom krémesség és határozottan érezhető maradékcukor teszi gömbölyűbbé a kortyot. Zamatos, vidám, jól fogyasztható bor született ismét, ahogy a korábbi évjáratokban is. 5p+ (2750 Ft - Bortársaság)