A hagyományokhoz híven idén is március 14-én "lőtték fel" az új Egri Csillag borokat Egerben (a szabályozás szerint az Egri Csillag a szüretet követő év március 15-én kerülhet először a polcokra), ennek apropóján megnéztem, mit tud az eddigi talán két legmagasabb árú Egri Csillag (közben találtam drágább Grand Superior Csillagot is, Thummererék 2013-asát). Mindkét bor Egri Csillag Grand Superior; egyikük egy vezető egri pincészet bora 2013-ból, a másik pedig öt ismert egri borász közös munkájának eredménye, egyben az első Egri Csillag Grand Superior

Az Egri Csillag sztori 2010-ben indult, ekkor merült fel az igény, hogy legyen a bikavérnek egy fehér párja is. Az első évben még csak 8 Egri Csillagot palackozó termelőhöz azóta sokan csatlakoztak, úgy tűnik tehát, hogy a termelők körében kedvező visszhangra talált a kezdeményezés. Mi a helyzet fogyasztói oldalról?
Aki kóstolt már néhány Egri Csillagot, az tudja, hogy a márkanév alatt annyiféle bor bújik meg, mint égen a cs..., szóval sok. Nem csoda, hiszen a termékleírás számos szőlőfajta felhasználását engedélyezi, és az illatos fajták aránya is egészen 30%-ig terjedhet, így a borászoknak elég nagy játszóteret hagytak (akit érdekel, itt böngészhet termékleírásokat). Ennek köszönhetően a paletta igen széles, az olcsó, nagyon könnyű, illatos boroktól kezdve a drágább, komolyabb fahordós tételekig mindenféle bort találunk Egri Csillag címke alatt. A borász személye lehet talán a legjobb iránytű arra nézve (az ár mellett), hogy milyen stílusban készül az az Egri Csillag amit éppen leemelünk a polcról. Persze mondhatjuk, hogy mindenki megtalálhatja a maga Csillagát, de az egységes irányvonalat és egri karaktert még nehéz meghatározni.
Egy szó, mint száz, hiányzik még a közös irányvonal Egri Csillag-téren is, de ilyenkor azért mindig eszembe jut, amit egyszer Lőrincz György mondott, amikor az Egri Csillagról beszélgettünk: egyrészt sokan félédes fehér bort szerettek volna látni a márkanév mögött (elképzelni is rossz), másrészt szerinte időbe telik majd, de tisztul majd a kép és lassan kialakul egy egységesebb Egri Csillag-stílus. Remélem, igaza lesz.
Most ugorjunk fel a piramis tetejére és lássuk, mit tudnak a legkomolyabb Egri Csillagok.

Bolyki János-Gál Lajos-Gál Tibor-Lőrincz György-Thummerer Vilmos Egri Csillag Grand Superior 2012
A 2013-as Budavári Borfesztiválon debütált ez a bor, egyben az első Egri Csillag Grand Superior, amelyből 1198 palack készült. A hátcímke tanúsága szerint a közös munkában résztvevő borászatok legszebb (fahordós) tételeiket házasították össze: Gál Lajos és Lőrincz György (St. Andrea) olaszrizlinget, Bolyki János hárslevelűt, Gál Tibor viognier-t, Thummerer Vilmos pedig chardonnay-t adott a közösbe. A bor fél év fahordós és 3 hónapos palackos érlelés után került a közönség elé.
Első pillanattól látszik, hogy nagy bornak szánták, sűrű, olajos textúrájú, aranysárga színű, lassan mozog a pohárban. Visszafogottan induló illatában először a fahordó tűnik ki (nem túl szépen), majd érett-túlérett-kompótos gyümölcsök, késői szüretesbe hajló jegyek érkeznek: birsalma- és körtekompót, érett barack, mandula, a seprős-krémes jegyek kíséretében. Szájban olajos sűrűségű, nagy testű bor, határozott fával, emelkedett alkohollal. Nem egy lendületes tétel, ahhoz kevés a sav, hogy ekkora test és alkohol mellett is elegendő feszességet vigyen a struktúrába. Ízben is az érett-kompótos gyümölcsös jegyek meghatározóak, a hordó markáns jelenlétével együtt, az édes gyümölcsök mellett már kezdődően barnuló alma is bevillan. Az alkohol a korty vége felé alaposan befűti az öblös, krémes kortyot (főleg, ahogy melegszik a bor) és kissé lefedi az ízeket, a lecsengés kesernyés. Ismerve az évjáratot és a fajtákat a 14,5% alkoholtartalom persze nem meglepő: a viognier-nél meleg években könnyen elszáll a szesz, Bolyki János 2012-es hárslevelűje pedig emlékeim szerint 15% körüli alkoholt produkált és 2012-ben nagy valószínűséggel a chardonnay és az olaszrizling sem vékony borokat adott, főleg a Grand Superior-nál előírt terméshozam mellett. Telt, koncentrált, már érést is mutató bor, az aszályos, meleg évjárat minden jellegzetességével, előnyeivel és hátrányaival. Jelen állapotában azt hiszem, megosztó jelenség, őszintén szólva - erényeinek elismerése mellett - én sem szerettem igazán, és nem hiszem, hogy a további érés előnyére válik majd. 5p

St. Andrea Örökké Egri Csillag Grand Superior 2013
Tartályban erjesztett és érlelt sauvignon blanc és rajnai rizling, valamint öthektós hordóban erjesztett és 10 hónapig érlelt olaszrizling, viognier, chardonnay, szürkebarát és pinot blanc házasítása.
Nehezen szálazható, lassan nyíló illat: őszibarack, körte, némi hűvös citrusosság, virágok zöldfűszerek, csipetnyi grillázs és mogyoró. A test nagyjából közepes, a savak kellő tartást biztosítanak és egész hosszúra is nyújtják a kortyot, a bort csak az enyhe alkoholtöbblet billenti ki az egyensúlyból. Az egyes fajták jellemző ízjegyei - a viognier fűszeressége, a sauvignon blanc zöldes villanásai, a rajnai rizling őszibarackos aromái - felismerhetőek, de inkább egy kerek egészet alkotnak, mintsem szólóznak (az Egri Csillagnak elméletileg erről is kell szólnia). Citrusok, fehér húsú gyümölcsök - körte, őszibarack -, halványan különféle fűszerek - zöldek, egzotikusak és édesek, leheletnyi vaníliával -, enyhe sósság, és némi fa áll össze nehezen szálazható egységbe az ízképben. Nem olcsó bor (bár én akciósan jutottam hozzá), de nem voltam elégedetlen. 6p (4500 Ft - Bortársaság)