Annak ellenére, hogy Légli Géza eleinte nem kívánta a folytatni a családi hagyományként élő borászkodást, mára kétségtelenül az egyik legismertebb dél-balatoni pincészet lett a Kislaki Bormanufaktúra (ma már egyszerűen csak Kislaki). A Balatonboglártól 3 kilométerre délre található Szőlőskislakon, löszös talajon - illetve a Jánoshegyen változatos altalajok felett kötött vályogtalajon - 19 hektáron gazdálkodik a birtok. A szőlőben természetközeli kézi művelés, gyomirtó és rovarölő szerek mellőzése, a pincében minimális beavatkozás a cél.
A "bevezető" birtokborok, a rosé, a Pirosbor névre hallgató siller mellett dűlős fehér- és vörösborokat is rendszeresen palackoznak a pincénél, és 2011-ből először a Kislak fantázianévre hallgató csúcsbor is elkészült. Légli Géza vörösborait általában szívesen fogyasztom, így kíváncsiságom nem hagyott nyugodni, beszereztem egy palackkal a Kislakból is.

50% merlot a Jánoshegyről, 30% kékfrankos ugyanonnan és 20% cabernet franc a Landordról. Spontán, nyílt kádban erjedt, 14 hónapot töltött hordóban, majd 30 hónapot pihent palackban.

Az illat eleinte kicsit zárt, majd szépen válik intenzívebbé és gazdagabbá: érett - itt-ott aszaltasba hajló - erdei gyümölcsök, szilva, áfonya, ánizs, pici fűszer. A korty jól felépített arányos, túlzások nélküli, feszes savakkal és selymes tanninnal megtámogatott. Az egész bor kellemesen meleg érzetet nyújt, nem édeskés, az alkohol sem lóg ki. Ízében az érett gyümölcsök inkább a fekete bogyós spektrum felé hajlanak, némi szamócával, meggyel, szilvával kiegészülve, ánizzsal, pici dohánnyal, különféle fűszerekkel tarkítva. A meglepetés ugyan elmaradt, de nem voltam csalódott, a Kislak jól illeszkedik a pince eddigi vörösborainak sorába. 6p (5490 Ft - pinceáron)