A Borrajongó

Tegnap ittam – Cloudy Bay Sauvignon Blanc 2013

2014. január 17. 06:00 - ungert (törölt)

Bár egy ideje folyamatosan szondázom a hazai sauvignon-kínálatot (előzmények itt, itt és itt, plusz a rengeteg gyenge és középszerű bor, ami poszttalanul maradt), csak most jutottam el odáig, hogy a tavaly kíváncsisággá transzformált szkepticizmusom rajongássá fejlődött. A szomorú az egészben, hogy annyi hazai palack után egy újvilági volt képes erre a bravúrra. Bár a 2012-es Cloudy Bay már tetszett annyira, hogy helyet kapjon a tavalyi kedvenceim között, a friss évjárat még az elődre is rákontráz, és egyelőre nem csak én látom így.

2013-Sauvignon-Blanc.jpg

Tovább
3 komment

Kékfrankos válogatások - Ráspi és Szeleshát

2014. január 16. 06:00 - furmintfan

A hétvégén két 2009-es évjáratú prémium kékfrankos szabadult ki a palackból. Különböző borvidékek, eltérő stílusok: egy késői szüretelésű tétel Szekszárd egyik feltörekvő pincészetétől, és egy válogatás a jól ismert és megosztó személyiségű fertőrákosi borász-szakács egyéniségtől.

kekfrankosavalogatas1.jpg

Tovább
13 komment

Villányi klasszisok nyomában

2014. január 15. 06:00 - ungert (törölt)

Idejétmúlt, túlárazott, mazsolára szüretelt, egyensúlytalan általában ezek a vádak érik a csúcsra szánt villányi borokat, a tapasztalat szerint legtöbbször nem alaptalanul. Szerencsére a hazai közízlés (remélhetőleg az internetes sajtónak köszönhetően is) sokat fejlődött az elmúlt tíz évben, így a klasszikus hívószavakra épített presztízs napjainkban működésképtelen; ez a tény arra sarkallta a termelőket, hogy alapos ráncfelvarrást végezzenek a régi klasszikusokon. Ez leginkább a barrik-hangerő lejjebb tekerését, integráltabb szeszt és tannint, okosabb árazást jelent. Az eredmény szerencsére már tapasztalható: hat-hétezer forint kicsengetése után simán klasszis vörösborokba futhatunk. Az alkalmi fogyasztó itt meg is áll, pedig van feljebb: a következő, elit osztály a tíz-húszezresek tábora, amiről inkább csak tudunk, mintsem ismerjük őket; ki az, aki Solusszal öblöget hétfő reggelente? Egy nem reprezentatív mintavétellel igyekeztünk utánajárni, hogy megéri-e a minimálbér harmadáért villányit vásárolni. Jó-e, és ha igen, annyival jobb-e a húszezres, mint a hétezres, mint amennyivel az ár azt sugallja. A borokat (a belövőt leszámítva) vakon kóstoltuk.

11012014292.jpg

Tovább
11 komment

Dereszla

2014. január 14. 06:00 - akov

Samuel Tinon meglátogatását követően a Dereszla felé vettem az irányt. Egy másik nagy szürke folt a fejemben. Viszonylag kevés bort ittam tőlük, ezért nem is alakult ki semmiféle konkrét benyomásom a pincészettel kapcsolatban. Pedig a Bodrogkeresztúron található Dereszla nagy múltú alapokra rendezkedett be, a hasonnevű dombot átszövő, mintegy kilométernél is hosszabb, háromszintes pincerendszer egyes részeiről már a 15. századból vannak feljegyzések. A Zsigmond királyunk tulajdonából induló pincejáratokat később a Hunyadiak, majd Bocskai, aztán Bethlen, később pedig a Rákócziak tulajdonában találjuk. A Vinotéka falába fúródott ágyúgolyó az 1849-es bodrogkeresztúri ütközetet is megörökítette. Szó szerint tehát a fél magyar történelem átzúgott itt és eddig senki nem tudta megakadályozni, hogy a pincét ma is arra használják, amire való. A Dereszla modernkori története 2000-ben kezdődött el, amikor is a champagne-i illetőségű d’Aulan család komolyabb szándékkal látott a jövőépítéshez. Korábban a híres Piper-Heidsiecket vagy egy évszázadig tulajdonló d’Aulan család ma egy borászati vállalkozásokat tömörítő csoportot (Edonia) igazgat. A hozzájuk tartozó pincészetek nevei ismerősen csenghetnek: Alta Vista (Mendoza, Argentína), Château Sansonnet (Saint-Émilion), Château Valrose (Saint-Estèphe), Champagne Becker, valamint a Calvados-t előállító Marquis d’Aguesseau.

dereszla_pince1.jpg

Tovább
17 komment

Késői szüretes évkezdés – Tokaj Kikelet és Tokaj Nobilis

2014. január 13. 06:00 - furmintfan

Tavaly a Kikelet Pince 2009-es Furmintja volt az első palack, amit kibontottam, már ha a szilveszteri mulatság éjfél utáni részét nem számítom bele. Idén a házibuliban a kötelező pezsgős koccintást követően a 2009-es Lónyai Hárslevelűvel köszöntöttük az új esztendőt, és néhány bormentes nap elteltével ismét Kikelet-bor került a poharamba. Lehet, hogy ebből hagyomány lesz, hát, soha rosszabb évkezdést. A kiszemelt áldozatnak ezúttal igyekeztem megfelelő játszótársat is találni. 

lateharvestduo.jpg

Tovább
4 komment
süti beállítások módosítása