A Borrajongó

Wine & Soul

2013. július 09. 06:00 - akov

Portó városából a Douro felé suhanunk, csordultig telve várakozásokkal. Éppen a Vinho Verde egy kis szegletén haladunk keresztül, szórakoztatóak az égre törő szőlőtőkék. Még pár kanyar, egy csúcstámadás a szerpentinen és elénk tárul az eddig képről vágyott vidék. Éppen egy hűvös és csapadékos perióduson vagyunk túl, elképesztően buja most a természet. Milliónyi színes vadvirág hullámzik az élénkzöld szőnyegen, finom illatuk gyorsan megtölti a „béreltkorza” utasterét. Peso da Régua közelében lépünk be a Douro völgyébe és a folyó mentén haladunk a legjobb területeket magában foglaló Cima Corgo (ejtsd: szima korgu) felé. Míg Peso da Régua egészen eviláginak tűnik, kicsit keletebbre már erősen provinciálisra vált a vidék. Eltűnnek az autók, az apró településeken alig látni embert, a falvak színvonala hazai hangulatot idéz bennem. Vale de Mendiz falucskába igyekszünk, amely a Pinhão mellékfolyó bal partján, úgy háromszáz méter magasan ül egy kiszögellésen, egyetlen kis hajtűkanyart foglal el a szerpentinen. Úti célunk a Sandra Tavares da Silva és Jorge Serodio Borges fémjelezte Wine & Soul butikpince.

ws_vale_de_mendiz.jpgKilátás Vale de Mendizből

Sandra és Jorge nem csupán együtt dolgoznak, de közös háztartást is vezetnek. Sandra Lisszabon környékéről származik, a szülők alapította Quinta de Chocapalha (Alenquer, Estremadura) miatt döntött a szakma mellett. Tanulmányai után a kiváló hírnek örvendő Quinta do Vale D. Maria borásza lett, miközben a családi vállalkozás szakmai igazgatását is átvette. Jorge Dirk Niepoort keze alatt dolgozott, majd a Quinta do Passadouro borásza és résztulajdonosa lett. Sandra és Jorge az ezredforduló környékén gondolták úgy, van elég a hátuk mögött, hogy végre a maguk gazdái legyenek a Douro-ban, így 2001-ben létrehozták a Wine & Soult. A legjobb termőhelynek tartott Pinhão-Völgyben, Vale de Mendiz mellett leltek közös szerelmükre, egy remek kitettségű, öreg tőkés dűlőre, amelyet izgága pointerük, Pintas után neveztek el. A szakmai tapasztalat, a kiemelkedő terület és a gondos munka hamar meghozták gyümölcsüket, és a Wine & Soul ma bérelt hellyel rendelkezik az ötcsillagos birtokok sorában.

A valóban butik méretű pincécske főhadiszállása Vale de Mendiz közepén található, egy öreg, Portói készítésére használt épületet vásároltak meg. Itt Sandra Tavaressel találkozunk, aki rögtön a terepjáróra mutat, és hamarosan a Pintas oldalából nézünk a nagyvilágra. Az egész hely lélegzetelállító, kevés borvidék versenyezhet ezzel a szélsőségesen őrületes látvánnyal. Szinte hihetetlen, hogy minden talpalattnyi helyet művelés alá vontak, csak döbbenten bámulunk a fizikára bakfittyet mutató teraszokra. A híres Quinta do Noval itt van a szomszédban, a folyó túloldalán pedig pont a Taylor’s egyik birtoka szemez velünk. A Pintas mintegy három hektáron terül el, a 80 éves tőkéket keverve telepítették, így kb. 35 különböző szőlőfajtát számlálhatunk benne. A hozamok természetszerűen extrém alacsonyak, hektáronként csak 10-15 hektóliter bor készül. Organikusan gazdálkodnak, egy átlagos évjáratban – amely extrém szárazságot jelent itt a Cima Corgo-ban – nem igazán kell vegyszer – magyarázza Sandra. A biodinamikáról kérdezek, de Sandra szerint az egész Douroban nincs biodinamikus termelő, viszont már most rengetegen az organikus művelés mellett döntöttek.

ws_pintas.jpgA 35 különböző szőlőfajtát nevelő Pintas

A Pintas után meglátogatjuk a Quinta da Manoellat, amely Jorge évszázados öröksége, a birtokot a család más ágaitól vásárolták ki 2009-ben. Az összesen 60 hektár, többnyire erdő borította területből jelenleg egyharmad részen találunk szőlőt. Időnként reflexszerűen visszatartjuk a levegőt, ahogy a terepjáróval a keskeny dűlőutakon zötykölődünk. A teraszokat hihetetlenül meredek hegyoldalba vágták, szőlőnek talán alkalmas, de a terepjárót nem fogja megállítani. A birtok másik csúcsbora, az öreg tőkés Quinta da Manoella VV (Vinhas Velhas, azaz öreg tőkék) alapanyaga is innen kerül ki. Az öthektáros területen, 120 éves tőkék kevert ültetvényét találjuk, a Pintashoz hasonlóan itt is vagy 30 fajtáról van szó. A területről csak 3.500 palack bort töltenek le. A Quinta da Manoella többi ültetvényén részben újratelepített, részben rekonstruált ültetvényeket találunk. Sandra megmutatja az éppen átoltott tinta roriz (tempranillo) tőkéket, ahol elégedetlenek voltak a nyolcvanas években telepített klónokkal. Vagy háromszázas szintről indultunk, de egészen a Pinhão folyóig lebukdácsolunk és megnézünk egy fiatal telepítést. A fürdésre is alkalmas, pompás folyóparton egy öreg ház romjait látjuk, vagy egy fél századdal ezelőtt itt még bort készíthettek, jól kivehetők a taposásra-erjesztésre használt lagares romjai. Hibátlan hely, nem is csodálkozom, amikor Sandra a ház álmodott felújításáról beszél. Egy pohár Vintage Port a teraszon, utána csobbanás a Pinhãoban. Rossz rágondolni!

ws_manoella.jpgA Quinta da Manoella látványa. Lélegzetelállító.

Vale de Mendiz-be visszatérve megtekintjük a kis garázspincét. Technológiát csak nyomokban tartalmaz. Minden vörösbor a gránitból készült lageresekben erjed, a kíméletes extrakció taposással történik, a friss bor pedig francia hordóba kerül. Ennyire egyszerű. A vörösbor mellett kevés Portói, valamint egy hordós erjesztésű fehérbor is készül. A pincészet összesen 45 hektár területet művel, az éves termelés 50.000 palack.

ws_pince2.jpgElőször pár hordómintát nézünk. A 40 éves tőkékről szüretelt Touriga Nacional 2012 fekete, sűrű, miközben elegánsan virágos és gyümölcsös, nem hömpölyög, mégis elképesztően intenzív. Mesés fa támogatja, a remek savnak köszönhetően életteli, lecsengése szinte elsöprő. Valamelyik házasításban lesz majd szerepe. A Pintas Character 2012 kevert ültetvényről (un. field blend) származik, rendkívül elegáns, varázslatos melegséggel, füsttel, virággal. Tömör szerkezete, fűszeres-földes lecsengése zavarba ejtő. A Quinta da Manoella 2012 a már említett 120 éves tőkék szürete. Kifejező, de visszafogottabb gyümölcsösséggel, sok-sok fűszerrel mutatja, mit tudnak a régiek. Irigylésre méltó feszesség. A Pintas 2012 egy Taransaud T5-ből kerül poharunkba. Lazább szerkezet, kevésbé húsos, de emellett is szinte végtelen. Burgundi elegancia. Ja, és a T5, hát mesés. A Pintas 2011 lassan palackba kerül majd, már érettebb, az évjáratnak köszönhetően visszafogottabban gyümölcsös, földes, picit rumos, erőteljes tanninnal és remek szerkezettel. Hosszú életű lesz, az bizonyos. A Quinta da Manoella 2011 pedig finomporos tanninjával, fókuszáltságával, fűszeres melegségével és percekig táncoló utóízével a 2012-es méltó elődje. Letaglózóan magas minőség. Végül a Guru 2012 fehérbort is megkóstolhatjuk, majdnem kész a palackozásra. Vosinho, rabigato, codega do larinho és gouveio közel azonos arányú field blendje, 50 éves tőkékről szüretelik egy hűvösebb, magasabban fekvő területről. Nagyfokú tisztaság, remek sav, citrusos karakter és hosszú lecsengés. Véletlenül megpillantok egy Budapesti Kádár hordót is, amely az anyacégen, a Taransaud-on keresztül jutott el idáig. Ráadásul Sandra egyik kedvence, talán hamarosan több magyar fát is látnak a Wine & Soul borok.

A palackból kóstolt tételek:

Manoella 2010

60% touriga nacional, 25% touriga franca, 10% tinta roriz, 5% touriga francisca. Amolyan alapbor, 30-40 éves tőkékről, 10.000 palack, a macerációt könnyedre veszik, így hamar megközelíthető. Érettebb illat, virágos, aszaltas karakter, finom fűszeresség, poros tannin. Zamatos is, friss is, a közepesnél emelkedettebb savnak hála fókuszált, lecsengése elég hosszú. Ideális ételekhez, de önmagában sem vall szégyent. 6p-

Quinta da Manoella Vinhas Velhas 2010

Friss, elképesztően fűszeres, mélyen zamatos, aromatikája inkább savanyú gyümölcsökre, meggyre, szederre emlékeztet. Míg a 2009-es évjárat forró és száraz volt, sűrű nagyágyúkat eredményezett, a csapadékosabb 2010 kiváló frissességet és savat hagyott a borokban. Ezen túl jó adag, érett tannin dolgozik benne, de a mély anyag simán megbirkózik vele. A klasszis francia fa szimplán csak éppen annyi és éppen ott van, ahol kell. Nagyon-nagyon hosszú lecsengés. 7/8p

Pintas 2010

Elképesztően zamatos, friss érzetű, lendületes savval, mély gyümölcsösséggel. Az évjárathoz hűen savanyú gyümölcsök uralják, őket sem képes megregulázni a kiadós tannintartalom. Mesés fa, percekig alakuló utóíz. Még mélyebb, még intenzívebb, mint a Manoellla, miközben mégsem testtel, hanem eleganciával támad. Nagy bor. 8p

Pintas Vintage Port 2011 (minta)

Még nincs palackozva. Egészen vadító illat tonnányi fűszerrel, kék virágokkal és lédúsra érett fekete bogyósokkal. Nagyon friss karakterű, alig van aszalt gyümölcs benne, rághatóan vastag, a nagyon magas tanninnal szimplán megbirkózik a földöntúli sűrűség. Az egész cucc egy varázslat, annyira, de annyira hosszú és intenzív lecsengése van, alig akarom elhinni.

Pintas Vintage Port 2009

Fantasztikus bor ő is, meghökkentő koncentrációval, miközben már kevésbé testes, mint fiatalabb testvére. Jó sav, jó arányok, intenzitás-robbanás. Végtelen lecsengés. Kétségtelenül modern Vintage Port interpretáció mindkettő, inkább a friss, mint az aszalt gyümölcsösségre alapoznak. 8p

10 Years Old Tawny

A pince lévén nagyon is fiatal, nem rendelkezik öreg borkészletekkel. A Quinta da Manoella viszont annál inkább, így a birtok átvétele után a Tawny is megjelenhetett a portfólióban. Ez itt tíz évnél jóval öregebb tételek házasítása. Nagyon komplex, kiegyensúlyozott, integrálja az alkoholt. Kevés piros bogyós gyümölcs mellett bőven megjelentek az aszaltak. A lecsengés itt is rettenet hosszú, finom kenyerességgel, mogyoróval és természetesen az elmaradhatatlan fűszerkaravánnal. 7/8p

ws_sandra_tavares.jpgSandra Tavares

Azt hiszem, nagyon szép sort kóstolhattunk, szomorú is vagyok, hiszen lassan vége ennek a fantasztikus pincelátogatásnak. Sandrát a híres 5G-ről kérdezem, amely a Borges család öt generációjának állít emléket. Ők ugyanis mind érintettek volnának a hozzávetőlegesen 120 éves Tawny (!) elkészítésében. Az 5G-t a Quinta da Manoella ősöreg Tawny-készleteiből töltötték palackba, mintegy 1.500 Eurós áron férhetnek hozzá a több szempontból is szerencsés fogyasztók. Nem csupán drága, de erősen limitált, hiszen eddig csak háromszáz félliteres palack jelent meg a piacon. Remélni sem merem, hogy ebből majd bontanak egyet nekünk, de kérdésemre Sandra egy szikrázó kis acéltartály felé indul meg. Mint megtudjuk, ebben nyugszik az 5G, amíg szépen kézzel, egyenként le nem töltik az arisztokratikus kristálypalackokba.

Szóval a családi kézben lévő szőlőbirtokok, mint a Quinta da Manoella is, megtermelték a szőlőt, kierjesztették a bort, amit a nagy Port házak süllyesztői szépen fel is szippantottak. A kiváló évjáratokból azonban, főként családi fogyasztásra eltettek néhány hordót. Lássák csak a gyerekeknek, unokák és dédunokák, milyen szintet kell megugrani a famíliában. Az 5G is egy ilyen bor, összesen három hordó maradt meg a 19. század végéről. Nincsenek meg az évjáratot pontosan dokumentáló iratok, így Colheitaként vagy öreg Tawny-ként nem palackozhatják. Ez egyébként tipikus az ilyen korú boroknál, nincs okunk feltételezni, hogy a családi pincekönyv vagy a hordófelirat félrehordana. Sandra szerint a bort nem kezelték, már mindent túlélt, amit lehetett, kénezni sem kénezték, úgy került a palackba, ahogy a hordókból lefejtették.

5g.jpg5G Five Generations Serôdio Borges Family

Középbarna szín, olajos folyás. Parfümös illat, erőteljesen virágos, diós, zöld diós, elképesztően mély és sokrétű fűszerességgel, szinte bármi kihámozható belőle. De nem ez a meglepő, hanem a frissesség, a sok aszalt gyümölcs, amely a 120 éves hordós érlelés után megmaradt. Szinte hihetetlen! Kóstolva testes, olajos, a korához mérten elképesztően friss, sok-sok aszalt gyümölccsel, datolyával, fügével, dohányos és kakaóporos aromákkal. De ez nem elég, mert a bornak jó sava is van, hozzá végtelenül passzentos cukor és persze az elmaradhatatlan fűszer-robbanás társul. A mintegy félórás lecsengés hullámokban ontja a kenyérhéjas, magos és aszaltas aromák fáradhatatlanul rohamozó katonáit. Kevés ilyen borélményben volt részem, nem evilági dolog ez, és mégis élettől duzzad a 120 éves Tawny. Kortalanul zseniális! 9 pont.

Búcsúzóul az 5G utolsó cseppjeit csuklónkra csepegtetjük, a 120 éves érés-koncentrálódás parfümnek is beillő, intenzív aromaanyagokat hozott létre. Már messze járunk, legalábbis tíz órával és három kézmosással arrébb, de a kábítóan jó érzéseket felszabadító virágos-diós-fűszeres illatok jól emlékeztetnek bennünket, hol jártunk, és mivel tiszteltek meg minket.

A pincészet honlapja itt érhető el.

(Köszönet az emlékezetes pincelátogatásért Sandra Tavaresnek.)

>>> A Douro sorozat cikkeihez

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://borrajongo.blog.hu/api/trackback/id/tr895394359

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Fiskális 2013.07.09. 19:58:34

Nagyon szép és gazdag írás, mint amilyenek a kóstolt borok benne. Vajon hol állhatnak ők az ottani skálán, mennyire tipikusak? Ezt a 7-8 pontot gyakran hozzák az ottani felsőbb osztály pincészetei? mert, ha itthon egy ilyen sort találnál, az már duplán év borásza, meg fanfárok, nem?
Más: ezek szerint Tavares egy gyakori vezetéknév arrafelé, hogy aktualizáljak is?

akov · http://borrajongo.blog.hu 2013.07.10. 10:29:33

@Fiskális: Koszi! A W&S egy nemzetkozileg is elismert butikpince. Igen a valasz, azaz boven lehet 7-8 pontos borokat gyujtogetni a Douroban, sot! A legtobb pince a nemzetkozi piacra termel, ott merettetik meg. Nagyon kulonbozik ez a magyar piac realitasatol.

Nem foszereplonk irta a Tavares-jelentest, ez tutti. :D
süti beállítások módosítása