A Borrajongó

Villányi vörös házasítások 2007-ből

2011. október 14. 06:00 - drbarta

Két villányi vörös cuvée-hez volt szerencsém a héten. Mind a kettő inkább a prémiumabb kategóriába tartozik, úgy is mondhatnám egyik se volt olcsó. :)

Egyikük a legkézművesebbnek, leginkább természetesebbnek mondott kis villányi pincék egyikéből származik, a másikuk, pedig az egyik legprofibb, legjobban felszerelt borászatból.

A borok:

Iványi Zsófi:  Ignác-cuvée 2007
 
Mélységet és komplexitást is mutató illat, szépen érett feketebogyós gyümölcsök, dohány, fekete csokoládé, kókusz, konyakmeggy, pici földesség, pörkölt magvak, melegedve egyre túlérettebb és egyre likőrösebb.A második napon nem éreztem túlérettnek, viszont kicsit technocolosnak tűnt. Harmadik napon ez eltűnt, de a Sauska mellett kóstolva kevésbé volt mély és gyümölcsös, kevésbé is letisztult,  rusztikusabb, porosabb, zölddiósabb, vegetálisabb jegyekkel írnám le.  Elég nagy testű korty, de nem tűnik túlzónak. Lehengerlési szándékot nélkülöző, de kellő intenzitású, közepes hosszúságú ízek, az illatnak megfelelő jegyekkel. Szép savak, kellő tartást, feszességet adnak, de mellette játékosak, nem túlzóak. A tannin sok, érett, de mégis elég szemcsés,  nem igazán tudott integrálódni, a lecsengésre és utóízre jelentkező határozott  asztringenciát pedig sajnos nem tudom szeretni. Melegedve egyre inkább úgy tűnik, hogy a lecsengésre külön életet élnek az alkotók. Tartalmassága kétségbevonhatatlan, magasabbra is predesztinálná, mint a jelenlegi pontszám. Ugyanakkor finesz, kidolgozottság, egység, letisztultság tekintetében nem győzőtt igazán meg.  Összességében stabil 5 pontra tenném.
 
Sauska: Cuvée 7 Villány 2007
Presztizs-vörösbor illat. Feketecseresznye, feketeribizli, étcsokoládé, pici földesség, füstösség, finoman pörkölt, toastos aromák. Mély, komplex és letisztult. Csupa kiváló minőségű alkotója révén eleganciát sem nélkülöz. Telt és arányos korty. Sok tanninja érett, finomszemcsés, alapvetően sima felszinű, de mellette kellően szilárd struktúrát ad. A jó minősége mellett sem mondanám, hogy a bor már sikeresen integrálta volna, de az észlelhető asztringencia tényleg a bőven elviselhető tartományban mozog, könnyű róla elhinni, hogy tényleg csak egy kis idő kérdése a tökéletes beépülés. Mély zamatok, örömmel vettem tudomásul, hogy a gyümölcs lényegesen meghatározóbb a hordónál, az ideális érettségű feketebogyós gyümölcsöket szépen kísérik a remek minőségű toastos-eszpresszós jegyek.  A kortyközépre még mindig tisztességes intenzitása van az ízeknek, így az ébredő savak nem maradnak ellenpólus nélkül. Elég hosszú lecsengés, és utóíz. A maga nemében kifogástalan tétel. Egyediséget nem igazán érzek benne, összességében nem hoz kifejezetten izgalomba, de a profi munkát, és a bor magas minőségét nem lehet kétségbe vonni. 7 pont.(90)  /A további napokon visszakóstolva veszített némiképp komplexitásából, és intenzitásából. Így több figyelem irányulhatott a még nem teljesen integrálódott tanninokra. Összességében ezek nem annyira álltak jól neki. :) A második és a harmadik napon már 6 pontnál többet nem adtam volna rá/
Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://borrajongo.blog.hu/api/trackback/id/tr423299315

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása