Santorini szigete világszerte híres a gyönyörű naplementéről és a fehérre meszelt házakról, amelyek szinte világítanak a vulkanikus sziklákon, de mostanában a sziget sajnos inkább a tömegturizmus kapcsán került be a híradásokba. Borászati szempontból Santorini igazi unikum, ahol egy speciális termőhely és egy szőlőfajta - az assyrtiko - együttállása különleges bort produkál. Az itteni assyrtiko-ról szokás mondani, hogy bár fehér szőlőfajtából készül, mégis szinte vörösborként viselkedik, igazi szépségét magasabb hőmérsékleten kóstolva mutatja meg.
Santorini lényegében egy vulkanikus sivatag a tengerben, száraz mediterrán éghajlat, kevés csapadék, erős nyugati széljárás jellemzi. A talaj a vulkanikus tevékenységnek köszönhetően bazalt, kőtörmelék, száraz vulkanikus homok és hamu és ennek köszönhetően a sziget megúszta a filoxéra támadását is. A szőlőtőkéket a talaj szintjén különleges, spirális kosár alakba formázzák, hogy a széltől megóvják őket, cserébe a meleg, száraz klímának és az állandó széljárásnak köszönhetően a gombás betegségektől nem kell tartani. A szigeten 80%-ban fehér szőlőfajták teremnek, az uralkodó szőlőfajta az assyrtiko, amelyből szikár, élénk savú, sós aromatikával rendelkező száraz borok, "Nykteri" név alatt késői szüretelésű borok és szárított szőlő felhasználásával Vinsanto (nem összekeverendő az olasz vin santo-val) tételek készülnek. 

Sajnos nem jártam még Santorinin - remélem, hogy egyszer azért ez is összejön -, de azt legalább már elmondhatom, hogy ittam innen származó bort, az egyik legendás borászattól.