Szokták mondani, hogy a borok házasítása egy külön művészet, (jobb esetben) nem csak arról szól, hogy ezt-azt összeönt a borász, hanem számos tényezőt mérlegel, a bor lehetséges életpályáját figyelembe véve akár évekre előre gondolkodva. Nekem sokszor eszembe jut, amikor egy szépen érett cuvée-t kóstolok, hogy érdekes lenne egy borász fejébe látni, amikor sok különböző fajtából összeállítja a kirakóst, amely - ha igazán jól végezte a dolgát - évek múltán is egy komplett képet ad. Egy jó birtokbor optimális esetben - mintegy névjegyként - egyszerre képes megmutatni a terroir-t, a borászat stílusát és a borvidékről alkotott képét és egyben tükrözi a borász tehetségét.
A Vylyan Pincészetnek két birtokházasítása is van, a belépő szintet az Ördög, a prémium kategóriát a Montenuovo Cuvée képviseli. Személy szerint egyikből sem kóstoltam meg annyit, hogy átfogóan értekezni tudjak a Vylyan birtokborok konzekvens stílusáról, megbízhatóságáról, érlelhetőségéről, egy azonban biztos, a múlt héten bontott 2017-es Montenuovo Cuvée szépen muzsikált.

A házasítás összetétele évjáratonként változik, de az alapelképzelés állandó. A cuvée gerincét bordeaux-i fajták adják, a fűszert syrah, zweigelt és kékfrankos szolgáltatják. A bor Montenuovo Nándor (Alfred Ferdinand von Montenuovo) herceg emléke előtt tiszteleg, aki osztrák-magyar nemesi családba született, 1921-ben költözött Magyarországra és egy mintagazdaságot hozott létre Dél-Baranyában. A Vylyan Pincészet 1995-ben kért engedélyt a herceg családjától, hogy újonnan megalkotott cuvée boruk viselhesse a Montenuovo nevet, amely azóta is így kerül forgalomba.

Vylyan Montenuovo 2017
Az illatban érett meggy, szilva és erdei gyümölcsök forrnak egybe, minimális bőrösség húzódik meg a háttérben. A csavart némi balzsamecet, fenyőtű és szárított mediterrán zöldfűszer hozza, egy kis toszkán hangulatot csempészve az illatba. A bor közepes testű, arányos felépítésű, a korty húsos, tartalmas, kiegyensúlyozott intenzitással, közepesnél hosszabb lecsengéssel. A szerkezet szépen összeállt, egységes képet mutat, kilógó élek nélkül: a tannin érett, finomszemcsés, a sav lendületes, de már besimult, az alkohol megáll 13,5%-nál. Ízében is érett gyümölcs dominálnak, a diszkrét fűszeresség és egy csepp balzsamecet szájban is megjelenik. Sajnos nem tudom, milyen volt ez a bor fiatal korában, de most, a szüret után bő 5 évvel kiváló formának örvend. 6p+