Egy lelkes társaság kért meg nemrégiben arra, hogy szedjek össze pár palack tokaji furmintot és kóstoljuk meg őket közösen. Legyenek benne egyszerűbb és komplexebb tételek, nézzünk birtokborokat, illetve néhány dűlőválogatott tételt is. A szárazak mellé esetleg keveredjen 1-2 édes furmint is. Az alábbi borokat kóstoltuk meg:

 

Patrícius: Tokaji furmint 2009. Világos citromszín. Tiszta, közepesen intenzív illat körtével, fehérhúsú őszibarackkal, szép minerális aláfestéssel. Friss érzetű korty, éppcsak közepes test, kissé éles, jelentős mennyiségű savval, tiszta ízekkel (ásványosság, körte, nyári alma, őszibarack). Egyensúlya a savak felé billen, de ettől függetlenül szívesen elkortyolgatnám. Eléri az 5 pontot. 

 

Royal Tokaji: Tokaji furmint 2008. Közepes citromszín. Kifejezetten gazdag, intenzív illat: birssajt, körtebefőtt, szegfűszeg, vanília. A korty közepesen telt, kifejezetten aromagazdag, a hordós érlelés és a nagyon érett alapanyag jegyeit hordozza magán: túlérett körte, trópusi gyümölcsök, édesfűszerek. Savai kissé élesek, elegendő mennyiségben vannak jelen. Gazdag, de nem kifejezetten elegáns bor. Aromagazdagsága magasabb értékelést kívánna, de egyszerű, nem kifejezetten csiszolt struktúrája végett stabil 5 pontot kap. 1500 forint körüli árával kiváló vétel. Sokan szerették a társaságból és értékelték hozzám képest magasabbra.

 

Pelle László: Birtokfumint 2009. Világos citromszín. Közepesen intenzív illat: fehér virágok, körte, édesfűszerek. Közepes test, az előző borhoz hasonló stílussal, közepesen intenzív, gyümölcsös-hordós jegyekkel. Túlzottan emelkedett savtartalom, kissé darabos savakkal és túlzó mennyiségű alkohollal. Erős 4 pont.    

 

Béres pincészet: Furmint, Lőcse dűlő, 2007. Közepes citromszín. Közepesen intenzív illat: gyógyszer, érett körte, vanília, szegfűszeg. A korty kellően telt, főként túlérett gyümölcsös és hordófűszeres jegyekkel. A savak kezdetben éppen elegendőnek tűnnek, majd a korty vége felé kissé felerősödnek és ennél a tételnél is megfigyelhető bennük némi zavaró élesség. Mindazonáltal nem rossz bor, 5 pont alja.

 

Disznókő: Furmint, Lajosok dűlő 2009. Világos citromszín. Közepesen intenzív illat zöldalmával, éretlen körtével, finom ásványossággal és abszolút nem tolakodó puncsos-vaníliás jegyekkel. A közepesen telt korty kerek, nem kifejezetten aromagazdag (alma, körte, citrus, vanília), de kellőképpen mély. Savai nem lüktetően dinamikusak, de nem is laposak és végre nem éreztem élesek őket. Szép bor, 6 pont.

 

Homonna Attila: Birtokfurmint 2008. Világos citromszín. Közepesen intenzív, kissé populáris illat mézzel, banánnal, érett kajszival, elegáns ásványosságal. A korty közepesen telt, és az előzőeknél tömörebb érzetű. Nem kifejezetten gyümölcsös, sokkal inkább édesfűszereket és finom mineralitást érezni benne. A savak szépen érettek és szerves egységet alkotnak a bor többi alkotójával. Nagyon jó inni, hosszú ásványos lecsengéssel búcsúzik. Becsúszik a 7 pontos kategóriába. 

 

Demeter Zoltán: Furmint, Kakas 2009. Nagyon világos citromszín. Visszafogott illat, nem kifejezetten összetett, de vonzó: fehér virágok és sok-sok ásvány. Közepesen telt bor, az ízében is elsősorban a mineralitást érezni, ez lenyelés után is hosszasan megmarad. Tanítanivaló szerkezet, szépen csiszolt, elegáns savak, amelyek kellőképpen dinamizálják a bort. Finom, kissé szigorú bor. Eléri a 7 pontot.    

 

Balassa István: Furmint, Nyulászó 2008. Közepes citromszín. Intenzív, mély illat sok-sok ásvánnyal, aszalt kajszival, mézzel és szárított paradicsommal. Nagytestű, telt korty sok-sok aromával és komoly mélységekkel: friss és aszalt trópusi gyümölcsök, bazsalikom, szárított paradicsom, mineralitás. Jelentős mennyiségű szépen csiszolt sav, hosszú-hosszú lecsengés. Komoly bor, a fajsúlyosabb furmintok kedvelőinek. Eléri a 8 pontot. Jó lett volna bontani mellé egy 2006-os Szepsy Úrágyát, számomra nagyon hasonlónak tűnt a Nyulászó mind aromatikában, mind karakterében.