Ismét egy vermentino duó következik a borpáros sorozatban, a francia-olasz rangadó után ezúttal két olasz tételt kóstoltunk egymás mellett. Mindkettő Toszkánából és a 2024-ből származik, árban pedig feljebb léptünk az előző vermentino kettőshöz képest. Mindkét tétel elérhető itthon is, nemrég volt évjáratváltás, már a 2025-ös kiadások vannak a polcokon.
Az Antinori borbirodalom Bolgheri-ben található birtoka a Tenuta Guado Al Tasso, ahol természetesen a vörösborokra helyezik a hangsúlyt, de készül itt egy fehérbor is, vermentio-ból. A La Spinetta családi birtok Piemontból indult, de 2001-ben Toszkánában is alapítottak egy testvérpincészetet, ez a Casanova della Spinetta, itt is egy fehérbor készül, vermentino-ból.

A 2020-as év első külföldi egyvelegébe szintén átcsúszott még néhány bor az óév utolsó napjairól is. Ennek megfelelően a szokásosnál több a Champagne és az egyéb buborékos ital, de Tar Feri Carpe Diem-es évzárója jóvoltából is kóstolhattam néhány ritkaságot (még ha egy másik program miatt idő előtt távoznom is kellett). Természetesen azóta is előkerült már jó néhány palack, február végén sok spanyol bor, inkább kevésbé híres borvidékekről, arányaiban a szokásosnál több fehér tétellel. Mit mondjak? Soha rosszabb külföldi felhozatalt évkezdésre! 

No, elteltek az ünnepek, belaktunk-beittunk, szorít a gatya és nem is csak egy helyen. A borból már középtájon elég volt, de megállásról szó sem lehetett. A vendégek jöttek-mentek, mindenkivel valamit enni-inni, jaj, borzalom. Kicsit tán nagyobb a máj, de vége már, aggódnotok nem kell, itt a hideg január. Emlékezni viszont nem kerül semmibe, így slágwortokban felidézem a legjobb, legemlékezetesebb ünnepi borokat.

Az ünnepekhez közeledve bőven nyílt alkalom a borozásra: születésnapok, Drop Shop ünnepi hét, karácsony, majd a két ünnep között még egy „mindenki hoz egy bort” kóstoló. Össze is jött egy nagy csokor kóstolójegyzet a bő egy hetes időszak alatt. Megfordultak a poharamban magyar borok is szép számmal, de először a külföldi tételekből állítottam össze egy kiadós egyveleget. Sikerült kipipálni néhány klasszikust és sok érdekességgel is találkoztam. Különösebb koncepciót nem kell keresni (leszámítva öt együtt kóstolt borpárt), így aztán ömlesztve, többé-kevésbé a kóstolás sorrendjében következnek a borok. Bocsánat: maraton, cserébe akadnak referencia-borok és érdekességek is.