2014 óta művelek szőlőt és – kisebb segítséggel – készítek belőle saját bort, saját fogyasztásra. A dolgot csak ajánlani tudom, rengeteget lehet belőle tanulni. Az ember megismeri saját korlátait, van ideje a szőlőben elgondolkodni és lehet tesztelni, érdekel-e minket ez annyira, hogy érdemes legyen továbblépni. Részemről ennek megállapításához elég volt némi szenvedés és három évjáratnyi pinot noir Etyeken. A tanulás nulladik fázisának végére időzítettem az OKJ-s borász végzettség megszerzését, keretbe foglalva mindezzel kezdeti lépéseimet. Ehhez a Földművelésügyi Minisztériumhoz tartozó Soós István Borászati és Élelmiszeripari Szakgimnázium és Szakközépiskola immár „klasszikus” képzését választottam, amelyben hazánk ismert borászainak színe-virága megfordult.

Kicsit féltem a Soóstól, hiszen nem sok jót hallottam róla korábban. Több meglett és ma már ismert borász barátom, akik vagy 10-12 éve végezték el a tanfolyamot, konkrétan annyit mondtak, hogy ha „az ellenkezőjét csinálod annak, amit ott tanítanak, akkor még jó borod is lehet”. Mint utólag kiderült, az iskola elég sokat változott és végül kellemesen sikerült csalódnom. De ne szaladjunk ennyire előre…

Az első persze a motiváció. A képzés nincs ingyen (300k felett van vizsgadíjjal), szóval azért érdemes feltenni a kérdést, mi motivál bennünket. Mivel én személy szerint keveset vártam az iskolától, a szemem előtt a „papír” lebegett. A birtoképítés első lépése nyilván a földvásárlás, hacsak valaki nem a levegőből teremti a szőlőt, de ez egy másik szakma. Szóval, ha manapság termőföldet akarsz venni, kénytelen leszel tartani magad a 2013. évi CXXII. törvényhez (gazdaszlengben: „új földtörvény”), ami gyökeresen megváltoztatta a földhöz jutás feltételeit. Ettől fogva „mezei civilek” 1 hektár felett nem juthatnak termőföldhöz, amelybe sajnos az esetleges családi házunk telke is belé foglaltatik. Szőlőben ez nem valami sok, ha ezen változtatni akarunk, akkor kénytelenek leszünk valamilyen kapcsolódó szakmát szerezni. Ezek mindenféle regisztrációs számát a földtörvény hosszan sorolja (ld. itt egy kimerítő lista).

Pont az új törvény az, ami felvirágoztatta a földszerzéshez szükséges OKJ-s patyomkin-képzéseket. A legtöbben talán az aranykalászos gazdát csinálják, de vannak mindenféle félkamu erdőművelő és más képzések, amelyek gyorsan és fájdalommentesen ígérik a megfelelő OKJ-számot. Nos, mivel engem ezek baromira nem érdekelnek, a Soós képzését választottam, amely a földvásárláshoz szükséges 31 541 02 (borász) végezettséget biztosítja. Kis utánajárással kiderült, hogy a sok hasonló képzésből (Mátrix iskola, Eger, Kiskőrös stb.) mindenképpen a Soós képzése a legerősebb, részben az elvárások miatt, részben pedig a gyakorlati lehetőségek miatt (tangazdaság, gépek megléte).

Borbírálat oktatása a Soósban (1975) - A kép tulajdonosa az iskola, ismeretlen fotós

Mérnökemberben hamar felmerül, hogy miért ne akkor egy másoddiplomát szerezzünk, több intézménynek (Corvinus, Szent István Egyetem – Gödöllő, Pannon Egyetem Georgikon – Keszthely) van négy féléves szakmérnöki képzése, amelyet mérnöki diplomával lehet pályázni. A Corvinus Egyetemé például közel 2 millió Forintba kerül, ami nem kevés, tekintve, hogy – egyik ott végző kolléga szerint – semmiféle gyakorlati képzés nem jár hozzá.

Pár adat a képzésről:

Időtartama: szeptembertől a következő év júniusáig

A képzés díja: 295.000Ft (négy részletben fizethető) + 37.000Ft vizsgadíj

A képzés napjai: szombat 9-17h között

A képzés helyei: Soós István Szakközépiskola (Budafok), illetve az iskola budafoki tangazdasága és tanpincéje, esetenként a szigetcsépi (Csepel) tangazdaság.

Tanórák száma: 4-500 (ez tkp. a fenti időszak összes szombatját lefoglalja, elég időigényes, a hiányzás max. 10%-ban tolerált), ebből az iskola 30%-70% elmélet és gyakorlati arányt jelöl meg (a valóságban ez kb. 50%-50%)

Szükséges előképzettség: alapfokú iskola, szakmai előképzettség nem kell

Mit tanítanak?

Tulajdonképpen az iskola igyekszik egy teljes képet adni a szőlőtermesztéstől a bor készítéséig és készre kezeléséig, palackozásáig mindent lefedni. Ez persze óriási téma, ennek megfelelően a tanév végére elég nagy anyagon kell átrágni majd magunkat a vizsgákra. Kicsit részletesebben:

Borászati technológia: A borok készítésének szőlészeti és elméleti-technológiai háttere kezdve a szőlő tulajdonságaitól az erjesztésben résztvevő mikroorganizmusokon át a szűrések és derítések működési mechanizmusáig.

Borkémia: Amennyire én tudom, ez nem is követelmény az OKJ-s képzésben, a Soósban mégis van és elég hangsúlyos. Nagyon-nagyon fontos tárgy és jól is tanítják és rendesen számon is kérik. Bálint Martin tanár úr őrületig fokozott lelkesedésének hála minden cseppjét élveztem és meg is tanultam.

Korongos kovaföld szűrő kezelésének elsajátítása

Borászati gyakorlat: A cefre- és borkezeléssel kapcsolatos szakmai gyakorlat és számítások elsajátításának terepe. Borok fejtése, kénezése, derítése, szűrése lap, kovaföld (ez különösen izgi) és tangenciális szűrőkkel, tárolóedények szerelvényezése, tisztítása. A gyakorlat keretében kap helyet a szőlészeti terepmunka is, amelyhez a budafoki és szigetcsépi tangazdaságok jó lehetőséget biztosítanak. Az iskola kifejezetten erőlteti a szőlőtelepítés és támrendszer-építés gyakorlati elsajátítását, ami nagyon helyes. Ezen túl megtanítják a művelési módokat, a metszést, alapvető földmunkákat, a szőlő életciklusait stb., valamint a szüret megtervezését és előkészítését.

Labor: Az egyik leghasznosabb tárgy, amely során az ember megtanulja a bor-analitika alapvető méréseit (must cukortartalmának meghatározása, must és bor savtartalmának mérése, alkoholtartalom – maligán – mérés, szabad és összes kéntartalom mérés, próbaderítés, pH mérés, színkorrekciós próbák, mikroszkópos vizsgálat stb.)

Maligand-fok mérése a laborban

Borászati gépek: Talán a legunalmasabb, legszárazabb rész. A csapoktól a szerelvényekig, szivattyúkig, szűrőkig, palackmosó gépekig mindenféle finomság.

A tangazdaságok

Fontos elem a tangazdaságok léte, ami az iskola versenyképességének alapja. A budafoki tanpince kiváló helyen van, kb. 4 hektár szőlő (Budafok utolsó szőlői?) veszi körül, alatta a 110 éves pince, tele mindenféle borászati géppel a pneumatikus préstől a különféle szivattyúkig és szűrőkig. Ezeken a képzés végig is megy, ki lehet őket próbálni, a vizsgán számon is kérik kezelésüket.

A szigetcsépi tangazdaságot az iskola a Corvinus Egyetemtől kapta vissza talán 2011-ben, igen elhanyagolt és szomorú állapotban. Az iskola igazgatója, Földesi Gyula sok követ megmozgatott a kb. 250 hektáros gazdaság rendbehozásához. Annak idején nem más, mint maga Kozma Pál szelektált-nemesített itt. Jelenleg talán 10-15 hektár homoki szőlő van Szigetcsépen, plusz gyümölcsösök és szántóföldi növények, amelyek művelését és gépeit kiválóan lehet tanulmányozni.

Homoki szőlő telepítése Szigetcsépen

A szakmai vizsga előfeltételei:

• Saját vizsgabor készítése, beleértve az iskolában történő laborálást, szűrést, palackozást, a címke megtervezését, legyártását. Leadási határidő: március vége. Az iskola biztosít helyet és mustot hozzá, ha valaki nem tudja megoldani.
• 100 órás szakmai gyakorlat igazolása, amelyet egy (vagy több) árutermelő pincészetnél kell eltölteni.
• Modulzáró vizsga (tkp. belső vizsga): egész délelőttös írásbeli borászati gépek, borkémia, borászati technológia tárgyakból.

Szakmai vizsga:

• OKJ-s írásbeli vizsga (központi feladatlap) (20%)
• OKJ-s komplex szóbeli vizsga (előre meghirdetett tételsor). Minden tétel több szakmai területet fed le. (20%)
• Komplex szakmai vizsga számításokkal, borkezelési eljárás végrehajtásával, valamint labor feladattal. (60%)

A képzés hiányosságai / gondolatok:

• Elsősorban az „ipari” reduktív fehérbor (rosé) készítésének technológiájára fókuszál, minden más csak említés szintjén. Több kellene a vörösboros vonalról, a hordós érlelésről.
• Tekintve, hogy a hallgatóság 90%-a nem ipari borászatoktól jön tanulni, hanem szinte mindenki kicsiben, családiban gondolkodik, hasznos volna az ő problémáikkal foglalkozni, az ő piacaiknak megfelelő termékek előállítására koncentrálni.
• Az iskola teljesen figyelmen kívül hagyja a modern bortrendeket, nem ad és nincs is kitekintése a világ boraira, nem fókuszál a nagyobb hozzáadott értékű borok előállítására, piacára.
• A borászati vállalkozások (földvásárlás, pincealapítás, palackozási engedély megszerzése) és borkészítési folyamat (származási igazolások, pincekönyv), bonyodalmas adminisztrációja teljesen kimarad. Tekintve, hogy szinte minden tanfolyam-résztvevő pincét akar alapítani, ez nagy hiányosság. Igaz, az iskola közkívánatra, fakultatívan pótolta a hiányosságot.
• Szőlészet: Ugyan ez egy borászképzés, de több hangsúlyt lehetne fektetni a minőségi szőlészet követelményeire.
• Az iskola sommelier képzést akar indítani a jövőben. Ez számomra teljesen érthetetlen, hiszen kismillió hasonló képzés van már Magyarországon (ld. WSET-képzések, ami az alapokat adhatja), az iskolában pedig nincs meg ehhez a megfelelő tudás és hozzáállás (világ borainak ismerete).
• Létezik egy OKJ-s vincellér (szőlész) képzés is, ami kisrészben borászat, nagyobb részben pedig a szőlészet kérdéseit taglalja. Tudomásom szerint ez nem mindig indul el.

Mi nem leszel a képzés után?

• Csúcsborász. Ezt felejtsd el, de ez egyetemmel és sok minden más mankóval sem leszel Magyarországon. Az iskola alapokat ad, nem státuszt, ahhoz már a te eszed, tehetséged és tőkéd fog kelleni.
• Kiváló borkóstoló. Bár az iskola igyekszik sokféle bort kóstoltatni, kiemelten fókuszál a borhibák megtanítására, ugyanakkor egy ilyen képzés keretei között nem lehet kóstolni megtanulni, még a hibák felismerése is nagyon bajos a legtöbb végzett számára. Az alapokat adják, a többi a te dolgod.
• A világ borainak ismeretét és a kifinomult ízlést nem itt fogod elsajátítani, ez nem dolga a tanfolyamnak. Ugyanakkor, a jó borásznál – véleményem szerint – ez a legjelentősebb alap.

Értékelés: A képzés jó / nagyon jó, mindenkinek ajánlom.