Kis nyári szieszta után burgundi borokkal jelentkezem az elmúlt hónapok terméséből. Fogadjátok szeretettel!
Dom. Forey: Vosne-Romanée 2010
Innen származik a bor. Nagyon ritkán van szerencsém Vosne-Romanée-borhoz, általában a falu szintű borok is nagyon drágák. Ez még vállalhatónak tűnt 28 Euroért, főleg annak fényében, hogy a termelőtől már ittam egészen komoly bort is.Burghound 88. Kék bogyós gyümölcsök, főleg áfonya, viszonylag szép hordófűszerek, később kék szirmú virágok, szegfűszeg. Lassan nyílik, főleg másnapra mutat annyit, hogy meg legyek vele elégedve. Közepes test. Jó íz-intenzitás, közepesen tömör szerkezet. Szilárd tanninok, feszes savak, közepesnél valamivel hosszabb lecsengés. Nem rossz. 6 pont.
Joseph Voillot: Volnay 1er cru Les Brouillards 2010
Innen rendeltem. Burghound 92, ami nagyon jónak számít 54 eurós árához. Elég zárkózottan indul az illat. Időt hagyva neki szellőzni, melegedni, leginkább másnapra már kifejezetten vonzó. Továbbra se orrbamászóan intenzív, de ki lehet szálazgatni belőle egy és mást. Erdei gyümölcsök, kék virágok, krétapor, édesgyökér, némi koktélcseresznye. Közepesnél alig nagyobb test. Van intenzitása, de átmeneti, bezárkózott stádiumban lehet. Lassan lehet csak előcsalogatni belőle a gyümölcsöt, de másnapra már egész szépen előjön, megvillantja tartalékait. Közepesnél tömörebb szerkezet, nem annyira sok, de elég szilárd tannin, feszes savak, közepesnél jóval hosszabb lecsengés. Első nap nem több 6 pontnál, másnap már hozza szűken a 7-est. Egy volnay 1er cru-től direktebb, selymesebb tapintatú bort vártam, de kétségtelenül szemrevaló anyag.
Thibault-Liger Belair: Nuits St. Seorges 1er cru Les Saint-Georges 2009
Bortársaságban vettem még akkor, amikor bekerült a kínálatba. Igen drága volt (kb. 24 ezer Ft. ) de a Burghound 94 pontja nagyon felizgatott. Többször mondtam, hogy számomra általában nagyon megbízható forrásról van szó, amelyik olyan addig rendkívül meghatározó boroknak adott ilyen értékelést, mint pl. a Rousseau Chambertin 06, vagy épp a DRC Romanée St.Vivant 06. Úgy voltam vele, ha ez így van, akkor még bestbuy is lehet :) Mély illat, ízig-vérig nagyboros jellleg vastag gyümölcsösséggel, szintén jelentős minőséginek ható hordóval. Burgundihoz mérten elég nagy testű korty. Semmiképp nem törékenységgel,légiességgel akar hódítani, de arányosságát, izmosságát nem kérdőjelezhetjük meg. Telt ízű indítás, tömör, strukturált, hosszan kibontakozó folytatás, a lecsengésbe is erőteljesen, fókuszáltan érkezik. Sok tannin, szilárd váz, simára csiszolt tapintat, remek egység fiatalon. Igen komoly anyag, minden kétséget kizáróan nagy bor, de mégis amolyan „univerzálisabb” nagy bor. Bár tetten érhető a pinot-s jelleg, de a megigéző „nagyburgundi varázslatot” nem éreztem. Persze rengeteg ideje van még ezt felépíteni a palackérés révén. 7 pont.(91)
Marquis d'Angerville: Volnay 1er cru Les Taillepieds 2008
Többször szerepelt nálunk ez a pince. Általában előszeretettel raktam be a 07-es borait aktuális burgundi/pinot témájú sorokba, garantáltan megdobta az átlagszintet még megfizethető áron. A 08-asok már picit drágábbak, illetve a Burghound is kevésbé szerette őket (91-93), de hát az a fránya kíváncsiság...65 Euro volt itt. Itt is a puncsos hordó az első amit megérzünk, de a gyümölcs koncentrációja mellett lehet mondani elfér, illetve van benne valami eredendően bájos virágosság. Pár óra múlva visszatérve sokat változott. A hordó szinte eltűnt, a gyümölcsök kifejezettebbek lettek, főleg sötét bogyós erdeiek. Fekete fűszeresség, ánizs, kömény, bors, némi szurok, komolyabb hangulatú kék virágok. Komplex. Közepes-plusz test. Kifejezetten telt, gazdag ízvilág. „Mouthwatering” jellegű savak, sok-sok jóízű sav révén tódul a szánkba a sok nyál. Remek, tömör struktúra, hosszan több impulzussal bontakozik a korty második fele. Hosszú. Szép, de a 07-esek ma jobban szerethetőek. 7
Pierre-Marie Chermette: Fleurie La Poncié 2012
Beaujolais egyik cru területe, 35 éves ültetvényről. Bortársaságban vettem. Szokatlan illat, eleinte csalódás is, sokkal több gyümölcsöt vártam egy fiatal beaujolais tól, akkor is ha cru, pláne, hogy Fleurie kifejezetten a bájos és feminin oldalát hivatott bemutatni a stílusnak, de időt rászánva azért be kell látni van itt karakter és komplexitás. Pörkölt magvak, föld, humusz, köményes fűszeresség, és már-már „feketebélabácsis” mennyiségű sósság. Szájban közepes testű. Intenzitás is közepes, nem túl sok és finom tapintatú tannin, érett, lendületes, de kerek savak. Nem egy különösebben tömör vagy mély szerkezet, de szép arányosan kitöltött, közepesnél alig hosszabb lecsengéssel. A végére feltornázta magát 6 pontra.
A. et P. de Villaine: Mercurey les Montots 2012
A szokásos megbízható cote chalonnaise a Terroir Clubból. Elég komplex illat már fiatalon. A friss piros bogyósok és a profin, diszkréten használt hordó mellett elég sokféle fűszert fedezhetünk fel, főleg keleties-sáfrányos vonalon. Közepesnél alig teltebb. Tiszta ízek, közepesnél strukturáltabb felépítés. Élénk savak, finomszemcsés tanninok, sima, szinte selymes tapintat. Közepesnél hosszabb. Egy picit több intenzitás, mélység hiányzott a klasszis szinthez, de remek, elegáns pinot. 6+/ 6.5