Mindig is kedveltem a párlatokat, de csak a legkiválóbbakat vagyok hajlandó elfogyasztani. Nagyképűen hangzik? Lehet. A bor feneketlen süllyesztője önmagában egy zuhanás, nekem pedig egy cseppel több alkoholra sincs szükségem annál, amit a szőlő „erjesztékének” szerény ismerete megkíván. Ez pedig önmagában is elegendő egyetlen májnak. A dögunalmas bolti tömények, vagy a legtöbbször osztatlan dilettantizmussal lefőzetett házi pálinkák már felsőoktatási karrierem lezárása óta elkedvetlenítenek. Gondolom, sokan vannak így ezzel. Az igazán minőségi párlatok azonban szabad szemmel is jól látható összegbe kerülnek. Legalább is ahhoz biztosan drágák, hogy a bor kínálta változatosságot párlatból replikáljuk. Ezért ha tehetem, a területtel kapcsolatos hiányosságaim fesztiválokon vagy kisebb kóstolókon próbálom enyhíteni. A Veritas invitálásának eleget téve, most egy ilyen kóstolóról igyekszem részletesen beszámolni.
A Brill munkásságát évek óta ismerem és tisztes távolságból követem is a pálinkaház körüli fejleményeket. Pár éve egy igen tanulságos látogatáson voltam náluk és különösebb párlatos múlt nélkül is könnyedén megállapíthattam, hogy idehaza egész biztosan az élvonalat képviselik. A kiemelkedő szakmaiság és a tradíciók tisztelete mellett a Brillnél jócskán teret engednek az innovációnak, amely a „Házat” hamar az ország egyik legérdekesebb főzdéjévé emelte. A Brill Pálinkaház a Szekszárdhoz közeli Harc községben található. A szörpökkel nevet szerzett családi vállalkozás húsz évnél is hosszabb történetre tekint vissza. A Krizl Edit és Nagy Attila jegyezte Brill az 1999 évvel lépett a lepárlás küzdőterére. Kizárólag I. osztályú alapanyaggal dolgoznak, a gyümölcsök többségét közvetlenül lefőzés céljára termelik vagy termeltetik. A Brill kínálatában jelenleg hatvanféle (!) párlatot találunk. A teljes termelés összesen évi 23.000 palack. A manufakturális méret indukálta visszafogott mennyiség filozofikusan magas minőséggel párosul. Elismertségüket jól jelzi a kiterjedt hazai és külföldi csúcsgasztrós jelenlét. A Brill ezzel összhangban nagy energiákat fordít a pálinka gasztronómiában történő felhasználására, amely elsősorban étel- és italpárosításokat, új koktélok kidolgozását, valamint a párlatok konyhai felhasználásának szélesítését jelenti.
A kóstolót egy régi ismerős, Petzold Attila, a Brill Pálinkaház arca, borász, oktató, sherry educator és sommelier celebrálta. Nézzük a sort:
Irsai Olivér Szőlőpálinka 2011
Paksi szőlőből készült, elődjét 2010-ben Magyarország legjobb pálinkája címmel jutalmazták a gyulai Pálinka Világkupán. Cél a könnyed stílus, bogyózás után préselés nélkül készül a must. Nagyon tiszta illat, virágos, kellemesen vonzó, almás-szőlős, könnyed. Finoman krémes, az illathoz hasonlóan tiszta, szőlővirágos és enyhén citrusos. Egyértelműen őrzi a fajta karakterét, de mindezt elegánsan és frissítően. Nincs offenzív irsais karakter. Erre kérem, könnyen rá lehetne szokni!
Szekszárdi Törkölypálinka 2008
Cabernet sauvignon, franc, merlot és kékfrankos fajták törkölyéből készült. Tulajdonképpen „Bikavér törköly”, amely név talán hamarosan a pálinkás palackokon is használható lesz. Két évet töltött használt hordóban. Attila szerint a törkölynek palackban is érnie kell, jelen tételnek még akár két évet is kell adnunk, hogy lenyugodjon és kinyíljon. Nyers illattal kezd, füstösen fás, majd szellőzéssel édeskésbe megy át, jönnek az érlelés illatai, kis vanília és fűszer, aszalt gyümölcsök, karamell és szép fás hatás. Zseniális illat. Kóstolva testes, fűszeres, finom fával, de tényleg elég karcos, domináns szesszel. Értékeket villant, egyelőre kissé „sarkos”. Érdemes szellőztetni.
Alma (Topáz) 2008
Gyulán nagyarany. Előadónk megjegyzi, sokan „Calvadost” kiáltanak, amikor a Magyarországon szintén klasszikusnak számító almapálinka előkerül. Több fronton tévednek, hiszen a Calvados egyrészt Normandiából származik, másrészt sokféle almából, sőt körtéből is készítik. A legfőbb különbség azonban, hogy a Calvados gyümölcsborból pároltatik, és mindig hordóban érik. Ez már önmagában jelentősen eltér a nálunk megszokott almapálinkáktól. Jelen tételünk ráadásul hordót sem látott. Kissé magasabb alkohollal töltötték, mivel 46%-os szesszel volt egyensúlyban.
Kissé zárt, alma csak visszafogottan érezhető, viszont van egy érdekes bőrös illata. Nem a boroknál megszokott animalitásra kell gondolni, hanem olyasmire, mint egy új cipő egészségesen kellemes illata. Krémes, elég robosztus párlat, almahéjas karakterrel, izgalmas fűszerességgel. Kellemes fanyarsággal dolgozik, erő van benne. Hosszú lecsengés. Nagyon tetszik.
Birskörte 2011
Szintén a Magyarország legjobb pálinkája cím nyertese. A birsalmát mindenki ismeri, a birskörtéről már kevesebben hallottak. Pedig ugyanarról a gyümölcsről van szó. Bizonyos években a birsalmafák körte alakú termést hoznak, ezért a megkülönböztetés. Ez valami marketing-fogás, gondolhatnánk, hiszen ha alakilag el is tér a gyümölcs, azért mégis csak birsalmáról van szó. Valóban, azonban a körte formájú variánsnak máshogy alakul a héj-hús aránya, amely – lepárlásról lévén szó – jelentősen befolyásolja a végtermék karakterét. A birskörte ezért egy rusztikusabb, héjasabb érzetű pálinkaként kerül a palackba. Érdekesség még, hogy a birs cefrézésénél a magas keményítőtartalom miatt pektinbontót alkalmaznak, ellenkező esetben dinamit kell az erjesztőtartály kipucolásához. Ebből aztán birsalmasajt még lehet, de az erjedés az nagyjából kizárt.
Tiszta, közepesen intenzív, markáns illat, tényleg jelentős gyümölcshéjas karakterrel. Vakon biztosan nem tudnám azonosítani a gyümölcsöt, talán valami citrusos virágosság dereng. Ez a pálinka is szenzációsan tiszta, rendkívül jól definiált, egyedi ízvilággal rendelkezik. Nagyon érdekes hatású, nem behízelgő, kissé citrusosan frissítő és rendkívül hosszú. A számomra beazonosítatlan gyümölcskarakter csak tart és tart és tart. Zseniális!
Sárga Vilmoskörte 2008
A piros verzió általában populárisabb, de ugyanakkor egyszerűbb párlatot ad. A pohárba orrolva elképesztően intenzív és tiszta körteillat fogad, olyasmi, mint amikor a körte héját közelről szagolgatjuk. Kóstolva is teljes a körte-élmény, lédús, virágos, roppant intenzív és mégis elegáns. Hosszú utóíz, komoly élmény. Csak a körte maga, semmi sallang.
Lepotica Szilva 2011
A Brill összesen ötféle szilvával dolgozik. Minden fajta más pálinkát ad, általában a virágosabb, nőiesebb verzióktól az egészen rusztikus, magos és héjas aromák meghatározta párlatokig terjed a spektrum. A lepotica és a debreceni muskotály valahol az előbbi csoportba sorolhatók, a klasszikus besztercei a középutat viszi, míg a stanley és a blue frei nagyon erőteljesen magosak és héjasak.
Ez itt tényleg virágosan illatozik, finoman szilvás, nagyon tiszta, csak kevés magosság (profiknak: benzaldehid) és héjasság fedezhető fel. Kóstolva nagyon intenzív, édeskés, virágos, mellette pedig valóban visszafogott a héjas-magos aromavilág. Tényleg könnyen befogadható, miközben már komplexitást kínál. A lecsengés egy végtelen szilva-orgia.
Málna 2011
Nógrádi származású gyümölcsből készült. A málna rendkívül érzékeny a kihozatalra, egy mázsa gyümölcsből kb. 2.8 liter párlat készül, ennél nagyobb mennyiségnél jelentősen csökken a minőség. Elképesztően intenzív, maga a tiszta málna dől belőle. Szép tiszta, szinte felrobban benne a lédús piros bogyós. Direkt, kifejező párlat, közepes-hosszú lecsengéssel.
Zöldségpárlatok
Jöjjenek végül a zöldségpárlatok, amelyek nagy kedvenceim, amióta csak megjelentek a piacon. Önmagukban is fogyaszthatóak, azonban elsősorban gasztronómiai célzattal készülnek. A Brill szortimentben sárgarépa, paradicsom, zeller, cékla, spárga és medvehagyma párlatokat találunk. A medvehagyma kivételével természetesen mind a zöldségekben megtalálható természetes cukorral erjednek.
Cékla Párlat 2011
Intenzív cékla illat, totál tisztán, földesen. Mégis friss és zseniális. Kóstolva is intenzív, mégpedig rettenetesen, ha eddig egyik-másik párlat felrobbant a szájban, ez mindent elsöpör. Elképesztően tisztán céklás-földes, elegánsan édeskés. Komplex, rétegzett párlat, amely akár önmagában is simán megáll. Brilliáns!
Zeller Párlat 2012
Intenzív illat, tiszta, tagadhatatlanul zelleres, nekem picit paradicsomos asszociációkkal. Friss, sűrűn olajos, édeskés hatású, elsöprő intenzitással. Szuperérdekes, a kis földesség-répásság mellé metszően tiszta és izgalmas. Megállíthatatlanul hosszú.
Vitathatatlanul remek sor került az asztalra. Minden tétel kiváló minőségű, makulátlan tisztaságú és kifejező volt. Jó látni mekkora potenciál rejlik a klasszikus pálinkákban és az ötletesen kifundált alternatív párlatokban. Gyümölcs vagy zöldség, egyre megy, félnetek nem kell. Csak a termés, a maga esszenciájában.
A Brill Pálinkaház weblapja: http://www.brillpalinkahaz.hu/
(A kóstolóra a Veritas meghívásából látogattam el. Köszönöm a lehetőséget.)