Mostanában rákattantam a pezsgőkre, így az elmúlt hetekben megint néztem néhányat.
Mindegyik kapható itthon, remélem Szilveszter előtt lesz, aki hasznát veszi a jegyzeteknek. :)
Íme:
Lúzer-e az olaszrizling?
Idén hatalmasodott el rajtam az érzés, hogy talán van már pár olaszrizling-referencia ebben a kis országban. Borblogger kollégáink tollából számos fajtakóstolóról olvashattunk az idén, sőt az év elején Jásdi István csopaki termelő még valamiféle olaszrizling-konferenciát is szervezett. Ehhez képest a Pannon Bormustrán bíráló – számomra egyébként igen nagyra becsült és igazodási pontot jelentő – Matt Kramer lehűtötte a lelkesedésemet, kijelentette ugyanis, hogy az olaszrizling egy lúzer fajta, amit sürgősen el kellene felejtenünk. Képzavarunk eloszlatásához a fenti „jelenségek” farvízén ültünk össze, hogy vakon ránézzünk pár kiemelkedőnek tartott olaszrizlingre.
Egy remek Sauternes
Chateau Doisy-Daene 2003 Cru Classé Sauternes
Barsac, 2éme cru. Elég korrekt nemzetközi pontok, Parker 91 pont, Wine Spectator 90, Bettane&Dessauve 17, Cellartracker 90, Winedoctor 17.
Kajszi, trópusi gyümölcsök, édes fűszerek, tejszín, kapor, kávé, toast, enyhe illó, mely viszonylag hamar kiszellőzik. Telt korty. Puha, krémes konzisztencia, sima felszínek. Mély ízek, friss és aszalt gyümölcsösség, barack, almakompót, kellemes citrushéjas kesernyék, tejszínkrém, akácméz, gombás botritisz. Összességében letisztult világú és elég kompex, a lecsengés hossza erős közepes. Idővel szépen fejlődik a pohárban. Savai szélesek, érettek, puhák, de így is kellően cizellálják a szerkezetet. Az utóízben a 14-es alkohol nem marad észrevétlen. Nem mondanám, hogy kilógna, de érezhetően melegít a korty. Szép bor, a kor nem érződik rajta. Tokajihoz szokott szájjal szokatlan. Más típusú egyensúly, más típusú szerkezet, más jellegű aromakészlet. Teljesen más, de a minőség kétségtelen. Eléri a 7 pontot.
Láthatatlan kóstoló a Vinopolisban
Vakkóstolónak hívják azt, ha ismered a borsort, de nem tudod mit rejtenek a letakarva felszolgált palackok. Dupla vakról beszélünk, ha a vakon kóstolt borokról nincs semmiféle információ. Tripla vaknak nevezhetnénk a fekete pohárból szondázott dupla vaksort. Lehetne még fokozni a tripla vakkóstolót? Lehet: bekötik a szemed, hogy egyenlő esélyekkel indulj a kóstolótársaságban helyet foglaló vakokkal. Vajon milyen tényleg vakon, vakként bort kóstolni? A választ egy láthatatlan kóstoló hozta számomra közelebb...
SAP-borok
Mostanában ritkán kerül elém SAP-bor. Egykor nagy kedvenceim voltak, viszont mára jónéhány fronton már nem azt a stílust keresem, melyet akkori boraik képviseltek.
A stílus részben tán változik, részben maradt.
Természetesen már csak a nosztalgia végett is tervezem követni a pince történetét.
Következzen két bor a pincétől: