Nemrégiben nyolc fehérbort válogattam össze és kóstoltam meg egymás után a Balaton környékéről. A borok kiválasztásánál bajban voltam, mert nehéz volt eldönteni mely borokat hagyjam ki és tegyem be, elég nagy a merítési lehetőség. Végül az alábbiak mellett döntöttem:

 

Jásdi: Csopaki olaszrizling 2008. Halvány citromszín. Közepesen intenzív illatában réti virágok és visszafogott gyümölcsösség érezhető. A könnyed korty jó savú és vibráló, picit csipkelődő, gyors lecsengésű. Különösebb komplexitásról nem beszélhetünk. Egy profin elkészített kellemes ivóbor, akár magában, akár fröccsként fogyasztva. 4 pont alja.

 

Szászi Endre: Szentgyörgy-hegyi olaszrizling 2008. Halvány aranyszín. Vezető illatjegyként egy száraz szénára emlékeztető komponenst azonosítottam, de előkerülnek virágos, ásványos illatok is. Megkóstolva egy dinamikus bort ízlelhetünk, amelyben erőteljesen érződik a mineralitás, valamint a már előbb említett szénásság. A korty gömbölyű és arányos, jó szerkezetű. Utóíze közepesen hosszú, kissé kesernyés véggel. Erős 4 pont.

 

Szászi Endre: Kéknyelű 2009. A kéknyelű fajtából nagyon keveset sikerült eddig megismerni, a legemlékezetesebb borok Szeremley Huba 2003-asa és Istvándy Gergőék 2008-asa voltak. Minden alkalmat megragadok egy-egy újabb példány megkóstolására, ezért aztán a Szászi nem maradhatott ki. Közepes citromszín. Közepesen intenzív illatában furcsán ötvöződnek a fruttis, banános jegyek, kifejezetten édeskés hangulatú. A korty húsos és feszes, kifejezetten szép tartású. A fruttis ízek mellé kapunk némi cukorkásságot és visszafogott minerális jegyeket. Lecsengése közepesen hosszú. Eléri az 5 pontot.  

 

Szeremley: Szürkebarát 2008. Közepes citromszín. Klasszikusan fajtajelleges (legalábbis a magyar szürkékre jellemző) illata édeskés, cukorkás, gyógynövényes. Kerek és jó tartású korty, az illathoz hasonló ízekkel, kifejezetten édeskés lecsengéssel. A savak éppen elegen vannak és szépen besimulnak a borba, az alkoholt kicsit túlzónak érzem. Erős 4 pont.    

Jásdi: Nagykúti chardonnay 2007. Azon kevés magyar chardonnay-k egyike, ahol a termelő célja -a termőhely bemutatása- ezzel a fajtával (is) sikerül. Halvány citromszín. Illata visszafogott, de a finom ásványosság és némi hordós vaníliásság, fűszeresség egyértelműen megjelenik. Megkóstolva kifejezetten elegáns, dinamikus, jól struktúrált, tömör kortyot kapunk. Közepes testű, csiszolt savú, elegáns bor, elsősorban minerális aromákkal. 6 pont.  

Szászi Endre: Kabócás olaszrizling 2007. Egy évvel idősebb testvére nagyon tetszett, a legszebb olaszrizlingek között tartottam számon (sőt nemrég kóstoltam és még mindig kiváló). Ezért aztán kíváncsi voltam a folytatásra is. Futólag már volt hozzá szerencsém, de elmélyültebben csak most tudtam megkóstolni. Világos aranyszínű. A Szentgyörgy-hegyiben megismert szénás karakter itt is megjelenik, de sokkal jobban háttérbe szorítja a masszív ásványosság. Gyümölcsöket abszolút nem éreztem. Kifejezetten intenzív ízében is a mineralitás a vezető jegy. Savai finomak és szépen beépültek a borba, utóíze hosszú. Remek bor, a rétegzettséget, a magasabb fokú komplexitást hiányolom belőle leginkább, ezért nem léphet túl a 6 ponton.

 

Konyári: Szárhegy 2008. Sauvignon blanc, olaszrizling és hárslevelű fajtákból készült, nem mindennapi házasítás. A korábbi évjáratok is tetszettek, ez sem lett rosszabb azoknál. Halvány citromszín. Közepesen intenzív illatában leginkább citrusos, őszibarackos és enyhén mézes jegyek azonosíthatóak. Szájban nagyon eleven és friss, roppanós, intenzív és zamatos, talán a sauvignon érezhető legjobban. Lecsengése közepesen hosszú és nagyon kellemes. Profin elkészített bor. Erős 6 pont.

 

Légli Ottó: Gesztenyés riesling válogatás 2007. Nagyjából egy éve kóstoltam utoljára, akkor nagyon tetszett és a legszebb általam kóstolt honi rajnainak kiáltottam ki. Azóta nem kevés rajnai rizlinget ittam és számos kiválóság volt köztük. Szóval kíváncsi voltam, hogy az elmúlt egy év tapasztalataival felvértezve most mennyire fog tetszeni (figyelembe véve, hogy azóta ugye ez a bor is öregedett egy évet). Közepes citromszín. Illata hihetetlenül komplex és intenzív: mezei virágok, grapefruit, mineralitás és bizony előbújik a petrolosság is. Nagy testű bor, szájban határozottan olajos érzetű, komplex, de most nem éreztem annyira elegánsnak. A savak szépen tartják a testet, de valahogy nem a legszebb érzetűek, enyhén savanyítanak. Lecsengése hosszú, citrusos-petrolos. Van még egy palackom, kíváncsi vagyok hogyan fog ez a bor tovább öregedni. Tavaly többnek éreztem, most maximum 7 pont.