Az ősz igazi borkóstoló főszezon, Budapesten ráadásul egymást érik a borkereskedések portfólió bemutatói. Sajnos ezek legnagyobb részére különböző okok miatt nem jutottam el, de október közepén a DemiJohn portfóliókóstolójára végre el tudtam menni. A Póta Richárd nevével fémjelzett kereskedés főleg kisebb, természetközeli módszerekkel dolgozó hazai pincészeteket képvisel. A Workshop-ban megtartott kóstolóra húsznál is több termelő hozta el borait meg, nekem 9 pincészet standjának meglátogatása fért bele az időmbe.

A Soproni  borvidék távolról sem csak Sopron városáról szól, hiszen olyan izgalmas körzetek is a borvidékhez tartoznak, mint Vaskeresztes, vagy Kőszeg, utóbbi ráadásul az egyik legszebb és leghangulatosabb magyar kisváros hírében áll. Kőszegen sajnos még nem jártam, amit legfőbb ideje lenne már pótolni, de kőszegi borokkal már találkoztam, még ha nem is sokkal. A mai poszt apropója éppen egy újonnan színre lépő kőszegi borászat, az Unger Bormanufaktúra egyik kékfrankosa.

Az Unger Bormanufaktúra Stampf Ervin és dr. Kaibinger Tamás 2016-os alapítású borászata, a név pedig közös kőszegi őseiknek állít emléket, az egyik közös dédszülő családneve volt Unger. A két tulajdonos a pincészettel egyrészt a családi szőlőtermesztő hagyományokat ápolja, másrészt meg is újítja azokat, mégpedig azzal, hogy elsőként kezdtek biodinamikus szőlőművelésbe a Kőszegi szőlőhegyen.
Kőszeg négy kiemelkedő adottságú dűlőjében (Kálvária-hegy, Felső-árnyékos dűlőben, Szultán-domb és Ördögárok) telepítettek el a helyi terroir-hoz válogatott kékfrankos klónokat, továbbá a városon kívül, a Guba-hegyen található ültetvényükön a kékfrankoson kívül zweigelt és syrah is terem. A saját telepítésű fiatal szőlőket a kezdettől, a régi telepítésű területeket a birtokbavétel idejétől fogva a biodinamika szabályai szerint művelik. A borok egy 1700-as évek közepén épült, felújított pincében, a lehető legkevesebb beavatkozás mellett készülnek, kén nélkül, vagy csak minimális mértékű hozzáadott kén használatával.
A borászat első forgalmi tételei a 2020-as évjáratból érkeznek. Elsőként a kőszegi Kálvária-hegyen található öreg és fiatal kékfrankos ültetvény borai kerültek a polcokra, Öreg Kálvária, illetve Fiatal Kálvária néven, továbbá Ördög néven az Ördögárokban található, részben régi családi területen telepített szőlőből készült tétel. Ezt követik majd a Felsőárnyékosban és a Szultán-dombon fekvő ültetvényekről készült borok.
Némi vacillálás után a három forgalomban lévő bor közül a Fiatal Kálvária Kékfrankost választottam ismerkedés céljából. Ez a bor már mind a klónválasztás, mind borkészítés és borstílus szempontjából a tulajdonosok elképzelését tükrözi. A bontás másnapján a palackot átpasszoltam ungert kezébe, így hosszabb idő eltelte után ismét négykezes jegyzet következik.