WineAge nehézcirkálók
A fene gondolta volna, hogy nagy csinnadrattával elmegyek a VinCE-re és a legérdekesebb, legütősebb borokat nem holmi külföldi szakértő vezette mesterkurzuson, hanem az egyik kiállító standján fogom megtalálni, egyetlen picike kis asztalon. Aki hallgatott önnön mézlopója finom jelzéseire, biztosan képtelen volt remegés nélkül elhaladni a WineAge standja mellett. Részemről is nagy hiba lett volna elhalasztani azokat a borokat, amelyeket nemhogy hétfő este nem bontogatok a paprikás krumplihoz, de egy sokszemélyes, exkluzív kóstolót is bajosan volna kedve bármely borbuzinak megfizetni. Természetesen a kóstolás „fesztiváli” körülmények között történt, de talán óriásit nem tévedhettem. Persze, nagyon jó volna megnézni ezeket a borokat otthon, fehér falak között is, de ilyen tömegű szipkázásért cserébe az ember elvisel némi kellemetlenséget. Hogy mind elolvassátok, a kóstolási jegyzeteket két részletben fogom szerepeltetni.
Szentesi széltében-hosszában
Szentesi József egy baráti kóstolóra hívott meg, hogy egy kellemes kis társasággal megnézzük miként fejlődnek a korábbi évjáratok palackba zárt tételei. Természetesen a Gazda bepillantást engedett a kiváló 2011-es évjárat alakulgató boraiba is, így a lehető legteljesebb képet kaphattuk a Szentesi Pince szerteágazó és határokat újrarajzoló tevékenységéről. A velencei Nadap, továbbá Etyek és Mór környékén lévő területeken szigorú terméskorlátozás mellett, főként régi magyar fajták fáradoznak azon, hogy a bennük rejlő potenciál (ismét) napvilágra kerülhessen. A borkészítés a lehető legtermészetesebb, az erjedés spontán, a kénhasználat minimális. A sallangoktól mentes és tiszta borkészítési eljárás különösképpen alkalmas arra, hogy az elmúlt időszakban a kihalás szélére sodort régi fajták legszebb arcát megmutassa.
2HA szőlőbirtok és pincészet: Cabernet franc 2008.
A meglehetősen kis palackszámban (450) készült bor kóstolásáért kedves borbarátomnak és számos boros blog lelkes hozzászólójának, akov mesternek tartozom köszönettel. A pincészetről annak igényes honlapján lehet bővebb információhoz jutni. Futólag már hallottam róluk korábban, de még semmit nem kóstoltam tőlük. A bor a Szent György-hegyen termett szőlő gyümölcséből készült, újfahordós érlelést kapott, derítetlen, szűretlen. Összetételét tekintve 85% cabernet franc, valamint kevéske petit verdot és sangiovese grosso van még benne. Közepes rubin színű. Illatát még erőteljesen áthatják az újfahordós aromák, úgymint füstölt sonka, hordófűszerek, étcsokoládé, ezen felül némi feketebogyós gyümölcsösséget és egy általam mineralitásnak azonosított érdekes jegyet éreztem benne. Rögtön a Villa Tolnay pince csobánci 2004-es cabernet sauvignon-ja ugrott be, nagyon hasonló volt ehhez a borhoz. A korty valamivel gyümölcsösebb és ásványosabb, de az illatban már azonosított hordós jegyek itt is előtérben vannak. Savai érettek, de nagyon határozottak és az egyébként abszolút tartalmas bort magasra emelik. Jelentős mennyiségű érett tannin segít megerősíteni a bor gerinces szerkezetét. Utóíze kifejezetten hosszú. Nagyon fiatal bor, mely meglátásom szerint sokat fog még fejlődni, érdemes elfektetni belőle egy-két butéliával. Jelenlegi élvezeti értéke alapján 5 és 6 pont közé teszem.