Bár a borok világ is folyamatosan változik, vannak mozdíthatlannak tűnő alapvetések. Ahogy Burgundia a legtökéletesebb chardonnay-k és a pinot noir-ok forrása, úgy lett Provence a legelegánsabb rosé-k bölcsője és egyben példaképe. A rosé borok diadalmenete az utóbbi években megállíthatatlannak tűnik, a borászok pedig világszerte kísérleteznek a provence-i minta lemásolásával. Magyarország sem kivétel, egyre több prémium rosé jelenik meg a piacon, amelyek külcsín és belbecs tekintetében is igyekszik kitűnni a mezőnyből.
Jogosan merül fel a kérdés, hogy miért kell itthon pont Provence-t utánozni, de a helyzet az, hogy a jelenség általános, nem csak Magyarországon és nem csak a provence-i rosé esetében terjedt el, gondoljunk csak az új-zélandi sauvignon blanc-ok hatására, amelyek még az őshaza Franciaország borain is nyomot hagytak az utóbbi időkben. A provence-i rosé esetében még bonyolultabb a helyzet, hiszen az itteni rosé-k olyan fajtákból készülnek, amelyek más borvidékeken nem feltétlenül lelhetők fel, és természetesen a klimatikus és geológiai adottságok is eltérőek. Ahogy Puglia-ból, Burgenland-ból vagy Villányból nem lesz Provence, úgy a negroamaro-ból, kékfrankosból, vagy a bordeaux-i fajtákból sem lesz grenache, syrah, cinsault, mourvédre, pláne nem rolle, azaz vermentino.
Ettől persze az inspirációnak természetesen van létjogosultsága, Sebestyén Csilla és Sebestyén Csaba is így gondolta, amikor belevágtak a Szél Rosé elkészítésébe. Sebestyén Csillában merült fel először az ötlet, hogy készítsenek a pince "alap" rosé-ja mellett egy komolyabb, premium tételt is, provence-i mintára. 2021 volt az első évjárat, tehát ez már a harmadik.
Az előző két évjáratot nem kóstoltam, így az előzmények ismerete nélkül vágtam neki a 2023-as Szél boncolgatásának.
Sebestyén Szél Rosé 2023
Kékfrankosból, merlot, cabernet franc házasítása, kézi szüret, acéltartályos erjesztés és érlelés 6 hónapig finomseprőn.
Már a különleges palackforma és a letisztult címke is francia rosé-kra hajaz, ahogy a halvány szín is. Az illat mértéktartó, ugyanakkor vonzó, tiszta és mesterkélt aromáktól mentes, görögdinnye, gránátalma és szamóca díszíti. A korty jól kitöltött, pont ideális mennyiségű sav támogatja, a textúra finom, nincsenek kilógó élek, illesztések a bor szerkezetében. Ízében is piros gyümölcsös jegyek dominálnak, közepes intenzitással: szamóca, görögdinnye, gránátalma, a háttérben enyhe cukorkás aroma. Talán a merlot viszi el egy kicsit édes gyümölcsös irányba, de végül a kékfrankos fanyarsága valamennyire visszahúzza (legalábbis gondolom én, hogy mindez a fajtajellegből adódik). A lecsengés meglepően hosszú, a gyümölcsök édessége után enyhe citrushéjas jeggyel és némi fenolos fanyarsággal zár a korty. Aki tényleg klasszikus provence-i rosé stílusra vágyik, nem biztos, hogy itt találja meg a számítását. Azokban a borokban van egyfajta utánozhatatlan, a korty elejétől a végéig tartó, frissítő fanyarság, és pici citrusosság, míg a Szél sokkal inkább piros gyümölcsök aromáit idézi és leheletnyi édesség kerekíti. Kellemes bor, szerettem. 6p (4500 Ft - Bortársaság, júliusban klubtagoknak 3850 Ft)
