Szép jó napot kívánok mindenkinek. Nagyon rég írtam ide bármit is, és valószínűleg ez továbbra is így lesz, de most mégis szívesen beszámolnék egy újabb keletű wachau-i felfedezésről.

Wachauban ugye leginkább ahhoz vagyunk hozzászokva, hogy minden olyan, ahogy mindig is volt. A Vinea Wachau 80-as években kelt eredetvédelmi kategóriái élnek, a borok stílusa kiforrott (legfeljebb egyes fanyalgók szerint mind ugyanolyan:)), a borászatok élén a generációk észrevétlenül követik egymást.

Annak ellenére, hogy a legtöbb termelő tagja a Vinea Wachau-nak, vannak olyanok akik úgy érzik ma már idejétmúltak a 80-as években létrehozott besorolások. Régen nem minden évben és nem minden fekvésben lehetett smaragd-alapanyagot szüretelni, ma már kis túlzással nagyobb kihívás összehozni egy steinfedert:). Jogosan merülhet fel kritika ma már azon nézettel szemben is, miszerint kizárólag az alapanyag cukortartalma alapján kerüljön-e egy bor magasabb, vagy alacsonyabb kategóriába. Merthogy valahol kimondva vagy kimondatlanul a smaragd bizony sokkal jobban mutat egy címkén mint a federspiel.  

Ezek a hangok egyáltalán nem új keletűek. Olyan 15 plusz éve kezdte meg működését a Spitzer Grabenben két termelő Peter Veyder-Malberg és Martin Muthenthaler. Ez a Duna folyására merőlegesen nyíló völgy a borvidék legnyugatibb, leghűvösebb szeglete a legmagasabbak közé tartozó