Pár éve voltam néhányszor Orsolyák Attilánál, így betekintést nyerhettem akkori munkásságába. Pl itt és itt. Utána családi okok végett egy darabig nem jutottam el Tokajba és mivel a borok csak helyszínen elérhetőek, így megszakadt a követés is.
Októberben hosszú idő óta ismét eltöltöttem pár napot Tokaj-Hegyalján. Ellátogattunk Orsolyák Attilához is. Technikai és időbeli okok miatt nem tudtunk kóstolni, de egy komplett sort hazahoztunk és a Klubban vettük őket szemügyre.
Furmintfan nemrégiben írt már egy remek cikket a termelőről és nagyjából ezen borairól, így háttérinfók tekintetében inkább katt oda. :) A képet is tőle loptam. :) Én maradnék csak szigorúan kóstolójegyzetek mellett.
Úrágya Gyöngyözőbor 15 : Zöldalmás aromák, plusz az elején mintha nem lenne teljesen tiszta, egyikünk így fogalmazott van benne valami perverzió. Nagyon száraz szájérzet, szigorú, kemény savakkal. Az átlag gyöngyözőboroktól egy kategóriával komolyabb anyag, de az elején úgy érdemben senkinek se tetszett. Visszakóstolásnál az édesek után viszont meglepően jó volt. A kezdeti bizonytalanság fullra kiszellőzött, a savak meg mintegy lerobbantották az édesek emlékét, tökéletesen felfrissítve a szájat. (Máskor is szoktam ilyesmit csinálni, komolyabb édesek után bedobni egy jobb pezsgőt, az a tapasztalat, ha elég jó a pezsgő, akkor ez piszok jó kombináció, nagyon megdobja a sor egészét. Ezzel a gyöngyözővel is működött az élmény) Az elején indításnak 4-5 pontnál nem volt több, a végén szinte a 6-ot se sajnáltam.
Tokaji Száraz cuvée 15: Érződik némi tokajias ásványosság, de elég visszafogott a gyümölcs, legalábbis a jelentős mennyiségű puncsos-pörkölt magvas hordó mögül nem nagyon érvényesül. Szájban közepesnél alig komolyabb anyag, ízben se túl intenzív. Jók viszont az arányai, savai, de a fa itt is jobban érződik, mint kéne. 5p.
Betsek hárs 15: Fehér húsú gyümölcsök, virágok, akácméz, finoman fűszerező fahatás. Sokkal szebb és barátságosabb az összkép. Szájban ízletes, kerek, simán eldolgozott, nem kiemelkedő, de átlagon felüli beltartalommal. Magabiztos 6p.
Az én világom 12: Intenzívebb, masszívabb bort ígérő illat, kissé túlérett hatású, illetve mézesebb jegyekkel (vagy épp a palackérés teszi) meg erős pörkölési aromák képében ismét egy nagy adag hordó. Szájban telt ízű, vastag testű, de sok a cseresség, meg úgy általában nem állt össze harmonikus egésszé, kicsit disszonáns. Mostanában nem tudom, hogy pontozzam az ilyesmit.
Szent Tamás Hárs 11: Eddigi legkomplexebb, fűszeres, szép érési aromák, de még abszolút vitális. Legalább ott van mélységben, koncentrációban, mint az előző bor, de a hordó elég szépen integrált, mind aromaprofilt tekintve, mind a cseresség illeszkedése tekintetében. Komoly bor ez, és mindene a helyén, pedig fiatalon emlékszem ebből is kilógott a fa. Így az eddigiek után akár 7p se túlzás.
Kései furmint 13: Nagyon erős rajta a fa, vaníliás-puncsos jegyek, szivarra emlékeztető aroma. A bor egyébként elég koncentrált, kerek és finom. Nekem egyébként a túlzó fa mellett is kifejezetten bejött, de megosztó volt. 6p.
Szent Tamás kései 13: Itt is van tekintélyes hordó, de itt van annyival nagyobb az anyag, hogy könnyedén viseli. Komoly koncentráció, tömörség, lendület, fókuszáltság, lehengerlő hossz. Különösen tiszteletre méltó, hogy mindez egy abszolút iható cukortartalom mellett valósul meg. Komplexitásban viszont lehet még és bizonyára lesz is feljebb. Jelenleg úgy 7+
In Medias Res 07: Mindig is tetszett, de most mutatta eddigi legszebb arcát. Gyönyörűen érett komplexitás, aszalt kajszival, kandírozott citrusokkal, kiválóan integrált fahatás fehércsokis-vanílias fűszerrel, nemesítő palackbukéval. Olajosan telt, intenzív ízű, nagyon hosszú. Csupa vitalitás mégis minden részletében összeérett. 8p.