A Borrajongó

Best-buy riesling

2010. augusztus 25. 11:52 - drbarta

Múlt héten kedves barátainkat látogattuk meg Sopronban. Ha már eljutottunk Szegedről Sopronig, logikusnak tűnt átruccanni Bécsbe is egy kicsit. Ha már eljutottunk Bécsig, piszkálta a fantáziámat, hogy Alsó-Ausztria remek vidékei is relative a közelben vannak. Úgy döntöttem, hogy míg az asszonyok nyakukba veszik a bécsi üzleteket, addig keresek magamnak néhány órára szimpatikusabb elfoglaltságot.

Így történt, hogy ellátogattam két olyan termelőhöz, akik portékájukkal nagy hatással voltak rám a VieVinumon, így Petra Ungernél Kremstalban és Bernhard Ottnál Wagramban tettem tiszteletemet. Kifejezett kóstolásra nem volt idő (csak egy icipicit:)), elsősorban készletfeltöltés volt a célom.

Bernhard Ott elsősorban zöldvelteliniben utazik. Szerény meglátásom szerint iszonyatosan érzi a fajtát. Az ott vásárolt kis csomagba becsempésztettem egy palack rieslinget is. Megmondom őszintén nem voltak túl nagy elvárásaim vele szemben, ismervén, hogy a wachaui federspielek nem igazán szoktak megfogni és ez a bor 9 Euros árával még abban a kategóriában is olcsónak számítana.

A múltheti felcsigázás-posztom engem legalábbis olyan szinten felcsigázott :) , hogy feltétlen nyitni kellett egy rieslinget, hogy megfelelően rá tudjak hangolódni a most pénteken esedékes mélymerülésre. A célnak megfelelőnek tűnt a "belépő-szintű" tétel Ott-mester szortimentjébe, aztán csak ámultam.

 

Bernhard Ott: Riesling Von Rotem Schotter 2009

Illata friss és üde, gyümölcsök, tisztaság, mineralitás. Tetszetős, de nem ad ki túl sok információt, arról, hogy mit fogunk tapasztalni. Bármi jöhet még. A korty hihetetlen zamatos. Grapefruit, nyári alma, sárgabarack, olyan friss és finom kiadásban, mintha magukba a gyümölcsökbe harapnánk. Betöltik a szájöreg zegzugait, kedvességüket csípősen köves ásványosság igyekszik ellensúlyozni. Savai észrevétlenül, mégis nagy fordulaton teszik dolgukat. A bor 9 Euros árával közel sem a prémium kategóriát célozta meg. Nem különösebben komplex, vagy rétegzett, nem is különösebben hosszú, de mégis hihetetlen profizmus, precizitás, mesteri egyensúly, harmónia lakozik az egyszerűen harapnivalóan finom, direkt külső alatt. Sokkal jobbank éreztem, mint eddig bármelyik árban megfelelő, vagy inkább még drágább federspielt. 6 és 7 pont közé tenném, nagysága alapján az előbbi kategóriába tartozna, a benne lakozó "x-faktor" végett mégis az utóbbit emelem ki vastagon. Nagyon igaz, hogy egy pincészet alap-kategóriás bora rendkívül informatív. Ott mester bizony ott van a szeren! :)
Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://borrajongo.blog.hu/api/trackback/id/tr832246494

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása