A legmegbízhatóbb honi pinot noir-adoptációt kétségkívül Losonci Bálint készíti el a nemcsak fehérben, de vörösben is a szélnél sebesebben előretörő Mátra-borvidéken. Ez a fajta sziklaszilárd minőség és szereptéveszthetetlenség személyes gyöngyöspatai kapaszkodómmá vált, ahová évről-évre nemcsak szükséges, de kifejezetten komfortos is visszatérni. Van ok örülni. Még akkor is, ha jelen bor tudatosan soha sem szeretett volna a világklasszisok között labdarúgni. Inkább csak toronymagasan vezeti a liga másodosztályát. Letisztult, könnyűre hangolt, végtelenül gyümölcsös és gyakorlatilag letehetetlen. Nem a komplexitás, inkább a primer gyümölcsök felől cselez, és így, okos árazása mellett úgy tud rezzenéstelenül odacsúszni a hétköznapok asztalára, hogy közben mind a műértők, mint az egységsugár-ivók eltartott kisujjal döngölik bele az utolsó deciket is a pohárba, lendületből. Hát ilyen ez.

Konkrétabban: majdhogy' tannintalan, kerek savú és arányosan szerkesztett. A kiváló alapanyagról és nem a hordóról, valamint ilyesfajta pincepluszokról igyekszik üzenetet közvetíteni. Epres, hecsedlis, meggyes. Nem tör falat, inkább kifinomultan megitatja magát nekifutásból. Úgy tud magyar dimenziókban fajtajelleges maradni, hogy közben egy percig sem merül fel, hogy lehetne több, nagyobb és szélesebb is. Jó ez így, ahogy van. Ha azt írom, hogy erős 5 pont, az ki sem fejezi, mennyire élményszerű belefutni a határainkon belül ilyesfajta megbízható, egyenes és szórakoztató vörösborokba. Okos, csalódásmentes vétel. (2490 Ft, Borfalu Bortéka)