Igen kedves bor ez számomra, már több éve van hozzá olykor szerencsém. Kezdetekben is meghatározó élmény volt és a napokban kóstolt utolsó palack is nagyot szólt. A sorozatban megszokott módon összeszedegettem ez alkalomból az összes eddigi találkozás emlékét.
2009. december
Szegeden a Tokaj Grand Tour rendezvényen kóstoltam először. Itt találkoztam először Stephanie-val és Zsolttal. Nagyon tetszettek a boraik általában, valószínűleg a lelkesedés megfelelően kiülhetett az arcomra, mert megmutatták a sor végén ezt az aszút is afféle pult alóli tételként. Nem jegyzeteltem akkor, de emlékszem, hogy teljesen lenyűgözött letisztult gazdagsága, élénk, mégis bizsegetően finom savai. Legalább 8-9 pont környékére tettem emlékeim szerint.
2010.március
Minőségi borfogyasztói érámban harmincadik születésnapomon jutottam el először Tokajba, ahol többek között a Kikelet-pincébe is ellátogattam. Ekkor se jegyzeteltem, csak utólag, emlékezetből vetettem papírra pár szót a kóstolt borokról. Emlékszem, sorrendben az akkor még hordóminta, mára többeknél élő legendává vált 07-es hatputtonyos után következett és nekem jobban tetszett ez a 04-es a maga arányos gazdagságával, izmos savakon való szárnyalásával, szemben a 07-es olajos hömpölygésével, szélesebb, lágyabb savaival. Az egész kirándulás alatt hírből se pontoztam, de kb. ekkor is megadtam volna a néhány hónappal korábban beállított szintet.
2010.december
Szegeden tartottak bemutatót Stephanie-ék a Szent-György-téri borházban. Kiverte a biztosítékot, talán ezen a napon tetszett valaha a legjobban. Megragadó, komplex és kifinomult illat. Kajszi, viaszosság, finom gombásság, édesköményes fűszeresség. Szájban is gyönyörű. A 07-es szamorodninál magasabb és feszesebb szerkezetű, de hasonlóképp hibátlanra csiszolódtak a savak. Az illatban megismert aromatika a szerkezethez idomulva sziporkázik. Precizitás, cizelláltság és harmónia magasiskolája. Eddig is mindig tetszett, most teljesen csúcsformában van. Akár a 9 pont sem tűnik túlzásnak.
2011.október
A Bodó-Bott portán tartott gigászi aszú-kóstolóban szerepelt, vakon kaptuk poharunkba. Állottabbnak ható illat, kortalan gyümölcsökkel. Szájban a sor szintjén végtelenül semlegesnek hat, nehéz is mit írni. Savai, cseressége sincsenek tökéletesen beépülve. Leleplezés után csalódás, Stephanie szerint valami nem lehetett rendben a palackkal, ez a bor nem ilyen szokott lenni. Nekem se ilyen emlékeim vannak róla.
2011.december
Az ünnepek alatt nyílt családi körben. Tiszta világú aszú, sok érett citrussal. Gazdag volt kétségtelenül, de mégis volt egy pici hiányérzetem, vagy csak a korábban hőn szeretett savakat éreztem egy picit túlzónak az egyéb értékek mellett. 7 pontot azért simán hozott.
2013.augusztus
A minap megírt csúcsriesling-kóstoló után nyílt csak úgy az öröm kedvéért. Nagyon komplex illat, tele aszalt citrusokkal, kandírozott naranccsal, diszkrét törökmézzel, nagyon finom dohánnyal. Szájban beleköthetetlenül szép. Telt ízű, mély attack, egyszerre letisztult, nemes, ugyanakkor hedonista világ. Semmi ragacsos nehézség, olajos hömpölygés, a több, mint délceg rieslingek után ő is hozza a beállított izmot, lendületet, fókuszt. Mindeközben olyan aromák széles spektrumát tárja elénk, melyek értelemszerűen nem tudnak megadatni száraz boroknak világklasszis szint ide vagy oda, és emiatt oly szépen fel tudja tenni az i-re a pontot és egy ilyen brutál sor végén csak még emlékezetesebbé tenni az estét. Itt és most erre a borra se sajnáltam a nagyon masszív 8 pontot (94).