Néhány héttel ezelőtt érkezett a lehetőség, hogy a BorBázis Borkereskedés zöldkampányának jóvoltából megkóstolhassunk egymás mellett három zöldveltelinit, ezzel támogatva a kereskedő és az Ihatóbb Magyarország közös kampányát a környezettudatos szeszhulladék-kezeléssel kapcsolatban. A sor kétharmados sikert mutatott, erről számolunk be most, alább.
Gedeon Kunsági Kövidinka 2011
Semleges alma, fehér virágok. Könnyű korty, híg, laza szerkezet. Kellemes, tiszta ízei szellősen töltik ki, épp annyira, hogy ne legyen üres. Értelemszerűen pofonegyszerű savak, rövid lecsengés, kissé kesernyés utóíz. Fröccsnek is megfelelő, magában is jó üdítő, beszélni róla viszont szinte fölösleges. Vidám, kompromisszumok nélküli 3 pont.
Heimann Szekszárdi Kadarka 2011
Kék csemegeszőlő, finom fűszerezettség. Nagyon primőr hangulat. Alig közepes test, könnyedség, laza szerkezet. Alig közepesen hosszú lecsengés. Tiszta és finom, de igen egyszerű. Egy hétvégi délutánt viszont nagyon kellemesen kísért. Erős 4 pont.
Légli Géza Szőlőskislaki Pirosbor 2011
Málnás-epres illat. Közepes test, laza szerkezet, széles, jóízű savak. A lédús gyümölcsös ízek kellemesen betelítik a szájüreget, a lecsengés közepesnél rövidebb. Tiszta, egyensúlyos, finom. 4 és 5 pont között, abszolút örömbor.
Folytatódik a tudósítás a szegedi borfesztiválról. Kattintás után olvasható még egy halom kóstolási jegyzet. Helyenként ismét lesz kábé-pont mellékelve, helyenként meg nem.
A blog indulása óta, szégyen-gyalázat, de nem írtam még alföldi borról, pedig alföldi ember volnék. Ritkán szoktam keresni ezeket a borokat, nagyképűség ide-oda, általában ha megnyitok egy palack bort, akkor az azért történik, mert izgalmakra és élményekre vágyom.
Pedig ez öreg hiba! Sok bonyolultabb szétszálazásra váró bor között, nagyon feldobó élmény tud lenni egy mindenféle sallangoktól mentes, egyszerűbb, alacsony alkoholtartalmú bor, ami nem akarja rám erőltetni az egyéniségét, hanem csak itatni magát. Bár általában nem nyújtanak kiemelkedő értékeket, de mentesek azon tényezőktől is, melyek gátolják a könnyen fogyaszthatóságot, és amelyeket olykor kénytelenek vagyunk nagyobb boroknál kissé "elnézni" az egyéb értékek jelenléte végett.
A következő borral már találkoztam szülővárosom idei borfesztiválján, és meglátásom szerint egy igen jó alföldi fehérbor.
Első nap rendesen belehúztam. Kb. 50 bort sikerült kóstolni, és gyors benyomásokat rögzíteni. Vannak persze az ilyen kóstolásoknak hátulütői, nem a leghitelesebb képet adják a borokról, de mit tegyek, ha éhes vagyok az új élményekre:)
Következzen az este teljes jegyzete: