A Borrajongó

A riesling és az idő II.

2014. július 08. 06:00 - drbarta

Norbi barátunk hazalátogatása apropójára állítottam össze a régi szép idők emlékére egy ígéretes riesling sort. Csupa spatlese és auslese jellegű édes bor Mosel és Rheingau vidékekről, kezdve napjainktól haladva vissza egészen 1990-ig. Mind nagyon ismert, meghatározó pincéktől.

DSC_1140.JPG

Fogadjátok szeretettel! (Már az a néhány ember akit érdekel:))

Fritz Haag: Brauneberger Juffer Sonnenuhr Spatlese 2012:   Mittelmosel. 20 Euro volt itt. Van egy kis kénes-élesztős felhő rajta, amitől azt hihetnénk, hogy fiatal Prüm-bor de nem az. :) Egyébként abszolút jellegzetes, klasszikus moseli. Hűs citrusok, grapefruit, lime, zöldalma, csemegeszőlő, kőporosság. Könnyed, légies, kristálytiszta, nagyon zamatos korty. Nem túlzó édesség, acélos, pengeszerű savak, Magas, tömör szerkezet, remek hossz, kiváló arányok a fiatalos feszültség, vibráló sistergés ellenére. Ütős kezdés. 7 pont. (90)

Josef Spreitzer: Oestricher Lenchen „303” Spatlese 2011: Rheingau. Szintén 20 Euro volt ugyanott.Talán még intenzívebb az illat, a gyümölcsök is egy lépéssel színesebbek, a szokottabb citrusok mellett pici déligyümölcsös-trópusias nüanszokat is villantva lesz bujább az összkép, de jó adag palás ásványosság ad azért karaktert is. Kétségtelenül nagyon szép. Szájban is pazar. Közepes test, egy picivel teltebb, talán édesebb is az előzőtől. Az ízek kifogástalanul intenzívek, beterítik a szájat, de a remek, tömör struktúra végett van a korty második felének is története. Savai nem annyira acélosak, inkább érettebbek, kerekebbek, de egy pillanatra nem jutna eszünkbe megkérdőjelezni, hogy elegen vannak –e az egyensúlyhoz. Szép hosszú lecsengés. Nagy örömbor, mindenki nagyon szerette, szintén 7 pont, talán egy paraszthajszállal erősebb. (91) 

Leitz: Rüdesheimer Berg Schlossberg Spatlese 2007: Rheingau. 6-7000 Ft. között volt a régi riesling.hu-nál. Itt is van a gyümölcsöknek egyfajta sárgább, érettebb hangulata, összességében hasonló az előző borhoz de kevesebb színnel, koncentráció-ígérettel. Szájban szintén közepes testű, telt ízű, zamatos kortyot kapunk. A korty közepén lenne kellő súlyú anyag, de kevésbé tud érvényesülni (fókuszálódni:)) a savak viszonylagos lágysága miatt. Itt már eszünkbe jut, hogy elférne belőlük több, persze fincsi ez is nagyon, csak egy lépéssel visszább van az előző kettőhöz képest. 6 pont. (87)

Markus Molitor: Zeltinger Sonnenuhr Auslese ** 2005: Mittelmosel. 80 évnél idősebb, saját gyökerű tőkékről. 30 Euro környékén volt az eddig emlegetett beszerzési helyen. A sor legkomplexebb illata, frissebb és kandírozott citrusok, méz, méhviasz, gyömbér, gyógynövények, ásványok, diszkrét, nemes érési aromák. Eddigiektől nagyobb testű korty, telt, mély ízekkel. Komoly tartalékok bontakoznak a korty közepén, nemcsak édességben, de koncentrációban is a spatlese-k fölött járunk, de itt is egy picit kevésnek éreztem a savat az igazi szárnyaláshoz. Szépek egyébként, csiszoltak, belesimulnak a kortyba, tartják is az egyensúlyt, csak ha egy egész picit nagyobb löketet adnának, akkor hasítana az egész. A lecsengés így is elég hosszúra nyúlik. Marad egy magabiztos 7 pont. (91)

Joh. Jos. Prüm: Zeltinger Sonnenuhr Auslese 2005: És egy kis párbaj.:)  Ugyanazon terroir, évjárat, borkategoria egy másik termelő szemszögéből. Szintén nagyon öreg, saját gyökerű ültetvényről. Nagyon friss illat, érett, lédús citrusokkal, mély ásványossággal. Semmiféle tercier karakter, petrolosság nem érződik, lehetne egy 2-3 éves riesling illata is. Szájban fantasztikus. Élénk, intenzív zamatok, tisztaság, áttetszőség. Nagyon tömör szerkezet, valószínűtlenül hosszan fejlődő korty, egyik impulzus a másik után. Az egyensúly fogalmát egészen új alapokra helyezi, itt tényleg félelmetesen középen van az egész, egyszerűen beleköthetetlen. Itt megkapjuk azokat a savakat, melyektől szárnyra kap a történet, ki tud bomlani sűrű struktúrája, de semmi rakoncátlanság, itt-ott jelentkező kitüremkedés, túlfeszültség:), fantasztikusan egységes. Aroma-komplexitásban még jócskán lehet feljebb, de elképesztően sok ideje lehet arra, hogy ilyen értékeket is magára szedjen. 8 pont simán már ma is, ígéretben még több. (93) 25 Euroért vettem itt néhány éve. Vicc.

Joh. Jos. Prüm: Zeltinger Sonnenuhr Auslese 1999: Először nem terveztem a sorba helyezni, (le is maradt a csoportképről:)) de a következő tétel kizárása miatt kellett egy kilencvenes évekbeli beugró. :) Nem jártunk vele rosszul, sőt igen érdekes volt látni a fiatalabb alteregója után, hogy egy ilyen bornak az életében mennyire nem tényező 6 év. Ugyanis félelmetesen hasonló bort kapunk. Még mindig csupa friss citrusokat ad, semmi aszaltba hajló kandírozottság. Ugyan megjelenik némi diszkrét petrolosság, érintésnyi füstösség, de az egészről ennek ellenére sokkal hamarabb ugrana be a primer szó, mint a tercier, vakon elhinném 10 évvel fiatalabbnak. Szájban ismét lenyűgöző bort kapunk. Intenzíven zamatos, könnyű, de mégis sűrűn strukturált, lézer-precízen fókuszált, nagyon hosszú. Talán egy hangyányit még acélosabbak a savai, mint az előző bornak, az egyensúly és egység egyszerűen tökéletes, szerkezeti remekmű. Még mindig szinte túl fiatal a bor, ugyanis a palackérés komplexitása még nem igazán érkezik, belegondolni is szédítő, hogy mennyi időre lehet ez predesztinálva. Ismét egy magabiztos 8 pont, azzal kecsegtetve 15 éves borunkat, hogy idővel kerülhet még feljebb :) (93) 29 Euroért jutottam hozzá ugyanonnan, ugyanakkor.

C. von Schubert Maximin Grünhauser Abtsberg Auslese 1995: 72 Eurojával a sor legdrágább tagja. Szintén innen. Nagyon népszerű a Ruwer parti pince a gyűjtők körében, rendkívül hosszú életű borokkal. A Cellartracker-on látható, hogy erre a borra tapasztalt riesling-őrültektől röpködnek a 95 pontok. Az én palackom viszont dugós volt. Nem kicsit, nagyon. Fel bírtam volna robbanni.:(((

Fürst von Metternich Schloss Johannisberg Auslese Rosalack 1990: Az egyik legpatinásabb rheingaui pince auslese bora egy kiemelkedően jó évjáratból. Sajnos nyitáskor az alkalmazott nyomástól könnyedén visszacsúszott a dugó a palackba, ami előrevetítette mennyire zárhatott jól. A bor kitöltve szinte barna színű. Szárazra aszalódott gyümölcsök, birsalmasajt, öreg bútorok, rusztikusság, sok-sok petrol, tercier aroma. Elég komplex, de még inkább öreg. Telt, olajos konzisztenciájú korty. Tisztességes intenzitással indulnak az ízek, de a második felére hamarabb halkul, mint ígérte. Cseres kesernyékkel búcsúzik, némiképp kiüresedett élményt hagyva. Nagyságrendileg 5 pontnyi tartalom még van benne, vonzerő már kevésbé. Elvárások nélkül mondani lehetne, hogy 24 éves létére tisztességesen talpon van, de sajnos voltak elvárások, meg a 60 Euro (itt) se kevés pénz egy palack borért. Külön sajnálatos, hogy a rossz záródás miatt még csak nagy következtetést se lehet levonni a bor potenciáljával kapcsolatban, így nemcsak csalódást, hanem bizonytalanságot is hagyott maga után.

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://borrajongo.blog.hu/api/trackback/id/tr906483749

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása