Többször szóvá tettem már, hogy nem vagyok épp nagy rajongója a fajtának, de időről időre természetesen kötelező kör a klubban a témát ápolgatni. Idei sorunk összeállításának terhét ezúttal egyik törzstagunk és rendszeres hozzászólónk szegediszomelijé vállalta magára, köszönet néki ezúton is.
A borokat véletlen-szerű sorrendben vakon kóstoltuk.
"Tibor bácsi bora" 2012: Egyik rendszeres kóstolótársunk (Tibor bácsi, alias Bodomi) rendelkezik egy pici szőlővel Csopakon, ahonnan készít némi borocskát kizárólag saját fogyasztásra. Témába vágóan úgy döntött megmutatja nekünk, hadd fikázzák az ifjak szanaszét. :) Először belövőnek szántuk, majd kakukktojásként a vaksorba tettük ezt a bort, amit végül a sors mégiscsak elsőként tálalt. Érett csemegeszőlő a csumájával együtt. Háziboros feeling. Szájban is ilyen. Közepesnél talán nagyobb test, de kár analizálni. Parasztborosan egyszerű, szerkezetet, mint úgy nem kell keresni, de jól iható. Nem az a kifejezett letisztult, de kétségtelenül szőlőből származó ízekkel jól kitöltött, egyensúlyi problémák nélkül. Olyan, mint nagyapáink háztáji bora, amikor jól sikerül. Fogalmam sincs hány pont egy ilyen bor, ezeknek nem is az ilyen pontozós borbuzik a célközönsége, de a maga nemében rendben van, jó érzéseket váltott ki.
SAP 2011: Barackos, virágos, cukorkás illat. Közepes-plusz test, viszonylag telt íz, némi maradékcukor is érezhetően támogatja. Savban kissé lágy, ezzel némileg ellentmond, hogy a vége mégis átcsap egy leheletnyit citrompótlósba. Ettől függetlenül nem rossz, vannak ízek, az előző borhoz képest érezhetően más kategóriát képvisel tartalmilag. 5
Orsolya 2010: Ez eddig a legszebb illat. Sok barack, színes trópusi gyümölcsök, zsírkréta. Közepes testű korty. Jó zamatok, de az illat után picit visszalépés a közepes intenzitás. Élénk savak, pici éllel, közepesen hosszú lecsengés, picit cseres a vége. 5
Bott Frigyes 2011: Fülledten induló, majd kiszellőző illat. Ásványosság, füstösség, diszkrét gyümölcsösség. Szájban kifejezetten arányos. Tiszta íz, szintén visszafogott gyümölcsösség, pici sósság, élénk, de nem éles savak. Nem sok, mint anyag, de van benne elegancia. 5
Tamás Pince 2010: Szép illat. Nem hivalkodó, de nem is visszafogott. Érett gyümölcs, finoman fűszerező ásványosság. Szájban is arányos, elegáns. Vannak zamatok, de véletlen se akar túlzásokba esni. A sor szintjén egészen fókuszált a korty, jó savak által vezetve. Talán a sor legjobbja. 6-
Laposa Családi Pincészet Válogatás 2011: Kellemes illat érett sárga gyümölcsökkel, zsírkrétás-sós mineralitással. Közepes testű korty. Nagyon visszafogott intenzitású ízek, a közepén határozottan lyukas, a lecsengés is elég rövid. Nincs benne semmi zavaró, csak nagyon kevés. 4-
Pálffy Válogatás 2011: Itt is szép az illat. Fehér és sárgahúsúak, marcipán, keserűmandula. Közepesnél valamivel nagyobb test. Elég zamatos, jól kitöltött, kissé citromos savakkal, közepesnél picit hosszabb lecsengéssel. Tiszta és egyensúlyos. Ez is a sor legjobbjai között volt. 5+
Istvándy 2012: Érett alma, virágok, édeskés fűszeresség, visszafogott ásványosság. Közepes test. A sor szintjén jó intenzitású zamatok, kitöltött korty, lendületes savak, kissé rakoncátlan egység. Nem rossz, a sor jobbik felében volt, néhány résztvevőnek viszont valamiért nagyon nem tetszett, nem igazán értettem miért. 5
Györgykovács 2010: Birsalmás, csemegeszőlős, „háziboros”. Szájban nagyon egyszerű, nem túl sok ízzel, sok savval, viszonylag rövid lecsengéssel. Egyik résztvevő találóan megjegyezte még a vakkörben, hogy kellemes nosztalgikus emlékeket ébresztett benne, merthogy ilyesmi háziborokat vett régen Somlón PET-palackban. 4
Palota Pince Sümeg Vesperas 2010: Dugósság miatt kizárva. Kíváncsiságból megkóstolására vetemedve elég koncentráltnak tűnik az anyag, ugyanakkor durva cseressége és éles savai miatt nem feltételezem, hogy hibátlan állapotában is sok élvezetet találnék benne.