A Tokaj Nobilis szintén személyes kedvenceim között van saját, privát tokaji listámon. Letisztult, elegáns, fogyasztásra ösztökélő borok, széles választék, megférnek egymás melett könnyed, reduktív illatos borok, könnyebb és komolyabb dűlőszelektált furmintok(ill.hárslvelű) valamint szintén könnyebb és komolyabb édesborok. Mindenki megtalálhatja saját kedvencét, ugyanis mindegyik kategóriában kiemelkedőt tudnak nyújtani.

A most következő jegyzetek az elmúlt néhány hónap kóstolásaiból születtek.

Az észak-kelet olaszországi Friuli Isonzo borvidékről származó Vie di Romans pincészet néhány régebbi tételére a Vino Castillo-ban bukkantam rá. Ha egy szaküzlet kínálatában számomra új tételre, pincészetre bukkanok, akkor végzek egy gyors nyomozást a teljesség igénye nélkül. Először a www.90pluswines.com nevű oldalra begépelve a pincészetet és a konkrét tételt, egy helyen láthatjuk neves külföldi médiákban (WA, WS, IWC stb..) kapott pontszámokat. Nyílván ettől még bármilyen lehet, de ha magas pontokat kapott, mint pl. a lenti tételek általában 90-93 közötti tartományban szerepeltek, az egynek nem rossz. Utána a www.cellartracker.com nevű oldalon szintén érdemes megszellőztetni, itt az oldalt használó fogyasztók írják meg tapasztalataikat, jó esetben több vélemény is látható a tételről, ami számomra sokszor hitelesebb képet ad a borról, illetve az írások keltezése révén jobban követhető, hogy időben előrehaladva milyen gondolatok születtek, így következtetni lehet arra, hogy a bor lefefelé halad, vagy épp felmenő ágban van. Nos a címben szereplő pincészet általánosságban itt is 90 feletti pontokkal büszkélkedhetett, illetve az idősebb borok mellett szereplő szintén pozitív kritikák azt az érzést erősítették bennem, hátha nem lesz nagy mellényúlás rápróbálni a 6 éves száraz fehérborokra.

A pincészet honlapja is igényesnek tűnt. Én különben is nagyon szeretem, amikor minden információ fenn van a borokról:termőhely, talaj, terhelés, borászati technológia, analitika, várható potenciál.

Árellenőrzésre alkalmas a www.wine-searcher.com , ide beütve a tételeket látható lett, hogy a most szereplő borok nemzetközi ára általában kicsivel 20 Euro felett van, szóval igen jó vételnek ígérkezett a Vino Castillo-ban még most is tartó hihetetlen mértékű leárazások keretében az eredeti átlag 5 ezer Ft-ot meghaladó ár helyett 990 Ft/palack áron hozzájutni. Persze ezek a leárazások elég lutrisak, régi évjáratok, biztonytalan tárolási háttérrel, pláne száraz fehérborok esetén, de ha jól sül el, az valahol bizonyítja a potenciált.

Következzenek a borok:

 Sajnos az előre "felcsigázott" somlói sor néhány héttel elhalasztódott nem várt betegségek végett, így az utolsó pillanatban kellett összerakni egy sort a csökkent létszámban megjelenő, de lelkesedését egy pillanatra el nem vesztő klub számára. Ebből született egy tematika nélküli, egymással nem összefüggő borsor, saját örömünkre, művelődésünkre, elsősorban ezúttal külföldi tételekkel.

Következzenek a borok:

Az idei év számomra eddigi legnagyobb felfedezése a Szentesi-pince borai. Letisztult, gyümölcsös, ásványos, nagyon is fogyasztásra ösztökélő borok, úgy egyediek, hogy szó legjobb értelmében általában könnyebben érthetőek, és szerethetőek. A jegyzetek nem egy kóstolóról születtek, hanem az elmúlt néhány hónap termésének a rendszerezése, jónéhány köztük többszöri kóstolás által megfogalmazott vélemény.

Ez egy olyan post lesz, ami lehet sokakat egyáltalán nem fog érdekelni. Általában nagyon szoktam várni kis társaságunk újabb és újabb kóstolóit, kellemesen gondolataimba révedve eltűnődni, vajon milyen lesz az ominózus est? Ami új tétel lesz, azt próbálom elképzelni a leírások alapján, amikhez volt már szerencsém, vajon milyen arcukat mutatják majd, egyáltalán más sorba helyezve őket, vajon mi lesz a tapasztalat? Most ezt a kis "várakozást" szeretném megosztani, hátha lesz olyan olvasó, aki érdekesnek találva az összeállítást, talán egy kicsit szintén felcsigázódik, és némi várakozással tekint elébe a születendő postnak.

Első bejegyzésemben nem meglepő módon egyik kedvenc pincészetemről lesz szó. Az ő boraik képviselik minden édességi fokozatban azt a stílust, amit jelenleg leginkább kedvelek. A most következő teljes 2007-es dűlőszettet már közel másfél éve rejtegetem, azzal a céllal, hogy vakon megnézzem őket egymás mellett akkor, amikor érzésem szerint csúcson, vagy csúcs-közeli állapotban lehetnek. Mivel a február végi Terroir Clubban tartott Csontos-vertikálison (lesz majd később arról is szó) úgy éreztem, hogy nekem a 07-es érettségi állapota tetszik leginkább, úgy döntöttem eljött az IDŐ. A sorba becsempésztem kakukktojásként egy ugyanezen évjáratból származó Tokaj Nobilis Barakonyi furmintot, mivel úgy érzem ez a stílus hasonlít leginkább a Bott-furmintok stílusához.(végül azért nem volt nehéz kiszúrni)

Következzenek a jegyzetek:

Civil életben fogorvos, tehát borral kizárólag hobbiból foglalkozó, 100%-ig amatőr borszerető ember vagyok. Nem rendelkezek még túl hosszú "múlttal" ebben a témában, de kezdetektől fogva igényem volt rá, hogy az általam kóstolt borokról próbáljak véleményt formálni, meg tudjam fogalmazni miért tetszik, vagy épp miért nem. Mivel jó ideje már feljegyzem kóstolási élményeimet, olykor meg is szoktam osztani némelyiket bemásolt komment képében más borral foglalkozó oldalakon, fórumokon, talán jogosan merült fel a gondolat, hogy miért is ne rendszerezném őket egy helyre.

A borokhoz rendszerint  a mostanság eléggé elterjedt 10-es skála szerinti pontszám formájában értékeléseket szoktam mellékelni, ezekből a pontokból nem kell nagy következtetéseket levonni, azt jelzik, hogy számomra mekkora volt az élmény, máshogy fogalmazva, mennyit értettem meg a borból.