Szükségszerű sarkítás, de mégis tűnhet úgy, hogy miközben a belföldi hobbiboríró-ivó igyekszik kötelességből végigdegusztálni a határon belül elhelyezkedő borvidékek Tolnáját és Baranyáját, mintha kisebb hangsúly helyezkedne el azon, hogy amúgy határainktól túl is termelnek kiváló-érdekes dolgokat szorgos és ékes magyar kezek (is). Nekünk sem a véletlen, sokkal inkább valamiféle, az indokoltnál hosszabbra nyúlt beborozás adott inspirációt arra, hogy belátható időkön belül tető alá hozzuk az első közös, legalább egy határon átívelő bortúránkat a népturisztikailag is közismert Esztergom/Párkány-tengellyel szomszédságot ápoló dél-szlovákiai borvidék (Južnoslovenská vinohradnícka oblasť) közelebbi szegmensére. A sűrű egynapos túra tapasztalatait összegyúró kétbejegyzéses minisorozat nem hivatott arra, hogy saját kezdetével haljon bele hamvaiba, most mindenesetre frissen hozott anyagból gyúrva a masszát igyekszünk beszámolni délutáni vendéglátónknál, a Kisújfalu (Nová Vieska) mellett elhelyezkedő Mátyás Családi Pincénél szerzett tapasztalataink lényegi részéről.
A dél-szlovákiai jelzővel illetett szőlő- és bortermelő vidék mellesleg túl nagy ahhoz, hogy méltó és indokolt legyen a koherens kezelésre, ugyanis nyolc bortermelő régiót foglal magába, melyek közül Kisújfalu az úgynevezett kürti régióhoz (Strekovský vinohradnícky rajón) tartozik. És hát az a helyzet, hogy az egész történet a Pilisen keresztül sincsen több, mint kétórányi autózásra a fővárosi panelövezettől, ami azért észszerű távnak számít egy hétköznapi kiruccanás vonatkozásában is. És ha már úgy alakult, hogy Mátyás Andrásék az elsők között voltak a készségesen rendelkezésre állók között (dacára a közelgő Kürti Borfesztivál szorításának és a Tátra ormán cikázó villámoknak), hatfős társaságunk kapott az alkalmon és a szűkre szabott időkereten belül igyekezett alapos képet beszerezni a családkaliberű birtok múltjáról, jelenéről és jövőjéről is.
A falutól néhány kilométernyi köves-földes út vezet Mátyásék pincéjéhez, melyet – tekintettel személyautóm véges befogadóképességére – két körrel sikerült megtennünk. Mint megtudtuk, az ország legmelegebb borvidékének számító terület egyébiránt a Garam-menti hátságot leszámítva síknak mondható barna erdőtalajjal, ahol kőzetileg a mészkő, a homokkő, az agyag és a lösz dominál. A területen mind a mai napig jelentős mértékben válik külön a szőlőtermesztés a borkészítéstől, eképpen gyakori a felvásárolt szőlőalapanyag és a nehezen tartható egyenletes minőség is. A múlt árnyain túllépve ugyanakkor természetszerű a folyamatos fejlődés, a szőlő- és a bor előállításának integrálása, amely magától értetődően egyfajta nyitott kapu a minőség és a megbízhatóság felé. A Mátyás Családi Pince jelenleg nagyjából tizenkét hektárnyi szőlőterülettel rendelkezik, melynek a zöme '08 és '09 között került telepítésre. Bár a tőkék tulajdonviszonya tisztázott, a rendszerszintű helyzetviszonyok alapján érdekes, hogy a kiéitteföld-kérdés sokszor bürokratikus értelemben bizonytalan. Mátyás-cégér alatt egyébként 2005 óta készülnek borok, 2010 óta ráadásul kizárólag saját szőlőből a köznépileg sokszor rettegett bio-minősítésű ültetvényekről.
Fajtaszempontból elsősorban a fehérek, így a pinot blanc, a királyleányka, a chardonnay, az olaszrizling, a rajnai rizling, a szürkebarát, a tramini és a sauvignon blanc számít meghatározónak, de készül bor kékfrankosból, pinot noirból és a belföldi viszonylatban nagy becsben tartott, muscat bouschet-ből, kékoportóból és St. Laurent-ből keresztezett Dunajból is, amely azon túl, hogy a pince legdrágább vörösét adja, elsősorban a szlovák piacon szeretne értő és követő szájakra találni. A termelés a biominősítésnek megfelelően tradicionális medrekben hivatott maradni: szó sincsen fajélesztőről (ez egyébként át is jön az alaptételek karakterén), a borok kizárólag ként kapnak, a fehérek ezen kívül átesnek bentonitos derítésen, míg a vörösek szűrés és derítés nélkül kerülnek palackba. A húsz-huszonötezer palack kétharmada jelenleg szlovák piacon próbál gazdára találni többnyire sikerrel, de a maradék egyharmad visszapörög az anyaországba úgynevezett bejáratott kereskedőkön keresztül. Az egységesnek és letisztultnak mondható címkedizájn egy kivételtől eltekintve az ifjabb Mátyás András keze munkáját hivatott dicsérni, amely nemcsak becsülendő, de kétségkívül ügyes és letisztult megjelenést eredményez az egyébként széles kínálattal rendelkező családi borászatnak.
Az alábbiakban négykezes jelleggel, borkronológiai sorrendben kíséreljük meg összefoglalni azokat a benyomásokat, amelyeket a helyben kóstolt borok alapján összegyűjtöttünk. Már ahol azok ilyen formában rendelkezésre állnak. Mindenekelőtt és ugyanakkor köszönet és méteres kalaplengetés Mátyásék tökmagolajáért, amely egyszerű zsenialitásával pakolt le hat embert tizenkét lábról a borsor teljes hossza mentén.
Kettőezer-tizenöt
A királyleányka tiszta, neutrális. Mentes a fajélesztő művi-mesterkélt buktatóitól. Egyszerűsége mellett is kellemes, jól fogyasztható, savai visszafogottak. Különösebb magyarázatra nem szorul, korrekt és finom. (ff: 5p-, ut: 4 pont) Az évjárat félszáraz sauvignon blanc-ja a fajtához képest visszafogott intenzitást mutat. A közepesnél könnyedebb, testét penge savai feszítik. A maradékcukor érzékszervileg is indikálható, de kellő mennyiségű sav egyensúlyozza. Pörgős, fűszeresen vegetális cucc a rendhagyó sauvignon-stílusból. Szerettük. (ff: 5p, ut: 6 pont) A nagyhegyi olaszrizling enyhén szénsavas, friss és fajtajelleges anyag. Neutrális, enyhén kesernyés, összbenyomásilag visszafogott bor, a korty tiszta és egyenes, a hordó észrevehető, de integrált. Jó inni. (ff: 5p, ut: 5 pont) Az öreghegyi pinot blanc fehér zászlósborként ügyesen kerüli ki a fajtabuktatókat. Kellemesen savas, lendületes, hosszú és tiszta. Nem villant nagyot, de lokális viszonylatban az egyensúlyos és érdekes végeredmény is ügyes teljesítmény. (ff: 6 pont, ut: erős 5 pont) A borjúsokról származó chardonnay fajtajelleges, eképpen ízléstől függően közhelyes, kifejező és gyümölcsös anyag. Sűrű gyümölcsössége és hordóhangsúlya ellenére is lendületes, jó fogyasztani. (ff: 6p-, ut: 5 pont)
Az öreghegyi rajnai rizling egyelőre gyümölcsös, behízelgő arcot mutat, mentes mindenféle érett-petrolos jegytől. Kerek savak, letisztult karakter, finom és egyensúlyos. (ff: 6p+, ut: 5 pont) A Felhő (Oblaky?) fantázianéven futó olaszrizling és pinot blanc-házasítás egyelőre még nem forgalmi tétel, palackban várja sorsát. A külön-külön erjesztett fajták mustjához egész, feltáratlan bogyókat adtak, így erjedtek. Fejtést, derítést, ként nem kapott. Őszibarack, almák, szőlő, héjas aromák, enyhe oxidáció lengi be. Kissé rusztikus, pici kesernye is bujkál benne. (ff: 5p, ut: erősebb 4 pont)
Visszatekintés
Sáradóra 2013
![matyasa6.jpg](https://m.blog.hu/bo/borrajongo/image/matyasa6.jpg)
Pinot Noir 2004
Hordóminták (furmintfan jegyzetei)
Pinot Noir 2015
Kékfrankos 2015
Dunaj 2015
A vendéglátásért, a birtok- és pincelátogatásért, valamint a kóstolóért köszönet Mátyás Andráséknak. A kóstolóért természetesen fizettünk.