A Borrajongó

Úton a Felvidéken – Mátyás Családi Pince, Kisújfalu

2016. július 27. 06:00 - ungert

Szükségszerű sarkítás, de mégis tűnhet úgy, hogy miközben a belföldi hobbiboríró-ivó igyekszik kötelességből végigdegusztálni a határon belül elhelyezkedő borvidékek Tolnáját és Baranyáját, mintha kisebb hangsúly helyezkedne el azon, hogy amúgy határainktól túl is termelnek kiváló-érdekes dolgokat szorgos és ékes magyar kezek (is). Nekünk sem a véletlen, sokkal inkább valamiféle, az indokoltnál hosszabbra nyúlt beborozás adott inspirációt arra, hogy belátható időkön belül tető alá hozzuk az első közös, legalább egy határon átívelő bortúránkat a népturisztikailag is közismert Esztergom/Párkány-tengellyel szomszédságot ápoló dél-szlovákiai borvidék (Južnoslovenská vinohradnícka oblasť) közelebbi szegmensére. A sűrű egynapos túra tapasztalatait összegyúró kétbejegyzéses minisorozat nem hivatott arra, hogy saját kezdetével haljon bele hamvaiba, most mindenesetre frissen hozott anyagból gyúrva a masszát igyekszünk beszámolni délutáni vendéglátónknál, a Kisújfalu (Nová Vieska) mellett elhelyezkedő Mátyás Családi Pincénél szerzett tapasztalataink lényegi részéről.

matyasa2.jpg

A dél-szlovákiai jelzővel illetett szőlő- és bortermelő vidék mellesleg túl nagy ahhoz, hogy méltó és indokolt legyen a koherens kezelésre, ugyanis nyolc bortermelő régiót foglal magába, melyek közül Kisújfalu az úgynevezett kürti régióhoz (Strekovský vinohradnícky rajón) tartozik. És hát az a helyzet, hogy az egész történet a Pilisen keresztül sincsen több, mint kétórányi autózásra a fővárosi panelövezettől, ami azért észszerű távnak számít egy hétköznapi kiruccanás vonatkozásában is. És ha már úgy alakult, hogy Mátyás Andrásék az elsők között voltak a készségesen rendelkezésre állók között (dacára a közelgő Kürti Borfesztivál szorításának és a Tátra ormán cikázó villámoknak), hatfős társaságunk kapott az alkalmon és a szűkre szabott időkereten belül igyekezett alapos képet beszerezni a családkaliberű birtok múltjáról, jelenéről és jövőjéről is. 

A falutól néhány kilométernyi köves-földes út vezet Mátyásék pincéjéhez, melyet – tekintettel személyautóm véges befogadóképességére – két körrel sikerült megtennünk. Mint megtudtuk, az ország legmelegebb borvidékének számító terület egyébiránt a Garam-menti hátságot leszámítva síknak mondható barna erdőtalajjal, ahol kőzetileg a mészkő, a homokkő, az agyag és a lösz dominál. A területen mind a mai napig jelentős mértékben válik külön a szőlőtermesztés a borkészítéstől, eképpen gyakori a felvásárolt szőlőalapanyag és a nehezen tartható egyenletes minőség is. A múlt árnyain túllépve ugyanakkor természetszerű a folyamatos fejlődés, a szőlő- és a bor előállításának integrálása, amely magától értetődően egyfajta nyitott kapu a minőség és a megbízhatóság felé. A Mátyás Családi Pince jelenleg nagyjából tizenkét hektárnyi szőlőterülettel rendelkezik, melynek a zöme '08 és '09 között került telepítésre. Bár a tőkék tulajdonviszonya tisztázott, a rendszerszintű helyzetviszonyok alapján érdekes, hogy a kiéitteföld-kérdés sokszor bürokratikus értelemben bizonytalan. Mátyás-cégér alatt egyébként 2005 óta készülnek borok, 2010 óta ráadásul kizárólag saját szőlőből a köznépileg sokszor rettegett bio-minősítésű ültetvényekről.

matyasa4.jpg

Fajtaszempontból elsősorban a fehérek, így a pinot blanc, a királyleányka, a chardonnay, az olaszrizling, a rajnai rizling, a szürkebarát, a tramini és a sauvignon blanc számít meghatározónak, de készül bor kékfrankosból, pinot noirból és a belföldi viszonylatban nagy becsben tartott, muscat bouschet-ből, kékoportóból és St. Laurent-ből keresztezett Dunajból is, amely azon túl, hogy a pince legdrágább vörösét adja,  elsősorban a szlovák piacon szeretne értő és követő szájakra találni. A termelés a biominősítésnek megfelelően tradicionális medrekben hivatott maradni: szó sincsen fajélesztőről (ez egyébként át is jön az alaptételek karakterén), a borok kizárólag ként kapnak, a fehérek ezen kívül átesnek bentonitos derítésen, míg a vörösek szűrés és derítés nélkül kerülnek palackba. A húsz-huszonötezer palack kétharmada jelenleg szlovák piacon próbál gazdára találni többnyire sikerrel, de a maradék egyharmad visszapörög az anyaországba úgynevezett bejáratott kereskedőkön keresztül. Az egységesnek és letisztultnak mondható címkedizájn egy kivételtől eltekintve az ifjabb Mátyás András keze munkáját hivatott dicsérni, amely nemcsak becsülendő, de kétségkívül ügyes és letisztult megjelenést eredményez az egyébként széles kínálattal rendelkező családi borászatnak.

Az alábbiakban négykezes jelleggel, borkronológiai sorrendben kíséreljük meg összefoglalni azokat a benyomásokat, amelyeket a helyben kóstolt borok alapján összegyűjtöttünk. Már ahol azok ilyen formában rendelkezésre állnak. Mindenekelőtt és ugyanakkor köszönet és méteres kalaplengetés Mátyásék tökmagolajáért, amely egyszerű zsenialitásával pakolt le hat embert tizenkét lábról a borsor teljes hossza mentén.

matyasa5.jpg

Kettőezer-tizenöt

A királyleányka tiszta, neutrális. Mentes a fajélesztő művi-mesterkélt buktatóitól. Egyszerűsége mellett is kellemes, jól fogyasztható, savai visszafogottak. Különösebb magyarázatra nem szorul, korrekt és finom. (ff: 5p-, ut: 4 pont) Az évjárat félszáraz sauvignon blanc-ja a fajtához képest visszafogott intenzitást mutat. A közepesnél könnyedebb, testét penge savai feszítik. A maradékcukor érzékszervileg is indikálható, de kellő mennyiségű sav egyensúlyozza. Pörgős, fűszeresen vegetális cucc a rendhagyó sauvignon-stílusból. Szerettük. (ff: 5p, ut: 6 pont) A nagyhegyi olaszrizling enyhén szénsavas, friss és fajtajelleges anyag. Neutrális, enyhén kesernyés, összbenyomásilag visszafogott bor, a korty tiszta és egyenes, a hordó észrevehető, de integrált. Jó inni. (ff: 5p, ut: 5 pont) Az öreghegyi pinot blanc fehér zászlósborként ügyesen kerüli ki a fajtabuktatókat. Kellemesen savas, lendületes, hosszú és tiszta. Nem villant nagyot, de lokális viszonylatban az egyensúlyos és érdekes végeredmény is ügyes teljesítmény. (ff: 6 pont, ut: erős 5 pont) A borjúsokról származó chardonnay fajtajelleges, eképpen ízléstől függően közhelyes, kifejező és gyümölcsös anyag. Sűrű gyümölcsössége és hordóhangsúlya ellenére is lendületes, jó fogyasztani. (ff: 6p-, ut: 5 pontmatyasa1.jpg

Az öreghegyi rajnai rizling egyelőre gyümölcsös, behízelgő arcot mutat, mentes mindenféle érett-petrolos jegytől. Kerek savak, letisztult karakter, finom és egyensúlyos. (ff: 6p+, ut: 5 pont) A Felhő (Oblaky?) fantázianéven futó olaszrizling és pinot blanc-házasítás egyelőre még nem forgalmi tétel, palackban várja sorsát. A külön-külön erjesztett fajták mustjához egész, feltáratlan bogyókat adtak, így erjedtek. Fejtést, derítést, ként nem kapott. Őszibarack, almák, szőlő, héjas aromák, enyhe oxidáció lengi be. Kissé rusztikus, pici kesernye is bujkál benne. (ff: 5p, ut: erősebb 4 pont)

Visszatekintés

Rajnai Rizling 2013
Szép érettség mutat, mandarin, édes őszibarack, édes citrusok uralják az aromaprofilt, enyhe trópusi gyümölcsösség, pici petrol, kevés fűszer színezi. Jó savai mellett egy kis cseresség is feltűnik, ami enyhén érdessé teszi a bor textúráját. Mind a maradékcukor, mind a hordó érezhetően több, mint a 2015-ösban. (ff: 6p, ut: 6 pont)

Sáradóra 2013
Pinot blanc, olaszrizling és rajnai rizling házasítása. Fajtánként külön-külön 14 napig volt héjon tartva csömöszölés mellett, majd 14 hónapot töltött hordóban. Masszív, rusztikus szerkezetű, a korty jól kitöltött, cseres. Héjas, élesztős jegyek, narancs, pici fűszer képezi az aromaprofilt. (ff: 5p+, ut: 5 pont)
matyasa6.jpg
Újhegy Pinot Noir 2014
Édes piros bogyós gyümölcsök, szamóca, cseresznye, kis édesfűszer, kapros-kovászos uborkás villanások, könnyed, légies szerkezet. (ff: 6p)

Pinot Noir 2004
Földes, céklás, érett meggyes illat, pici illóval. Szájban kissé pezsgős jellegű, földes, céklás, héjas jegyek, kissé rágós tannin, enyhe édességérzet. (ff: 5p)

Hordóminták (furmintfan jegyzetei)

Pinot Noir 2015
Piros bogyós gyümölcsök, szamóca, málna, vörös szilva, zöldfűszerek, szép savak, picit még kiálló tannin.

Kékfrankos 2015
Pici CO2, primőrös meggyes-piros bogyós gyümölcsösség, fűszerek, élénk sav.

Dunaj 2015
Intenzív virágosság, cigánymeggy, enyhe muskotályos beütés, szeder, áfonya, meggy, koncentrált, kicsit szörpös jelleg.

A vendéglátásért, a birtok- és pincelátogatásért, valamint a kóstolóért köszönet Mátyás Andráséknak. A kóstolóért természetesen fizettünk.
11 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://borrajongo.blog.hu/api/trackback/id/tr388914684

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Unger Tamás: Úton a Felvidéken – Mátyás Családi Pince, Kisújfalu 2016.07.27. 11:26:01

Mintha kisebb hangsúly helyezkedne el azon, hogy amúgy határainktól túl is termelnek kiváló-érdekes dolgokat szorgos és ékes magyar kezek (is).

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2016.07.27. 07:47:23

Nagyon jó poszt. A határon túli magyar bortermelők tényleg megérdemlik a figyelmet.

Egyedül a legutolsó mondat szúrt szemet: " A kóstolóért természetesen fizettünk."

Miért természetes ez? Nálunk az elmúlt tizenöt évben emberfiától még nem kértünk pénzt a kóstolóért. Én még mindig azt tartom, hogy kenyértért szelettel borért pohárral nem kérünk pénzt. Ez legyen a kocsmák, vendéglők és éttermek dolga. De Elzászban a Marcel Deiss és Josmeyer kaliberű világsztároknál, akiknek pedig 80-100 eurós boraik is vannak sem kértek egy buznyákot sem a kóstolóért.
Egy kóstoló adag nagyon ritkán több mint fél deci. A deci az már borozás és nem kóstolás. Egy ilyen hetes borsorral 3-4 decinél több bort nem iszik meg az ember. De ha tíz bort mutat a gazda akkor sem megy fél liter fölé. Ha pedig ennél nagyobb sorba vágja az ember a poharát akkor amúgy 2-4 centeket érdemes tölteni. Szóval egy kóstoló kerül max fél literbe.

ungert · http://borrajongo.blog.hu 2016.07.27. 07:58:55

@BZoltan: Köszi. : )

Nem feltétlenül természetes ez, valóban.

Ennek ellenére én úgy vagyok vele, ha már kvázi hat idegennel órákon át szegről-végről foglalkoznak, mutatnak mindenféle borokat, termőhelyeket, pincét és hordókat, akkor azért szeretem anyagilag is ellensúlyozni az egyébként klasszisszintű törődést.

Persze ez sokszor úgy szokott történni, hogy tizenkét karton borral karácsonyfaként kidekorálva próbálom magamat hazaegyensúlyozni úgy, hogy semmi se törjön össze, haha.

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2016.07.27. 08:09:25

@ungert: A borvásárlás az hangúlyozottan más terep. Egy borászat alapvetően borok eladásával tartja fenn magát :) Szóval elmenni a borászathoz és ott bort venni az korrekt.

Nekem is szokták azt mondani a vendégek amikot megtudják, hogy nem fizethetnek a kóstolóért, hogy dehát az időmet töltöttem velük. A legtöbb kóstoló késő délután vagy hétvégi napon van. A családtól, gyerekektől, pihenéstől, egyszóval a magánélettől vesz el a kóstoló. Milyen árcímkét rakjak arra az időre amit a gyerekeimmel és a feleségemmel tölthetnék? Amikor ezt elmondom akkor mindenki bólintva teszi el a pénztárcáját. A kóstoltatás, birtoklátogatás egy személyes dolog. Olyan ez mint amikor van egy frankó veterán autód és a parkolóban megállít egy gyerek, hogy húúúú mie eeeez. Ha van időd, elmondod, talán be is ülteted... mert szereted az autódat, büszke vagy rá és örömmel beszélsz róla.

Az persze amikor a kóstoltatás egy üzleti tevékenység az más. Ezt én vendéglátásnak hívjuk. Az is egy szakma, sőt tud nagyon szép szakma lenni.

zselex · http://zsele.blog.hu/ 2016.07.27. 10:58:03

@BZoltan: Ezek szép gondolatok, de a korrektség kedvéért megjegyezném, hogy mi fizettünk nálatok a kóstolóért. Ezt nem reklamálásilag mondom, mert egyrészt nem fizettünk sokat, másrészt 100%-ig meg voltunk elégedve a borokkal és körbevezetéssel is, de mégiscsak fizettünk. Egyébként azóta is ajánljuk a pincéteket mindenkinek, remekül éreztük magunkat.

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2016.07.27. 11:05:35

@zselex: Korrekt. Jó, hogy mondod. Ti sokan voltatok, ahol már nem pohár, hanem palack bor volt az alap :) Mi nagyon nem szoktunk 8-10 főnél nagyobb csoportot fogadni. Jellemzően le is szoktam erről beszélni azokat akik ilyen nagy csoporttal jönnének. Leginkább a Somlói Borok Boltjába szoktam irányítani az ilyen kéréseket. Náluk van erre kapacitás és infrastruktúra. Nálunk még egy csap sincs, de wc sem. Ahogy azt ti is láttátok. De ha ők nem tudnak fogadni és a csapat kitartó akkor néha teszünk kivételt. Ilyenre talán 2-3 alkalommal volt példa az elmúlt tizenöt évben.

ArmaGedeon · http://kitalaltujkor.blogspot.com/ 2016.07.27. 12:33:05

A szlovákiai borok olyan drágák, hogy mivel nem biztos, hogy sok palackkal veszünk a kóstoló után, ezért jobb a kóstolót megfizetni. Voltam Mátyáséknál, melegen ajánlom, de egy kollégájánál a faluban a bor 15 eurónál KEZDŐDIK.

Hepci · http://gasztrojazz.blogspot.com 2016.07.27. 17:29:50

@BZoltan:
Hát, jelen esetben a 6 ember kóstolt 14 bort (feltéve, hogy nem csak a szerzők kóstoltak), ez azért - ha nem "vásároltak be" - már a fizetendő kategóriába tartozik szerintem az elképzelhető legkisebb reális mennyiséggel (mondjuk 3 cent/minta) számolva is.
Mátyásék borai jók, bár én pár éve a kürti fesztiválon még nem vélelmeztem egy tételt se 5 pont fölé.

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2016.07.27. 17:53:56

@Hepci: Teljesen félreértetted amit írtam. Nem arról beszélek, hogy "levásárolja" a vendég kóstolót.

Mondom, a vendéglátás és a bortermelés két külön ipar amit lehet egy fedél alatt csinálni, de ez messze nem szükségszerű.

Hepci · http://gasztrojazz.blogspot.com 2016.07.28. 09:36:33

@BZoltan:
Nem arról van szó, hogy én értem-e, amit írtál, hanem leírtam, hogy én mit gondolok méltányosnak.
Egyébként azért ne tegyünk úgy, mintha a kóstoltatás célja nem a (valamikori) vásárlás és a márka megkedveltetése lenne, tehát szerintem nem esne az neked annyira jól, ha állandóan ott állnának a pacákok hármasával, hogy "jöttünk megkóstolni a szokott 8-10 tételt, mert ez ingyen van, és már elfelejtettük, milyen volt múlt héten", szépen megköszönnék, aztán ezen kívül soha nem történne semmi.

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2016.07.28. 11:17:11

@Hepci: Te tényleg nem érted, hogy mit írok :) Figyusz, tudod mi lenne ha hármasával állnának állandóan a pinceajtóban az ingyéborra bazírozók? Elmondom, semmit. Tényleg semmi. Nálunk nincs nyitvatartási idő, nincsen recepciós, nincsen kiszolgálószemélyzet. Azt látnák, hogy néha elmegy mellettük egy traktor, vagy egy fűkaszás srác, esetleg kapávala vállán valaki. Rossz esetben védőruhában a hátán permetezővel menne el valaki mellettük. Udvariasan köszönnénk nekik és mondanánk, hogy bocs, most nem érünk rá. De ha délután három után próbálkoznak akkor max a két macskával találkoznak. Vagy azokkal sem ha épp máshol egerésznek. De ha éppen ráérünk akkor amennyire tudunk szánunk időt és pár deci bort mindenkire. De mivel elfoglalt, családos emberek vagyunk mindannyian így azért ez nem triviális.

Akár hiszed, akár nem nálunk a kóstoló és az, hogy megmutatjuk az ültetvényeket az nem beetetés és a cél nem a (valamikori) vásárlás. A cél az, hogy ha valaki kiváncsi a birtokra és a borokra akkor megmutassuk neki. Ezerszer, ezer helyen elmondtam már, hogy abban az üzleti modellben amiben mi dolgolgozunk - vagyis, hogy mi palackozott borokat termelünk és kereskedőkön keresztül juttatjuk el a borokat a fogyasztókhoz - a kereskedő és a pincérek meg a szomeliérek dolgoznak azon, hogy a fogyasztók megvegyék a borainkat. Nálunk megfordul évente 30-40 látogató. Szerinted én azzal foglalkozom, hogy erre a 30-40 embernek bort adjak el? Hát hülye vagyok én? Egy átlagos étteremben egy jó szomeliér egy hét alatt többet tol el ennél, ha jobban odafekszik. Azért vannak a kereskedők, hogy eladják a bort. Nekik köszönhetem, hogy én a vendégeinket vendégként kezelhetem és nem potenciális vásárlóként.

De mondok még egy fontos dolgot. Szerintem amikor Debrecenből eljön hozzánk egy 2-3 fős csapat, elköltenek üzemanyagra húsz rugót, meg másik huszat szállásra. Akkor ők már messze nem ingyé isszák nálunk a bort. Ha ezeknek én ingyen is adom azt a 2-3 deci bort, ők akkor is többet fizetnek érte mint te a egy pesti borbárban poharaztatott legdrágább menő borért.
süti beállítások módosítása