Badacsony egy napra ismét Budapestre költözött, a Badacsonyi Turisztikai Céh szervezésében a New York Palotában negyedik alkalommal rendezték meg a legjelentősebb badacsonyi borászokat és boraikat a budapesti közönség előtt bemutató a "Badacsony New Yorkban" kóstolót. A hagyományokhoz híven ismét volt a rendezvénynek központi témája: ezúttal nem egy fajta, hanem úgy általában az "illatos borok" kerültek a kóstoló fókuszpontjába. Azaz csak kerültek volna, mert aki illatos fajtákat akart kóstolni, az komoly hiányérzettel távozhatott a rendezvényről, legalábbis az általam meglátogatott standoknál nem sok ilyen volt. Valószínűleg egyébként sem lenne fontos "alcímet adni" (bár tény, hogy a "Szürke harminc árnyalata" például ötletes volt), hiszen a kínálat a legtöbb standnál úgyis az olaszrizling-szürkebarát-kéknyelű szentháromságra épül.

30 borász kiállító érkezett a New York Palotába, kb. a standok feléhez jutottam el, így persze messze nem teljes körű a kép, amit ez alapján alkothattam. Összességében véve hibás borral nem nagyon találkoztam, sok tiszta, jól fogyasztható tétel került a poharamba, kifejezetten érdekes vagy kiemelkedő viszont kevés. Olaszrizlingből különösen egysíkú volt a kínálat: korrekt, jól elkészített borokat kóstoltam szinte egytől egyig a fajtából, de 1-2-nél több aligha marad meg tartós emlékezetemben. Ilyenkor azonban felmerül bennem, hogy ugyanakkor sokkal szebb borokat adó rajnai rizling a jelenlegi állapotnál többre lenne hivatott ezen a borvidéken.

 

Ami a kóstolójegyzeteket illeti, próbáltam azt a módszert követni, amit Akovval a Furmint Februárnál is alkalmaztunk: tehát csak a számomra ott és akkor a mezőnyből valamiért kiemelkedő, érdekesebbnek tűnő tételek következnek:

 

Ahogy a pince fehérborainál általában, nem kevés fa adja a struktúra vázát, azonban 2013-ból a savak is felléptek mellé, és barackos, édes citrusos gyümölcsösség is nagyobb szerephez jut, mint az eddigi általam kóstolt évjáratokban.

Gazdag, picit késői szüretes beütésű, mézes, trópusi gyümölcsös, barackos, édes citrusos aromatika. Elég lendületes és tartalmas, jó felépítésű bor.

 

Fűszeres, citrusos, barackos, zöldalmás, elég masszív anyag, jó egyensúlyt eredményező sav-maradékcukor összjátékkal.

 

Rózsakő és szürkebarát egy hordóból, amely a borász szerint egyedi zöldfűszeres aromatikát adott hozzá a borhoz, innen a név is. Valóban zöldfűszeres, szinte vágott füves jegyek jelentkeznek ízben és illatban, mellette zöldalma, citrusok, minimális krémesség.

Félszáraz, de a kis édesség mellett megvannak a megfelelő intenzitású savak is. Barackos, körtés, édesfűszeres, szőlős, finom és remekül iható.

 

Későn szüretelt, botritiszes szemeket tartalmazó édes olaszrizling. Az édes sárga húsú és trópusi gyümölcsök mellett pici avar és gomba jelzi az érést. Krémes, kissé lágyabb, de jól tartó savakkal, krémes korttyal, leheletnyi cserességgel.

 

Nem tolakodó, de fajtajelleges illat és íz szőlővirággal, szőlővel, citrusokkal, zöldalmával. A műfaji átlagnál jobb struktúrával rendelkező, közepes testű bor.

 

Késői szüretes jellegű, édes trópusi gyümölcsös, sárgabarackos, finoman mézes aromatika, vaníliával, finom fűszerekkel és egy leheletnyi kesernyével. A sav és a cukor jól kiegyenlítik egymást, és bár egy kis szesztöbblet érezhető (16%), a bor teste valamelyes integrálja az alkoholt.

 

Számomra a kóstoló egyik legjobb olaszrizlingje: koncentrált, tömör és arányos,  jó savakkal és okosan használt hordóval. Fűszeres, citrusos, kissé neutrális fehér húsú gyümölcsösséggel, zöldalmával, őszibarackkal, pici sóval.

 

Késői szüret, ennek megfelelő érett gyümölcsös jegyekkel, kis oxidációval, kis édességgel, enyhe sherry-s beütéssel, emelkedett alkohollal. Érdekes bor, ha nem is hibátlan.

 

Eleinte szinte sauvignon blanc-ra hajazó zöldfűszerrel és füves jegyekkel nyit, majd egyre inkább a fehér húsú gyümölcsök és a hordó fűszerei veszik át a stafétabotot. Szájban finom fa és egy kis mandula megjelenik. A kortynak jó tartása van, közepesnél hosszabb ideig ki is tart.

 

Izmos, lendületes, gazdagon fűszeres, citrusos, citromvelős, érintésnyi sóssággal. Kicsit talán még ül rajta a hordó, és kell még idő, hogy összecsiszolódjon, de ígéretes.

 

Meleg érzetű, szamócás, málnás, virágos, szép fűszeres aromaprofil. Kicsit lehetne benne több lendület, az alkohol is fűt egy kissé a korty vége felé, mégis tetszett.

 

Aránylag visszafogottabb őszibarackos, virágos, némi édes trópusi gyümölcsös színezettel, szájban intenzívebb ízekkel, mandarinos, édes citrusos jegyekkel kiegészülve. Jó egyensúly, leheletnyi édesség, feszes savak, közepesnél nagyobb test.

 

Citrusos, citromfüves, édesfűszeres illat, ízében ananásszal, nyári almával, őszibarackkal, és az édességet ellensúlyozó fanyarsággal.

 

Érettebb illat, kevés petrol, őszibarack, méz és propolisz, szájban zöldalma, őszibarack, fűszerek. Egy kis élénkség több színt vinne bele, de így is tetszett

 

Mézes, propoliszos, petrolos érett jegyek, érett őszibarack, fűszerek, vanília. Pici édesség mellett a korty kissé mintha tunyulna, de még élvezetes és szép érési jegyeket mutat.

 

Az évjáratbemutató óta egyszer elém került már vakon, és sem akkor, sem most nem nagyon emlékeztetett januári formájára. Továbbra is viszonylag neutrális, citrusos, fűszeres, némi zöldfűszerrel, kellően izmos, arányos felépítéssel.