Egy ideje már tervezgettem jópofa édesboros szemináriumokat szervezni. Azonos évjáratú, nagyságrendileg hasonló árkategóriájú, feldolgozás és technológia tekintetében sem túlságosan különböző tételek egy sorban, melyben természetesen elismert külföldi referencia is helyet kapna.
Lesz több ilyen kör, most első nekifutásra 2008-asok kerültek sorra. Külön kíváncsi voltam a Királyudvar Ilonára, mely nálam néhány hónapja felejthetetlent nyújtott, de néhány hete másoktól elég vegyes (a lesújtótól az egész jóig terjedő) véleményeket hallottam róla. Feltett szándékom volt rendszeres kóstolótársaimnak is megmutatni, néhány hasonló kaliberű, megfelelő és méltó kontextust nyújtó tétel mellett.
Íme a kis "szeminárium" jegyzete:
Királyudvar: Ilona 2008
Gazdag és mély illat, grapefruit, narancs, ananász, banán, barna cukor, botritisz, méz. Szájban telt, de egyáltalán nem nehéz. Jelentős édesség mellé, sziporkázóan vitális savak, és nagy mélységű, komplex és nagyon hosszú lecsengésű aromák társulnak. Az egész bor nagyon intenzív, ellentétes előjelű erők találkozása révén megvalósuló tűzijáték. A bor egészét tekintve ezek a hatások remekül kiegyenlítik egymást, összhatásában feltétlenül egyensúlyban levő tétel, de a korty teljes lefutását tekintve vannak olyan pillanatok, ahol az édesség, és olyanok is ahol a savak erősebbek. Szikrázik az egész bor, mint egy fiatal német riesling, de mégis van benne rendszer, a mozgás mellett sem állítható, hogy szétállna, a történések remek koreográfiában követik egymást. A fiatalságával együtt is rendkívül magával ragadó, számomra a sor leggazdagabb, legmélyebb és leghosszabb tétele, de harmóniában van feljebb, feltehetőleg lesz is idővel. Az erős 8 pont nem kérdés, mégha ma nem is futott kilencig. (93-94)
Kikelet: Lónyai Szamorodni 2008
Az elmúlt néhány hónapban már negyedjére kóstolom, és mindig nagyon
tetszett.
Külön érdekesség, és emmiatt feltétlen a sorban szerettem volna tudni, hogy az a forrásom, aki a Királyudvar Ilonát néhány hete kissé elmaraszalta, ezt a bort nagyon szerette és elismerte. Illatában citrusok, főleg grapefruit, vérnarancs, méz, érintésnyi botritisz. Szájban az előző bortól könnyebb érzetű. Tiszta, finoman krémes konzisztencia, a felszínek tökéletesen simák. Lédúsan gyümölcsös zamatai bejárják a szájüreg pontjait, de kétségtelenül messze nincs akkor mélysége, komplexitása, hosszúsága, mint az előző bornak. Ugyanakkor az egyensúlya a harmóniáig tökéletes, a fiatalsága mellett már most az arányosság és kidolgozottság mintapéldánya. Bárminemű túlzott intenzitás, vagy lehengerlési szándék nélül is úgy remek ez a bor, ahogy van. Engem összhatásában az előző ugyan még jobban megfogott, de kétségtelenül érthető, ha valakinek inkább ennek a bornak harmóniája tetszik jobban.
7 és 8 pont között továbbra is. (92)
Fritz Haag: Riesling Brauneberger Juffer Sonnenuhr Auslese Goldkapsel 2008
Neki a 2009-es változatát
kóstoltuk a minap, és igen meggyőző volt. Hűvös, élénk, nagyon aromás illat. Grapefruit, illatos szőlő, zöldalma, kökény, feketeribizli, méz, kövek. Szájban sokkal könnyebb testűnek tűnik, mint a sor többi tagja, ettől függetlenül kicsattanóan zamatos. Lédús citrusok, friss szőlő, méz, kőpor. Vibráló savak, melyek a dinamika mellett nagyon szépen simák. Remek egyensúy. Kristálytiszta és hasonlóképp szikrázó karakterű, mint az Ilona. Attól kevésbé komplex, kevésbé hosszú, kevésbé intenzív ízekkel, viszont csiszoltabb alkotókkal. Kiváló moseli riesling, annak ellenére, hogy ebben a sorban kevésnek bizonyult, ahhoz, hogy elvihesse az estét.
7 és 8 pont között.
Valójában szerintem semmivel nem jobb, mint a pince évjárat és dűlőazonos spatlese bora. (92)
Demeter Zoltán: Anett Sárgamuskotály-főbor 2008
Itt is
itt már megzuhantunk tőle. Ízig-vérig sárgamuskotály-illat. Citrusok, licsi, muskotályos szőlő, rózsa. Intenzív, mély,direkt, orrbamászó, de mégse közhelyes. Kifejezetten telt, olajos konzisztenciájú korty. Nagyon sima, csiszolt, simogató, felszínek. Mély, intenzív és nagyon hosszú zamatok. Végtelenül hosszú, dinamikus, de nagyon kifinomult savak. Mindez a legtökéletesebben illeszkedő egységben. Az egyetlen kritikája, hogy ízkomplexitásban jócskán van feljebb. Az összetettség érzetét inkább a savszerkezet gyönyörű cizelláltsága adja. Mélység, ízintenzitás, hosszúság tekintetében az Ilonával fej-fej mellett az élen. Az Ilonától kevésbé komplex, de lényegesen harmónikusabb, elegánsabb. Igazából különlegesenek találom, hogy egy viszonylag kiszámítható, egyszerűen fajtajeleges aromákkal bíró tétel hogy tud ilyen szinten levenni a lábunkról, de mégis így van. A bor egyszerűen szenzációs. Maga a megtestesült báj és harmónia.
8 és 9 pont között. (94)
Kifejezetten kíváncsi voltam a többiek véleményére is. Négyen voltunk. Mindenkinél az Anett győzött, kettő személynél elég egyértelműen, kettőnél viszont csak egész kicsivel. Az Ilona három főnél egyértelműen emlékezetesen jó volt, és csont nélkül megszerezte a kóstolón a második helyet. Egy fő viszont lassabban barátkozott vele, túl intenzívnek, egyszerre túl édesnek és túl élénknek, egyszóval kissé szétállónak találta. Szóval, mégis úgy tűnik, hogy a bor megosztó.