A közel jövőben olyan kóstolót tervezek a klubban, hogy különböző árkategóriákon belül szeretnék egymás mellé rakni dél-francia, piemonti, dél-pannon vöröseket. A vége az lenne az eseménynek, hogy az említett területekről 35-45 Euro környékén tanyázó tételek feszülnének egymásnak. Amíg a külföldi versenyzők már megvannak, addig teljes bizonytalanságban vagyok, hogy itthonról melyik tétel képviselje ezt a kategóriát.
Ilyenkor jön kapóra, hogy épp megkezdődött a szegedi borfesztivál, így lehetőségem nyílik deciáron tesztelgetni a képbe jöhető borsos árú jelölteket. A nyitó napon tehát kiballagtam kisüvegjeimmel, majd otthon egymás mellett, mindenféle sorrendben végigkóstoltam néhány nehézsúlyú versenyzőt.
Takler Primarius 2011: Erősen aszalt, mazsolás, odaégett aromák. Vastag test, glicerindús konzisztencia, de mégse igazán intenzív ízű. A korty második fele nem mutat igazán fejlődést, nem érezni a szerkezeti tartalékokat, nem vesz lendületet, ellenben a sok , de nem túl jó minőségű tannin meg a magas alkohol kesernyés, sorjás, csipős emléket hagynak hátra. Nehézkes, teljes mértékben frissesség nélküli bor.
Bock Cabernet Franc Fekete hegy 2011: "Klasszikus hazai nagybor" illat, rengeteg kávés-kapucsínós hordóval, túlérett, kissé tunya fekete gyümölcsökkel, szerencsére viszont az imént zavaró odakozmált hangulat nélkül. Szájban vastag, krémes, valahogy a frissesség hiányában ez se tűnik túl intenzívnek, illetve a korty második felére itt is pukkad a lufi, nincs mi lendületet adjon, szétterül. A tanninok és textúra mindenesetre némiképp simábbak, az alkohol sajnos viszont masszívan befűt. Mennyi legyen? 5?
Bock Cabernet Sauvignon Jammertal 2009: Egy lépéssel mindenképp jobban tetsző illat, a túlérett, aszalt erdei gyümölcsök és a felnőtt adag hordó mellet van egy kis kabernés cédrusos-pirazinos csavar, ami ad az egésznek némi karaktert, pikantériát. Szájban szintén nagy és sűrű, talán intenzitásban is picit feljebb vagyunk, a tanninok is immár nem csak súlyt, hanem vázat is adnak. Ennek ellenére itt is van hiányérzet a lendületet tekintve, a korty második felének történései komótosabban csordogálnak, az alkohol viszont némiképp kíméletesebb, vonzóbb az összkép. 6-
Dúzsi Tamás Görögszó 2011: Határozottan szebben definiált, lédúsabb, élőbb gyümölcsöket kínál, áfonya, cigánymeggy, fekete cseresznye, szilva, a hordó végre nem tűnik túlzónak, a puncsosság csak színez. Vaskos-krémes ismét, de zamatosabb, mint az eddigiek. Különösebben nem komplex, szerkezetileg se igazán tömör, de a sok tannin mellett jótékony savakat is találunk, így a korty második fele is mutat tisztességes fejlődést, vitalitást. Az alkohol érződik, de viszonylag jól elfér, közepesnél hosszabb. 6+
Az első három bor kb. 10 ezer Ft.-ba kerül, a Dúzsi Görögszónál viszont már 15 000 Ft/palacknál járunk.