Kétségtelen, hogy az úgynevezett borműértő körök egy igen kis részhalmaza tud lendületesen és őszintén rajongani a cserszegi fűszeresből szűrt borokért. Én egyike vagyok azoknak a kivételeknek, melyek erősítik a szabályt. Az említett szőlőfajta egyébként nevéhez hűen karakteresen fűszeres, ugyanakkor egyszerű, dimenzió- és komplikációmentes borokat képes produkálni akkor, ha jó kezekbe kerül. Minden egyéb esetben kiválóan közvetíti az adott esetben alkalmazott fajélesztő karakterét, vagy csak szimplán vékony, savanyú és üres. Ami biztos, hogy Szigetcsépen például évről-évre jól sikerül, de vannak még páran, akik hajlandóak éppen annyira komolyan venni a műfajt, amennyire a vállalható végeredmény kivitelezése megköveteli. Cserszegi-szinten persze nem várok világmegváltó magyar igazságokat, tisztességes nyáresti fehéreket viszont annál inkább szeretnék inni, komolyabb identitás vagy ideológia nélkül. Napra pontosan két hete egy tartalmas gyöngyöstarjáni hétvége alatt úgy tűnt, hogy arrafelé azért nem szükséges visszakézből temetni az utolsó szüret eredményét, ráadásul ezt elég kiválóan demonstrálta Benedek Péter aktuális cserszegi fűszerese, melyből a helyi ismerkedés örömein felbuzdulva hazaszállítottam egy palackot, a minap pedig meg is ittam, alátámasztva a pincekörülmények közötti kóstolás pozitív tapasztalatait.

Azon túl, hogy dicséretesen tisztára sikerült, a '14-től várt átlagon felül maradt benne bőven gyümölcs és lendület egyaránt. Orrban igyekszik a bodzás alapokat hozni, az illatos fajtáknál sokszor elpanaszolt parfümös-pacsulis mesterkéltség nélkül, mondhatni sikeresen. Karakterileg simán borszerű élményt hoz, és a korty sem cáfol rá: a savbőségből adódó vitalitás mellé maradt bőven íz és aroma, és bár a haraphatóságtól messze van, azért a közepes testkategória alsó szegmensét gond nélkül megkarcolja. Gyorsan búcsúzik, annál gyorsabban kívánja a következő kortyot. Elhiteti, hogy erőlködéstől mentesen a tisztasághoz és a műfajhoz mérten komoly végeredmény született. Szezonivóknak nem éppen a mostanság télbe hajló tavasz bora, inkább a nyári fröccsözés kiváló alapja, nálam viszont pillanatnyilag is simán működött. Az ötöshöz egy árnyalatnyival több kellene, az erős 4 pont ugyanakkor lelkiismeretesen bevéshető. (cca. 1200 Ft, pincétől, de itt például beszerezhető)

Benedek Péter fotóját innen vettem kölcsön.