A Borrajongó

Bordeaux-Villány: A végső párbaj

2012. január 17. 06:00 - drbarta

 A dramatizáló címet kéretik nem túl komolyan venni, talán inkább arra utal, hogy ebben a témában elsősorban az ár miatt, nem hiszem, hogy vállalkozni fogok a jövőben újabb sort összeállítani, így a konklúziókat a jelen kóstoló fogja számomra egy darabig biztosítani. 

A téma tehát, prémium Bordeaux-Villány-párbaj.  Volt már ilyen az alkeszen is, de elég sok olvasói kritika merült fel. Emlékeim szerint elsősorban a bordói vonalt messze nem találtak egyesek elég veretesnek, ahhoz, hogy túl büszkék lehessünk az eredményre, másrészt elhangzottak olyanok, hogy a magyar versenyzők nem kereskedelmi forgalomból származtak. Igyekeztem ezekből tanulni.
 
Az ár miatt persze a merítés igen szűkre volt szabva, mindössze 3-3 tétel fért bele. Ezeket úgy igyekeztem összeállítani, hogy Villányból az abszolút legelső vonalból válogattam, és velük szembe, a bordói oldalra, árban összemérhető, és mindenképp méltó ellenpontok kerüljenek, konkrétan egy jó második vonal.
 
Megjegyzésként az árakhoz, szándékom szerint teljesen figyelmen kívül hagytam olyan tényezőket, hogy jelenleg mi az Euro-árfolyam. A villányi vonal legdrágább tagja, az Attila, már évekkel ezelőtt 25 000 Ft-ra lett beárazva, amikor még 250 Ft körül volt az Euro. Így én úgy értelmeztem, hogy anno 100 Eurora lett belőve.  Az ok, hogy jelenleg már nem annyi, az kívül áll a borokon. A francia borokat külföldi beszerzés esetén a vételáron vettem figyelembe, magyarországi vásárlás esetén pedig a franciaországi jellemző árakon. Ilyen módon a bordói csoport tagjai durván 50-130 Euro értéket képviselnek, míg a villányiak kb. 50-100 Euros intervallumba esnek.
 
Mivel a kóstolóra a tervezett létszámnál eggyel kevesebben jöttek el, a perfő árakon pedig már nem akartam tovább emelni, saját részre letöltöttem 1-1 decit kis üvegekbe, így nekem volt lehetőségem a borokat másnap, illetve harmadnap visszakóstolni. A posztban igyekszem megosztani a későbbik kóstolás élményeit is.
 
A tételeket a kóstoló reggelén kidugóztam, leöntöttem belőlük az emlegetett deciket, hogy estig tudjanak némiképp szellőzni. Ezt az időt a garázsban töltötték, ahol 13 fok volt a hőmérő tanulsága szerint, terv szerint a vakkóstoló előkészületei alatt reméltem, hogy elérnek jó 14-15 fok körüli kezdő hőmérsékletet, de mégis az ideálisnál picikét hidegebbnek tűntek.
 
Következzen tehát az illusztris kóstoló, a blog életében először mind három szerző tollából:

 
Gere: Attila-cuvée Grand Vin de Villány 2007
Gere Attila csúcs-válogatása. 50% cabernet franc, 35% merlot, 15% cabernet sauvignon. Ördögárok, Kopár és Konkoly dűlőkből. 15% alkohol. Winedoctor 17.5, Cellartracker 92  1 jegyzet alapján.  25 000 Ft.
drbarta:    Intenzív, tiszta illat. Feketeribizli, szeder, grafit. Mélyről jövő, kedves, de van benne kis hűvösbe hajló hangulat is. Telt, izmos korty. Intenzív ízek, ideális érettségű fekete gyümölcsök , cassis, szeder, szilva. Sok és érett tannin. Sima felszínűek, de véletlen se puhák, kemény, szilárd vázat adnak. Remek minőségűek, de nem mondanám, hogy száz százalékig integrálódva lennének. Lendületes savvilág. Sűrű kortyközép, hosszú lecsengés. Mélység, erő és csiszoltság. Komplexitásban és az alkotók egységében lehet még feljebb, de így is egy pazar, kimagasló minőségű tétel. Talán el is éri a 8 pontot. Leleplezéskor komoly bordóira számítottunk. Ezúton is gratulálok Gere Attilának. (92-93)
Harmadnap: Továbbra is igen meggyőző. Mélység, jól definiáltság, sűrűség, erő. Mindene nagy és jó minőségű. Párban kóstolva a Pichon-Baron-nal azért szembetűnik, hogy az egység nem olyan tökéletes, a tannin kicsit feltapadós, az alkohol sem észrevétlen. Annak ellenére, hogy az egyik (ha nem „a” ) legjobb magyar vörös, ami jelenleg is piacon van, nem vagyok meggyőződve, hogy tisztán megvan a 8 pont. Ebben a sorban ő a legmélyebb, legintenzívebb ízű bor, de a többiek között találtam komplexebb illatokat, harmónikusabb-bonthatatlanabb szerkezeteket. Szívesen megnézném egyszer nem-bordói kontextusban is, komoly spanyolok, vagy épp mondjuk CdP-k mellett. Legyen 7 és 8 pont között, közelebb az utóbbihoz. (92)
akov:     Mély rubin szín, sűrű anyagot mutat. A közepesnél valamivel intenzívebb, komplex, rózsás-virágos vonzó illat, amelyet egyaránt kiegészítenek érett piros és fekete bogyós gyümölcsök – cseresznye, áfonya –, ánizs, mentol, menta, cédrus (gyanta), fekete föld, szurok és édesfűszerek. Áradó populár-vaníliának vagy hordós kliséknek nyoma sincs, a drága fa csak a háttérben munkálkodik, semmi hivalkodás, talán fahéjjal van jelen. Rendkívül komplex illat, amit még kis animalitás is színez, túlérettségnek nincs nyoma. A test közepes-nagy, túlextraháltság nélküli elegancia, a közepesnél valamivel több sav és aroma szép egyensúlyban van a jelentős mennyiségű tanninnal, amely érett és főként poros és bársonyos textúrájú. Szinte haraphatóan húsos, szederrel, cassis-szal, ánizzsal és kátránnyal, az illathoz hasonlóan a minőségi fa ezek alá dolgozik. A komoly koncentráció és gazdagság ellenére is jól fogyasztható, a magas alkoholt szépen integrálja a bor. A lecsengés hosszú, a kortyközép sűrűsége hosszú életre utal. Magabiztos 8 pont. Vakon simán bordeaux-inak néztem a gyantás-cédrusos jegyek miatt, ahogy a bor melegszik, az alkohol jóval árulkodóbb lesz. Ha jól meggondoljuk, nemzetközi kontextusban hihető az árazás.
 
pardi norbi:      Kifejezetten mély rubinszín. Intenzív, gazdag illat elsősorban avaros-földes, bőrös jegyekkel, a feketebogyósok diszkréten a háttérben. Közepesnél teltebb korty, gyümölcshangsúllyal (cassis, fekete meggy, szilva), remek hordós aromákkal (vanília, kókusz), finom animalitással. Kifejezetten fiatalnak ható bor megfelelő élénkséget biztosító érett savakkal, jelentős mennyiségű bársonyos tapintatú, de még nem kellően integrálódott tanninnal. Kiváló bor, semmi lustaság, ugyanakkor túlzásoktól mentes alkotórészek. Komoly mélység és aromagazdagság, hosszú utóíz. Bordeaux-inak tippeltük, de örömünkre ez egy villányi bor. Eléri a 8 pontot.  
 
 
Domaine de Chevalier  2005
Pessac-Léognan, Grand cru classé de Graves. 50 Euroért rendeltem. Cabernet Sauvignon 65%, Merlot 30%, Cabernet Franc 5%. Az évjárat kiemelkedőnek számít. Parker 92, Wine Spectator 93, Int. Wine Cellar 92, Jancis Robinson 16, Winedoctor 17.5-18, Cellartracker 90.6 (34 jegyzet)
 
drbarta :     Kevesebb kraftot ígér az illat, zárkózottabb. Enyhén túlérett fekete bogyós gyümölcsök, beszáradt szilvalekvár, dohány, pici porosság, rusztikusság. Közepesnél teltebb korty, de az előző után sokkal kevesebb tartalmat kínál, szinte hígnak hat. Kellemes gyümölcsösség, viszonylag lazán tölti ki a szerkezetet, komolyabb mélységekről szó nincs. A kortyközép különösebb fókuszáltság nélkül múlik el, a lecsengés is mindössze közepes. Az egyensúly mindenképp jó, tanninok simák, jól integráltak, a részletek csiszoltak, az utóíz kissé savanya emlékeket őriz. Persze nem rossz. Stabil 6 pont.
Másnap: Még mindig visszafogott az illat, de letisztultabb. Most nem éreztem sem lekvárosságot, sem rusztikusságot. Csiszoltsága, jó arányai, illesztés-mentes egysége dicséretes, jól fogyaszthatóvá és bizonyára remek gasztro-borrá teszik. Mélység, komplexitás, tömörség egy szóval gazdagság tekintetében viszont továbbra is csak közepes. A kortyközépre és lecsengésre se kap új erőre. Nem változott a pont, talán picit meggyőzőbbnek tűnik a 6-os. (88)
akov:        Mély rubin szín. Eléggé zárt, nem túl összetett illat, érettebb hangulata van, a túléréses gyümölcsös jegyek is megjelennek, elsősorban fekete bogyós gyümölcsökről van szó, meggyről és feketecseresznyéről. Rövid szellőzés és melegedés után jóval izgalmasabb lesz, megjelennek a virágok, az édesfűszer határozottá válik, előbújik a minőségi fahatás és később füstösséget is mutat. További szellőzésre cefrés és murcis hangulat is része lesz a képnek, ami legalábbis fura. A test itt is közepes-nagy, a tannin természetesen magas, szerkezete poros, a sav csak közepes, ami kissé kevésnek tűnik a szerkezet megtartásához. Az Attila után kóstolva – és talán kissé hűvösen – eléggé vizesnek és izgalommentesnek hat. Kis szellőzés után sokat változik a bor, de nem mindenki számára. Nagyot vitázunk arról, hogy jó-e ez a bor vagy sem. Számomra mindenesetre a visszakóstolás során egy eddig rejtett arca tárulkozik fel, több a gyümölcs (cseresznye, szeder, áfonya), jóval jobb a struktúra és eléggé gazdag is. A hordós jegyek szépen, az aromák jó egyensúllyal támasztják meg a magas tannintartalmat. Az Attilával a távolban a lecsengés is hosszabb. Abszolút nem tipikus Bordeaux, kissé kevés a sav és némi túlérettség is tetten érhető. Erős 6 pont. 13,0%.
 
pardi norbi:    Mély rubinszín. Visszafogott, lassan nyíló illat feketebogyósokkal és visszafogott hordós jegyekkel (füst leginkább). Közepes test, az ízek a gyümölcsös-fűszeres vonalon mozognak, azonban szembetűnő a mélység és komolyabb gazdagság hiánya az előző bor után. Savai sokan vannak, érettek, akárcsak a poros tanninok, amelyek azonban még távolról sem épültek be a szerkezetbe. Elegancia és egyensúly híján van rendesen. Pár óra elteltével jobban magára talált, de még így sem hozta az elvárt színvonalat, mindazonáltal szép bor. 6 pont.
 
Sauska: Cuvée 5 2006
Sauskáék csúcs-házasítása. 75% merlot, 15% cabernet sauvignon, 10% cabernet franc. Ördögárok és Feketehegy dűlők termése. 15% alkohol. 15 000 Ft. körül volt anno.
drbarta:    Illatában fekete gyümölcsök, puncs, vanília, paprika. Szájban kifejezetten telt a korty, a sok extrakt miatt édeskés az indítás. Az ízek közepesnél intenzívebbek, kellemesen kitöltik a szájat. A tannin sok, érett, igazán bársonyos, a savak puhák, de elegendőek, viszonylag cizelláltak is. Sima, csiszolt felszínek. Profi munka, így és most rendben van, de hiányzik belőle a komolyabb mélység és az erő. 7 pont alsó határánál. (90)
Másnap: Olyan mint első nap. A Chevalier-vel néztem párban, ahhoz képest érzékelhetőbb a hordófűszeresség. Szerkezetileg szintén csiszolt, közel olyan remek illeszkedéssel, bár tény, hogy a francia tétel alkotói picit egységesebbek. De messze nem olyan mértékben, hogy olyan érzetem legyen, hogy szerkezeti magánórát mutatna be a magyar versenyzőnek. Az ízek viszont látványosabban intenzívebbek, a bor egyértelműen gazdagabb és hosszabb. Pedig még itt sincs igazán kiemelkedő mélységről és komplexitásról szó. Az utóízben a tannin kissé feltapadós emléket hagy. Nem változott a pont.
akov:   Mély rubin, elég fiatalos megjelenés. Illata közepesen intenzív, virágos-rózsás, sok fekete bogyós gyümölccsel, főként áfonya és cassis érezhető érett és túlérett formában, kevés szörpösség rombolja a nagyboros tekintélyt. Gyógynövények és fekete föld okoznak további izgalmakat. A fás hatás szép itt is, a sok alkohollal kiegészülve enyhén puncsos hatású, a mellé szegődő kapucsínós érzet viszont szintén nem a komolyságot emeli. A test nagy természetesen, az alkohol jócskán érezhető, jóval lágyabb a korty közepe, mint az első két bornak. A sav csak a közepesnél alig nagyobb valamivel, a tannin magas és szép érett, bársonyos textúrájú. Gyümölcsei meggyet és feketére érett cseresznyét juttatnak eszembe, nem tagadható a kissé túlérett, szörpös hatás sem. A fás jegyek minőségiek, kávés és kakaós utóérzettel játszanak, itt is részünk van a kapucsínós hangulatban. A korty elejének jelentős édes hatása kissé fura egy ilyen komolyra pozícionált bornál. A struktúra jó, a lecsengés szép hosszú. A 7 pont természetesen megvan. Vakon egyértelműen felismerhető a Sauska stílus. Valahogy jóval jobb emlékeket őrzök a korábban kóstolt Sauskákról. 15,0%. 15.000Ft.
 
pardi norbi:     Mély rubinszín. Illatában közepes intenzitással jönnek a fekete,-és pirosbogyós gyümölcsök, mellette kiváló minőségű hordóból származó jegyek gazdagítják a képet. Közepesnél valamivel nagyobb test, jól definiálható gyümölcsös jegyekkel, szegfűszeges fűszerességgel és intelligens hordóhasználatról tanúskodó aromákkal. Sűrű szövésű bor, sok selymes tanninnal és szép savakkal, de egy picivel több élénkséget még szívesen vettem volna. Remek bor, hosszú utóízzel. 7 pont.
 
Malatinszky: Kúria Cabernet Franc 2003
Cabernet Franc, szűretlen 15% alkohol. 12000 Ft.
drbarta:    Kifinomult, lassan kiteljesedő illat. Feketeribizli, paprika, dohány, pici finom bőr. Közepesnél teltebb korty. Kifejezetten gazdag, komplex és hosszan kibontakozó aromavilág, jócskán tartalmazva még gyümölcsöket is, de megjelennek a nemesen érett tercier aromák is. Sok, érett, szépen integrált tannin, kellő magasságú, szintén egységben levő savak. Nem mondanám, hogy duzzad az erőtől, de érződik még benne tartalék. Most úgy tűnik, hogy az ideális palackérettség állapotában találtuk. Első nekifutásra a 8 pontot ostromolta, visszakóstolások után a legszebbek mellett egy picit laposabbnak tűnt, így inkább maradnék a stabil, erős 7 pont mellett. (91-92)
Harmadnap: Szintén hasonló arcát mutatja. Érett komplexitás, gyümölcs, tercier aromák, érintésnyi animalitás ideális kombinációja. Arányos felépítés, simaság, mélység, puha cizelláltság, szemrevaló hosszúság. A tényleges kortyot tekintve remek egység, az utóízben kissé porosan feltapadó emléket hagynak a tanninok, melegedve az alkohol se észrevétlen. Marad a pontszám.
akov:      Mély rubin, lassan elindult gránát felé. Illata kissé zárt, érezhetően érettebb az előző boroknál. A minőségi fa itt is kiváló édesfűszeres, diszkrét vaníliás és kávés jegyekkel operál, semmi harsogás. Rózsás virágosság, feketecseresznye és egyéb fekete bogyós gyümölcsösség uralja, a kornak köszönhetően ezek megjelennek aszalt formában is. Bőr és gyurma fokozza az illat komplexitását. Kóstolásra a test nagy, a tannin igen sok, jelentősen felrakódik, apróporos és kissé zöldes érzetű. Itt is fekete bogyósokkal, feketecseresznyével, áfonyával és ezek porrá aszalt formáival találkozunk. Fekete föld és virágosság jellemzi még. Az aromák a közepesnél nem intenzívebbek, a tanninnal nem tudják felvenni a versenyt. A kortyközép sűrűsége kiváló, a lecsengés hosszú, benne a magas alkohol érezhető. A tannin zöldessége ellenére is izgalmas bor, még van előtte élet. Bivalyerős 7 pont, talán több is. 15,0%.
 
pardi norbi:     Közepes rubinszín. Visszafogott, de rendkívül elegáns illat szilvával, cigánymeggyel, pici vaníliával és dohánnyal. Közepes test, nagyon szeretnivaló gyümölcsdomináns jegyekkel (szilva, meggy, cassis friss és aszalt változatban), okosan használt hordós jegyekkel megtámogatva. Jelentős mennyiségű érett sav és selymes tannin, remek egységbe tömörítve az alkotókat, hosszú lecsengés. Nagyon tetszett. Nagyon erős 7 pont.
 
 
Ch. Pichon-Longueville Baron 2005
Pauillac-i "szuper-második", kiemelkedően jó évjáratból. Cabernet Sauvignon 65%, Merlot 30%, Petit Verdot 5%. Parker 94, Wine Spectator 94, Int. Wine Cellar 94, Bettane&Dessauve 18.5, Jancis Robinson 17.5, Cellartracker 93 (42 jegyzet), Winedoctor 18 (2007) 17-17.5 (2009).  130 Euro körül van az ára.
drbarta:      Szilva, szeder, puncs, ibolya, koktélcseresznye, szerecsendió, kömény, cédrus. Nagyon komplex illat. Szájban közepesen telt. Jelentős mennyiségű tannin, érett, de mégis elég kemény, még nem tökéletesen integrálódott. Mély ízek, hosszú kibontakozás és lecsengés, de mégse hedonisztikus az érzet, hanem hűvös és szigorú. Tömör szerkezet, lendületes savvilág. Erőteljes, arisztokratikus és igen komplex. Idővel még fejlődhet az alkotók egysége. Talán így is eléri a 8 pontot, de ha nem akkor is ahhoz van legközelebb. (92-93)
Harmadnap: Ismét elvarázsol a rendkívül komplex és kifinomult illat. Szájban pedig a szerkezet vesz le a lábáról. Párban kóstolva az Attilával sokkal bonthatatlanabb az egység, szerintem fejlődött is e téren az első naphoz képest. Közepesen, vagy attól alig teltebb, csontszáraz, jó értelemben szikár. A tannin sok és kemény, a savak magasak, cizelláltak, élénkek, de minden egyben, az utóíz is tiszta, sallangoktól mentes, kilógó alkotók emlékétől mentes. Közel beleköthetetlen. Az ízek nem extrém mélyek, de kellően teltek ahhoz, hogy ne legyen hiányérzetünk. Nem annyira komplexek, mint az illat ígérte, de a bor arisztokratikus stílusához ez pont elegendő. Most egyértelműbben megvan a 8 pont, de semmiképp nem több. (93)
akov:        Mély rubin szín. Az illat itt is kissé zárt, de idővel nyiladozik, ahogy melegszik a bor. Érett és kevés aszalt fekete bogyós gyümölcs, feketecseresznye, rózsa, viola, gyanta/cédrus és mentol. Gyönyörrel egyenértékű fás jegyeket érezhetünk, főként nagyon visszafogott vaníliával és édesfűszerekkel jelentkezik, inkább az arisztokratikusság jut eszembe róla, mint bármi más. Az illat további mélységeket tartogat (kávé és dohány), ahogy melegszik és szellőzik az anyag, túlérésnek a kritikája sem merülhet fel. A származási hely orrolás útján is egyértelműen felismerhető. Szájban közepes-nagy testtel találkozunk, a tannintartalom jelentős, szerkezete poros-aprószemcsés. A savtartalom a közepesnél valamivel magasabb, tökéletes arányban van a tanninnal és az aromákkal. Elsősorban a gyümölcs dominál, sok a különféle fekete bogyós (cassis). Az alkohol nem érezhető, nem nehezíti a bort, amely a visszafogottabb test ellenére is iszonyatosan koncentrált. A lecsengés szinte végtelen, a fekete bogyósok sokáig belengik a nyálkahártyát. Számomra egyértelmű a 8 pont. 13,5%.
 
pardi norbi:      Sötét rubinszín. Az előzőektől teljesen eltérő közepesen intenzív illat, elsősorban fűszeres jegyekkel (kömény, bors, szegfűszeg), feketebogyósokkal és egy cédrusra emlékeztető komponenssel. Érdekes és vonzó. Közepesnél teltebb, kiváló felépítésű korty sok érett savval és jelentős mennyiségű nem integrálódott bársonyos tanninnal. Nem kifejezetten aromagazdag, de komoly mélységgel rendelkezik. Kissé szigorú, szikár, de a kóstolt tételek közül a legjobb szerkezetű bor, hosszú utóízzel. Erős 7 pont.
 
Ch. Montrose 2001
St. Estéphe egyik vezető birtoka, 2éme GCC. Jónak mondott, tipikus évjárat. 65% Cabernet Sauvignon, 25% Merlot, 10% Cabernet Franc.  Parker 91, Int. Wine Cellar 92, Bettane&Dessauve 17.5, Jancis Robinson 16.5, Wine Spectator 92-94, Cellartracker 92.2 (76 jegyzet). 95 Euro körüli áron rendeltem.
 
drbarta:      Szintén elég komplex illat, feketeribizlivel, avaros-animális jegyekkel, kakaóbabbal.  Közepesnél vastagabbnak ható korty, nem kiemelkedően mély, de azért telt, elég komplex ízek. Sok tannin, sok sav. Hosszú lecsengés. A korty nagy részét tekintve sima felszínek. Az utóíz viszont nem tökéletes integrációról árulkodik, a sav is savanyít, a tannin is belehúz kissé, lerontva az addigi élményt. 6 és 7 pont között.
 Harmadnap: A Malatinszky-vel párban kóstoltam. Igyekeztem időt adni az illatozásnak. Tény, hogy rendkívül komplex. Még jól definiált gyümölcs, nemesen érett aromák, az animalitás is valahogy kifinomultabb, mint a Malatinszky-ben. Mellette zölddió, földesség, tinta, fémesség. Szájban közepesen telt, kifejezetten feszes korty. Sok tannin, porosan finomszemcsés, a korty nagy részét tekintve integráltnak tűnik, az utóízben azért okoz némi többlet szájnyálkahártya-összehúzódást. A savak magasak, élénkek, cizelláltak, de az utóízt viszont érzékelhetően savanyítják. Az ízek kellően intenzívek, korrekt mélysége és hosszúsága van a bornak. A szerkezeti alkotók egysége nekem nem volt elég meggyőző, pedig tényleg elegáns világú, komplex, még mindig energiával teli tétel. Osztok-szorzok, legyen 7 pont alja. (90)
akov:       Mély rubin, gránát még a széleken sem látható. Itt is zárt illattal találkozunk, ici-pici animalitást lehet érezni, bőrt, húst, nagyon halvány cassisos gyümölcsösséget, kék virágokat és az elmaradhatatlan cédrusos jegyeket. Később némi szappanos virágosság is megjelenik, de összességében zárt marad. A termőhely ismét orral felismerhető. A test közepes-nagy, a sav jelentős mennyiségű, de talán még a magas alatt marad. A tannin sok, poros állagú, arányban van a sok fekete bogyóssal, amelyek a savnak köszönhetően még frissek is maradnak. Ribizlit, cassist, meggyet és feketecseresznyét érezhetünk, túlextraháltságnak nyoma sincsen, az ízek koncentrációja mégis komoly, a lecsengés hosszú és változatos, kiváló struktúra. A hordós jegyek mint a többieknél. Valahol 7 és 8 pont határán. Érett alapanyag 12,5%-es alkohollal, nem semmi. Rendkívül megosztotta a társaságot, általában a tannint és savakat találták soknak, nekem semmi problémám nem volt vele.
 
pardi norbi:    Közepes rubinszín. Közepesen intenzív illat visszafogott gyümölcsösséggel, ázott bőrrel, avaros jegyekkel. Közepes test, feketebogyósokkal, pici fűszerességgel és földességgel. Jelentős, kissé túlzó mennyiségű érett sav, szikár, nem beépült tanninok. 10 éves bor létére kifejezetten fiatalnak hat. Jelen állapotában nincs balanszban, szívesen megnézném pár év múlva. Erős 6 pont.
 
Konklúzió
drbarta:      A sor erős volt, de nem rendkívüli módon.  Főleg, ha figyelembe vesszük, hogy ez volt eddig a Szegeden szervezett kóstolóink legdrágábbika. Ugyan ár-értékekről elhatároztam, hogy nem szeretnék írogatni, de ha már annyian igényelték, akkor annyit kijelenthetek, hogy szerintem egyik bor sem mondható jó vételnek.  Talán a Malatinszky volt a legközelebb egy korrekt ár-érték arányhoz. A sor kimagasló tételei horribilis pénzbe kerülnek, és bár kétségtelenül komoly minőséget képviselnek, azt a szintű "varázst" egyikben sem éreztem, ami felül kéne, hogy írjon bármiféle ár-érték arányt, mint mondjuk tették a tavalyi év kiemelkedőbb burgundi tételei.  Mindenképp pozitívumként éltem meg, hogy a papíron szerintem némiképp "esélyesebbnek" tartott bordóiakkal simán partiban voltak a hazai borok, legalábbis jelen formájuk alapján.
akov:    A bordeaux-i másodvonal egy szűk merítését kóstolhattuk néhány erősen válogatott, kisebb tételben készülő villányival. A Pichon és a Montrose nagysága számomra nem megkérdőjelezhető, eleganciájuk tanítani való. 12,5%-13,5%-os alkohol mellett szednek érett alapanyagot, érett csersavtartalommal. Az eredmény egy jól fogyasztható és élettel teli bor. Zöld tannin és paprikásság fel sem merülhet. Sajnos elkövettük azt a hibát, hogy nem kóstoltunk a sor előtt egy 6 pont körüli belövő bort, így nehéz volt a 7-9-es skálán hova nyúlni. A 13-14C-ról induló kóstolási hőmérsékleten a borok zöme zárt maradt, egyik-másik jelentősen változott a visszakóstoláskor.
 
pardi norbi:    Nagyon szép borok kerültek terítékre, bár nem tudok nem tekintettel lenni arra, hogy az olcsóbb tételek palackjáért is hozzávetőlegesen 15 ezer magyar forintot kell letenni az asztalra. Persze ez semmit nem von le az értékükből, csak éppen nehezen elérhetővé teszi őket. Különösen örömteli, hogy a villányi tételek nagyon jól szerepeltek, a bordeaux-iak egyelőre inkább a jelentős potenciált sejtették, mintsem a jelenlegi kiváló fogyaszthatóságot. Szívesen megnézném ugyanezt a sort 6-8 év múlva, de ez valószínűleg ábránd marad. Tanulságos, élvezetes kóstoló volt.  
22 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://borrajongo.blog.hu/api/trackback/id/tr1003523702

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Szomjas Gödény · http://szomjasgodeny.hu/ 2012.01.17. 10:45:35

@drbarta: Ha jól sejtem, akkor a tavalyi én legkiemelkedőbb burgundijaihoz képest mind ingyen van...

rszabi · http://borrajongo.blog.hu/ 2012.01.17. 10:48:10

Köszi, remek bejegyzés volt. Az lenne a kérdésem, hogy a kóstolás során minden egyes tétel után megosztjátok egymással a véleményeteket vagy csak a legvégén? Azért érdekelne mert nagyon hasonló pontszámokat adtatok.

drbarta · http://borrajongo.blog.hu 2012.01.17. 11:23:52

@rszabi: Köszi! Az a helyzet, hogy kissé amatőr módon beszélgetünk közben. :) És tény és való, hogy ilyenkor benne van a pakliban az hogy befolyásoljuk egymást. (bár a gyakarlatot tekintve mindegyikünk olyan csökönyös, mint a szamár, hogy ritkán enged a huszonegyből :))
Két boron volt igazából vita köztünk, a többinél teljes volt az egyetértés.
A Chevaliert az első körben mindannyian hasonlóan ítéltük meg, a visszakóstoláskor viszont Akovnak egyre jobban tetszett a tétel, mint ahogy írja is. Kezdett is hajlani a hetes felé, mi maradtunk a hatosnál. Néhány nap lecsillapodás után végül ő is maradt az eredeti elképzelése mellett.
A Montrose esetén volt a másik. A Norbi és én első körben hatosra tettük, akovnak már ekkor nagyon tetszett, közel annyira, mint a Pichon. A visszakóstolások során, plána a harmadnap, viszont egyre jobban kezdtem én is megszeretni, így lassan eggyel följebb haladtam.(azért is, mert harmadnap a Malatinszkyvel párban faggattam és nem éreztem érdemben az utóbbi fölényét) A Norbi és Akov meg maradtak az eredetinél.

drbarta · http://borrajongo.blog.hu 2012.01.17. 11:25:24

@Szomjas Gödény: Jogos, ha lesz több időm, válaszolok bővebben!

drbarta · http://borrajongo.blog.hu 2012.01.17. 14:22:16

@Szomjas Gödény: Na szóval...:)
Én is sokat gondolkodtam ezen, hogy helytálló-e ilyet beírnom a konklúzióba, hiszen a tavalyi év legmeghatározóbb burgundiai borai nagyságrenddel drágább kategóriába estek. (még jó hogy nem nekem kellett azokat beszerezni:) , mert akkor nem tudtak volna a kóstolók létrejönni)

A konklúzió helye viszont mindenképp a szubjektív overall-érzetek megfogalmazására. A burgundi kóstolók után pedig el voltam teljesen varázsolva. Lázasan agyaltam, hogyan kéne még ilyesmi élményekben részesülni. Itt pedig egyáltalán nem volt ilyen érzetem.
Az is "probléma" hogy nekem eddig nem volt még részem csalódásban Burgundiából. Ugyan ez feltehetőleg a kisszámú merítéssel magyarázható, de nekem a varázs nem csak az életem legnagyobb durranásának számító DRC, Rousseau Chambertin, Leroy és Roumier tételekben volt jelen, hanem a 7 pontra adott premier crukben (Barthod, Dujac, Bruno Clair,Comte Armand...) is, illetve az itthon kapható De Villaine borokban is.
Az elmúlt év szintén igen szűk Bordeaux-i merítését vizsgálva, pedig az a konklúzió, hogy van egy minden igényt kielégítő, izgalmas, de mégse életre szóló élményt nyújtó Pichon-Baron, illetve van egy csokor 40-100 Euro közötti pénzbe kerülő egyébként jól csengő nevű Montrose, Ch. d'Issan, Certan de May, Dom. de Chevalier -melyek közül EGYIK se volt csont nélkül 7 pont, és mi több EGYIKBŐL se vágyok birtokolni újabb palackot.
Ez nem feltétlen minőségi kritika, biztos vannak akiket a felsorolt bordói borok jobban megfognának , mint mondjuk az árban megfelelő burgundiak.

117 2012.01.17. 14:22:27

Nagyon tanulságos írás!

Az egyik, amit észrevettem, hogy a legmagasabb alkohol-tartalom 13,5% volt a franciáknál, míg egyértelműen magasabb, 15% a magyaroknál. Szerintem ezek az értékek objektíve magasak a magyar boroknál, bár, ha van, ami elbírja, az nyilván a kóstolt három bor. (Messze kisebb testtel bíró vörösek is elérik manapság ezt az értéket).

Ennek az alkoholszint-különbségnek szerintetek éghajlati (és annak változása okán fellépő) vagy technolgiai (szőlőművelési mód, metszés, szüret időpontjának megválasztása, esetleg a pincetechnológia) okokra vezethetők vissza?

akov · http://borrajongo.blog.hu 2012.01.17. 15:56:20

@117: A 15%-os alkohol a legtöbbször, főként ahogy melegszik a bor, azért sokszor kilóg. A magas alkohol egyik oka, hogy a magyar borászok rettegnek a korábbi szürettől, hiszen a fogyasztóik meg sem innák az ebből készült bort. Sajnos van magyar száj és az a nagytestű, túlérett borokat szereti, ez van. A fenti versenyzők a pálya innenső oldalán játszanak, hisz erősen válogatottak, ezért is írtam.

Egy dolog lehet a terhelés radikális csökkentése. Bordeaux-ban nem foglalkoznak ezzel, simán leugrik a min. 40-45hl/ha 8-10.000 tőkeszám mellett (a legjobb területeken). Ez mutatja, hogy ettől még lehet jó bort csinálni.

Összetevője szerintem még rengeteg van. Más az éghajlat, a tenyészidőszak lefolyása, összhője, ezek miatt pedig a növény cukorgyűjtése. Más a csapadék, a talaj, a talaj művelése, a szőlő művelése és terhelése, stb.

117 2012.01.17. 19:24:37

@akov: Tehát lehet, hogy a magas alkohol (és mellette a kis lekvárosság) egy divat-irányzat, követve a fogyasztói ízlést? Ez jó hír. Már abból a szempontból, hogy ilyen (volt) a barrique-olás is, amit túlzásba vittek, aztán mintha a hordóhasználat egyre kifinomultabbá vált volna (bár szerintem még van mit csiszolni). Ez esetben a magas alkohol is talán ebben a cipőben van...

Aztán meg olyan elegáns és kifinomult boraink lesznek, hogy nem tudjuk kifizetni. :-)))))

akov · http://borrajongo.blog.hu 2012.01.18. 09:33:02

@117: szerintem is csökkenni fog, de ez egy lassú folyamat. Szerintem a legtöbb borász ízlése is ilyen, hiszen nem nagyon kóstolnak külföldi borokat (nekem ezt számtalan helyen elmondták, nem én találtam ki). Volt olyan is, akit a borvidéki borok sem érdekelték.

csite 2012.01.18. 09:52:47

kibicként

A magyar száj úgy alakul, ahogy a hazai borok alakulnak, azt szereti amit a szájába adnak. Mindkettő (száj, bor) sodródik jobbra-balra, ötletszerűen jönnek irányzatok, és ha netalántán a világtrendet akarná valaki utánozni, azzal is erős fáziskésésben van.

Takács Kr. · http://takacskrisztianir.blog.hu 2012.01.18. 13:51:35

nagyon jó lista és beszámoló, amelyben külön köszönet jár az összegzésben megfogalmazott ár/érték arányú megközelítésért!:-)

arra lennék kíváncsi, lenne-e kedvetek hasonlót készíteni mondjuk 2-5.000 huf közötti szekszárdi vs villányi tételekkel?

117 2012.01.18. 16:37:52

@akov:
Igen, én is hallottam, hogy a külföldi tételek kóstolása nem mondható általánosnak...

@csite:

A trendek követése meg természetes késésben van, hiszen mire egy trend kialakul, azt jónéhány év átállás előzi meg.

A magam részéről annak örülök, hogy a magyar borok minősége - egyfajta trendet követve - javul. Méghozzá elég gyors ütemben, szerintem. Erre példa egy (azt hiszem a Dunán sugárzott) riport, ahol Szepsy István azt nyilatkozta, hogy száraz tételeket nemigen készít, azokat eladja szőlőként. Ez 1999-ben lehetett kb. Azóta azért ő is váltott.

A külföldi trendek is változgatnak persze: pl. a chianti elmúlt 40 éve, mellette a szupertoszkánok megjelenése stb.

Az meg egy másik nagy kérdés, hogy kell-e külföldi trendek után menni. Valamennyire persze. De a végső cél az lenne, hogy egy borvidéknek saját arculata legyen, amely kellően megállapodott. Erre meg büszkének kell lenni. Nem mindig kell a franciákhoz mérni magunkat: olyan pinot-kat úgysem fogunk nagy tételben előállítani, mint a burgundiak. Nem is szaporítom tovább a szót, elég életbölcsességet sikerült már eddig is beleerőltetni ebbe a megjegyzésbe... :-)

Szegediszomelijé 2012.01.18. 22:29:22

Bizony, nagy és örömteli meglepetés volt az Attila küvé! Nem csak szereplése miatt: Villányból nem volt még alkalmam nagyobb/nagy bort kóstolni ehhez fogható stílusban: norbi szép hordóaromákat írt, de ezek TELJESEN a háttérből szolgálták az összhatást!A bor csöppet sem a szokott nehéz, délies stílus képviselője, kifejezetten könnyen fogyasztható, semmi úthenger, semmi terjengősség nincs benne. Ezért is tippelték a leírók bordóinak. Tényleg gratula!
@szenvedély S.: Dávidék majd eldöntik, de én: a szekszárdit még elképzelmém kellő körültekintéssel, ám villányi kóstolót legfeljebb innen, olvasva fogok megtapasztalni: a Gere bornak gyakorlatilag SEMMI KÖZE a jelenlegi villányi stílushoz.
@117: Bizony sikerült:-)

drbarta · http://borrajongo.blog.hu 2012.01.19. 05:43:31

@szenvedély S.: Nehezen tudok elképzelni egy átfogó merítést.
Korlátozott számban találkozunk, ilyenkor általában nem olyan borokat tűzűnk napirendre, amelyet a mindennapokra is bármilyekünk levehet a polcról. (a 4-5 ezer mondjuk már érdekesebb lehet, 2-3 ezres borokból álló sor erejéig értelmetlennek tartanék ellőni egy "ritka" kóstolási alkalmat. A budapesti szerzőnk se hiszem, hogy egy ilyen sorra lejönne Szegedre, vagy én felmennék ez alkalomból Pestre.
Apránként kerülhetnek be ilyen borok, de átfogó, ilyen témájú kóstolót nem tervezünk.

csite 2012.01.19. 09:12:39

@117: szerintem sem kell a trendek után menni bizonyos birtokméretek alatt (nem sok olyan birtok van, akinek követni kell, és azok prosperálnak is).
Ennek ellenére még az is ritka, ha egy termelőnek van öt egymást követő évjáratból egy iskolára felhúzható bora, és netán azok még állnak is hiba nélkül.

A borok minőségének javulásával én nem vagyok elégedett. Nem tudok ma az esetek 80% a polcról leemelni úgy magyar borokat pl. a 3000Ft-os kategóriából, hogy azok garantáltan jók legyenek. Mindig van egy kis stikli (éretlenség, kénesség, zöldesség, oxidáltság, ..). Valamiért jól tolerálja a haza fogyasztói réteg ezt (ezt szokta meg valószínűleg), és elhiteti magával, hogy ettől különlegesek ezek a borok. Miközben ha egy külföldinek mutogatjuk sokszor ihatatlannak találja őket.

117 2012.01.19. 14:00:24

@csite: "Nem tudok ma az esetek 80% -ában a polcról": Na látod, ebben van valami... Ez kell legyen a következő lépcső, mindenki részére. Termelőknek, fogyasztóknak egyaránt.

Még "intersparos" koromban gyakrabban találkoztam ezzel a bosszantó dologgal, és azt hittem, hogy a borértők azon ajánlása, hogy lehetőleg szakembertől (termelőtől, vinotékából) vásároljunk, csak egyfajta sznobizmus... Aztán beláttam, hogy maximálisan igaz. Azóta ez a hiba ritkább.

Vitáztam is egy-két termelővel abban a kérdésben, hogy a bor-termékleírások és a jogszabályok miért engedik, hogy fajtabornak tüntessenek fel egyes tételeket, amikor 5-10-15% más is van benne. Engem ez a kérdés addig kevéssé izgat, amíg azon kell spekulálnom, hogy jó-e az a bor valyon, amit veszek vagy nem. Aztán meg a következő: milyen stílusú bor van a palackban? Minden más csak ezután jön.

Szomjas Gödény · http://szomjasgodeny.hu/ 2012.01.19. 20:32:48

@csite: az az igazság, hogy kultpincéknél ez csak lehet javul a növekvő piaccal. Lásd pl Nicolas Joly borai. Annyi ember világszinten már tényleg szétkapkodja, persze azért tényleg meg kell ütni egy szintet, bármi nem fér bele a fogyasztóknak sem.

akov · http://borrajongo.blog.hu 2012.01.19. 23:13:33

@csite: egyetértek, botrányos a jóbor-hiány ebben a kategóriában. Visszanézve a tavaly kóstolt és lejegyzetelt 1100 borra, vagy 6-8 jut eszembe, amire hümmögni tudtam.

@drbarta: a szekszárdi borokkal nem lesz könnyű dolog, szerintem behízelgők és jól megközelíthetők, de egyszerűek a borok. Nehéz 90p felettit találni és az nem a 4-5000Ft között kategória ám! Az utóbbi időszak szekszárdi bemutatóin többedmagammal megállapítottuk, hogy sok-sok bor az 5-6p-os kategóriában mozog, de felette vajmi kevés van. Múltkori meglepetés a Szeleshát Nomád, majd írok is róla.

Szomjas Gödény · http://szomjasgodeny.hu/ 2012.01.19. 23:18:41

@117: érdekes, de a fajtaösszetétel engem már nem izgat egy ideje. a stílus annál inkább. a stílus maga a bor, mondhatnánk. ebből a szempontból meg a franciák rendszere az optimális - ott tkp csak a stílust kapod meg az apellációval, mert az 99%ban egységes.

lackó 2012.01.22. 09:57:08

A 3000 körüli kérdésre: pár napja vizslattunk pár ilyen tételt, 5 magyar, 1 bordeauxi, 1 spanyol tétel. Az Aegidius Cellarius egyértelműen nyert, a 2007-es Ráspi Mágus szerkezete figyelemre méltó, Remetebor Vicarius 2007 mutatott még szépséget, a Telmo Rodrigez Gago, a Csutorás 6:3 és a Dumont Saint Emilion nagy csalódás volt, a Virághegyi Vezér nem sok izgalmat mutatott, egy korrekt cuvée.
süti beállítások módosítása