Magyarország legdrágább száraz fehérborának öt évjáratával, barátokkal és blogger kollégákkal ültünk egy asztalhoz. Nagyon kíváncsiak voltunk hogyan teljesít és érik Szepsy István emblematikus Szent Tamása. A kíváncsiságba azért némi félelem is vegyült, hiszen a termelő és dűlő híre, no meg a bor árazása nagyon komoly elvárásokat támaszt. Természetesen nem százpontos borokat vártunk, de minden tételnél minimum bólogatni gondoltunk. Nézzük, így alakult-e.

Szepsy Szent Tamás Furmint 2005

(Cukor: 1.4g/l, sav: 5.7g/l, alkohol: 13%. Mennyiség: 5.600 palack).

Érett szín. Gumira hajazó, fura illat, zöldségesnek ható redukáltsággal. Pici méz, pici virág, de sajnos alig tudnak felszabadulni a fedettség alól. Idővel tisztul, kevés aszalt fehér húsú jön a képbe. Kóstolva testes, nagy beltartalommal, olajos folyással. Kis méz, mellette aszalt fehér húsúak adják azt a nagyon visszafogott gyümölcsöt, ami a borban még megmaradt. Érezhetően óriási anyag, minden paramétere megvan ehhez, de nincs, ami a szerkezetet feltöltse. Nem különösebben koros, csak már szimplán eldobta gyümölcseit. Eléri az 5 pontot. 5.900Ft

Szepsy Szent Tamás Furmint 2006

(Cukor: 2.1g/l, sav: 6.9g/l, alkohol: 14%. Mennyiség: 3.840 palack).

Illatában túlérett gyümölcsök, fehér húsúak, méz, nagyon-nagyon szép fa és induló oxidáció (reszelt alma). Némi szellőzést követően rajnaisra veszi a figurát, petrolos és virágos érzetű. Testes, olajos folyású, gyümölcseit lédús fehér húsúak, citrusok és nyári alma emléke adják. Sava rettentően magas, grapefruitosan nyers, rusztikusan kilóg a felépítményből. Ha tudunk mellette még a részletekre figyelni, akkor remek hordó, szép fűszeresség és kissé emelkedett alkohol kerülhetnek a jegyzetfüzetbe. Hétéves „nagyborhoz” mérten sok az érleltes aroma, amelyet palackbuké és kis nyers hús képviselnek. Az induló oxidáció miatt – ha minden palack ilyen – én nem nagyon tartogatnám. Egyrészt szép bor lehetne, de ehhez nagyobb intenzitás és kevesebb sav kellene. Erős 6 pont. 12.000Ft

Sauska Szent Tamás Furmint 2007

(Alkohol: 14,0%)

Kontrollként került a sorba, analitikáját nem ismerem. Nem túl összetett, de kétségtelenül szép illat, virággal, fehér húsú gyümölcsökkel, elég sok, de jó minőségű fával. Testes, jóval fiatalosabb formában van, mint a Szepsy borok. Citrusok, nyári alma, zöld és trópusi gyümölcsök határterületei, jó adag fás fűszeresség. Savtartalma elég magas, de érett és zavarba ejtően jó állagú, viszi magával a kortyot. Nagyon hosszú, amiben azért a fának is szerepe van, igaz, tényleg kiváló minőségű hordót használtak. Kétségtelenül populáris, de nagyon jó arányokkal áldották meg. Többször is visszakóstolva úgy éreztem, több Szepsy Szent Tamást oktat egyensúlyból. Erős 7 pont. (ára ismeretlen)

Szepsy Szent Tamás Furmint 2007

(Cukor: 3.7g/l, sav: 4.9g/l, alkohol: 14,8%. Mennyiség: 4.800 palack).

Illatában alig lelni gyümölcsöt, inkább fűszeres, finom fával és megint a kellemetlenkedő, kerékpárbelsős hibával. Meghatározó benne egy pirított kenyérhéjas aroma, ez már inkább érdekes, semmiképpen sem kellemetlen. Kóstolva ismét egy testes, sűrű borral állunk szemben. Nagyon komoly minőségű fás jegyek díszítik (talán sok is), ennek támaszt ellen az ezúttal zamatos fehér húsú és trópusi gyümölcsösség. A sav jó állagú, bár nagyon kevés a feszes tartáshoz, a korty második fele – kiegészülve a brutális alkohollal – szinte lágy. A lecsengésben már üresedő traktusok is felfedezhetők. A nagyon magas alkohol miatt egy kompenzatórikus 6/7 pont a jutalma. 12.500Ft

Szepsy Szent Tamás Furmint 2008

(Cukor: 1.1g/l, sav: 5.4g/l, alkohol: 13,5%. Mennyiség: 3.776 palack).

Erőteljes fa, öreg gumi és – ahogy egyik kolléga találóan megjegyzi – gyöngyhagyma savanyúság jellemzik illatát. Szellőzik azért, kis virág bújik elő, de aztán káposztásra fülled. Testes, krémes állagú, sok és citrusosan rusztikus savval. Eléggé zamatos, fehér húsúakkal, nyári almával. Sok fa, kiváló minőségű, a hosszú utóízben azért jelentős erőt képvisel. Illata értékelhetetlen, de kóstolva sem ad olyan komplexitást vagy kimunkáltságot, amellyel mondjuk nyolc pontot közelíthetne. Ha megfeszülök sem tudnék rá 6 pontnál többet adni. 12.500Ft

Szepsy Szent Tamás Furmint 2009

(Cukor: 7.1g/l, sav: 5.2g/l, alkohol: 15,0%. Mennyiség: 2.700 palack).

Sonka, füst és kiváló fa adja az illat gerincét. Sajnos megint ott az a fránya gumi. Nem érzem különösebben komplexnek. Természetesen ő is testes, de jóval fittebb, mint öregebb kollégái. Zamatos, frissen citrusos, lédús körtés és nyári almás aláfestéssel. Sava szép, éppen elegendő, talán meg is fogja a hét gramm cukrot, nincsen panasz. A fa minősége és kezelése ismételten remek, az alkohol viszont az egekben van, csíp és éget rendesen. A lecsengés szép hosszú. 7 pont.  13.500Ft

Finoman fogalmazok, ha azt mondom, nem éppen ezt vártuk egy Szepsy Szent Tamás sortól. Először is az analitikák alapján a borok nagy tartományt járnak be (alkohol: 13,5%-15,0%, cukor: 1-7g/l, sav: 4.9-6.9g/l), emiatt igen eltérő dolgok kerülhetnek poharunkba. A magas alkohol és az esetenként alacsony sav nem éppen a nagy szerkezet irányába mutatnak. Az érleléssel tompuló gyümölcsök és visszavonuló intenzitás mellett a rengeteg alkohol egyre evidensebb lesz.

Másodsorban nem vagyok meggyőzve a borok hosszas érlelhetőségéről, nehezen tudom elképzelni a csodaszép pillangót, amely tíz év múlva majd kiröppen a palackokból. Ami a Királyudvar Úrágya 2000-nek megadatott, sajnos nem járhat minden furmintnak automatikusan.

Harmadsorban ki kell, hogy térjek a Szepsy borok karakterét sokszor eluraló gumis jegyre, amely Szent Tamás sorunkban is menetrendszerűen feltűnt. Informális beszélgetéseim alapján állíthatom, sokan sokfélét beszélnek erről a Szepsy-specifikus problémáról, de nemkívánatos dologról van szó, ebben egyöntetűek a vélemények. Mivel a pince nem nagyon nyilatkozik az okokról, széles körben tudni vélik: „a Szepsy túlkénezi a borokat”. A dolognak köze lehet a kénhez, de azért ez nem ennyire egyszerű. Ha a saját boromról lenne szó, biztosan a redukciónak nevezett jelenségkörre gyanakodnék. A tiolok és szulfidok rakoncátlankodásából pont képződhetnek ilyen aromák, például a merkaptán (gumi, káposzta), a metil-merkaptán (főtt káposzta, égett gumi), a dietil-szulfid (gumi) és a dimetil-diszulfid (magas koncentráció esetén hagyma) már magyarázhatja is a dolgot.[1]

Ahogy az asztal körül „kámpicsorgunk”, mindannyian komoly tiszteletet érzünk Szepsy István szárazai iránt. Ettől persze még nem csúsznak jobban az olajos borok. Bárhogy is van, a Szent Tamások vaskos köteteket írnak az új magyar borüsszeiához. Mint minden nagy mű, nehéz és hosszú olvasmány ez is. Közben marad némi időnk végiggondolni, mi másra költhettünk volna még egy kisebb vagyont?

Irodalom:

[1] Jamie Goode, Sam Harrop MW: Authentic Wine / Toward natural and sustainable winemaking, p. 206-209.