A Borrajongó

Elfeledett szőlőfajták Julia Hardinggal

2013. március 20. 06:00 - akov

Angela Muir háborgó mesterkurzusa után Julia Harding MW ritka szőlőfajtákat boncolgató előadásával erősítettem. Julia Harding – aki nem ismerné – Jancis Robinsonnal dolgozik. Rövid bevezetőjében bemutatta a nemzetközileg ismert „szőlő-nyomozóval”, José Vouillamoz-szal és Jancis Robinsonnal közösen megalkotott, a világ szőlőfajtáiról referáló Wine Grapes c. munkát. A nem rég napvilágot látott, 1.200 oldalas monstre szőlő-enciklopédia összesen 1.368 szőlőfajta eredetét és tulajdonságait dolgozza fel. A hiánypótló Wine Grapes megírása összesen négyévnyi megfeszített munka eredménye. Hála a modern DNS vizsgálatoknak, a könyv számtalan szőlőfajta eddig homályba vesző gyökerét tárja fel a kíváncsi olvasó számára. A mesterkurzuson szereplő borok többsége igazi ritkaság, egyik-másik fajta világszinten is csak pár hektár területen szűkölködik, ennél fogva a palackba kerülő mennyiség is hátborzongatóan minimális.

julia_harding.jpg

Julia első körben négy vörös, majd négy fehér bort mutatott be. Ennek megfelelően én is követem a tannintól elcsigázott nyálkahártya előtt tisztelgő, fordított sorrendet.

Quinta da Muradella Albarello 2009

Borvidék: Monterrei, Galícia, Spanyolország

Fajta: Albarello (vörös)

Apró borászat a portugál határ mellett található Monterrei DO borvidéken. A Quinta de Muradella tulajdonképpen egy garázs projekt, évente kb. 40.000 palack bort készítenek. A filoxérakor kihalt albarello fajtát öreg ültetvényekről mentették meg. Vadélesztővel erjedt és 14 hónapot töltött használt francia hordóban.

Fura illat, éretten és lekvárosan gyümölcsös, de egyben vegetális is. Ezen felül virágos, kellemesen édeskés és fűszeres, gyümölcsei inkább a piros bogyós irányba mutatnak. Kóstolva egy pinot noir testét és szerkezetét idézi fel. Egészen addig ringathatjuk ebbe magunkat, amíg a nagyon masszív, citromot és alig érett ribizlit felidéző savtartalom meg nem érkezik. A nyers érzetet kölcsönző sav szikárrá teszi a bort. Fahatás van, tannin nem sok. Közepes lecsengés. Szokatlan dobás Spanyolországtól! 5 pont.

Szentesi Csókaszőlő 2012 (hordóminta)

Borvidék: Etyek-Buda, Velencei-körzet

Fajta: Csókaszőlő (vörös)

A mesterkurzus egyik bora nem érkezett meg, így Julia Harding kért egy Szentesi csókaszőlőt. Jól ismerjük a bort és készítőjét, de azért leírom a lényeget. Gránit terroir, magas mésztartalmú termőréteg, régi magyar szőlőfajta. 1000 tőke, amely drasztikusan kevés, összesen 350kg gyümölcsöt adott. Alacsony termőképesség, a fajta hajlamos a kocsánybénulásra. Vadélesztővel, mindenféle beavatkozástól mentesen készült. Egyetlen 150 literes hordót sikerült megtölteni belőle.

Földes illat, meleg tónusú, sok fiatalos jeggyel. Meggyre emlékeztet, valamint adja a fajtára jellemző fűszerességet. A fa hatása csak nagyon visszafogottan érzékelhető. Kóstolva intenzív, elég friss, fejlődésének első szakaszában van, még a törkölyt éppen elhagyó újbor fakérges-szőlőhéjas aromáiból is tartalmaz egy adaggal. Ennek ellenére nagyon szép meggyes és savanyú gyümölcsös aromákat mutat, a közepesnél magasabb, jól integrált savtartalma fókuszált kortyot ad. Érett tannin, hosszú lecsengés, benne meggymagos kesernye. Kiváló bor lehet belőle. Mintákat nem szoktam pontozni, de egy zárójeles (7) pontot megelőlegeznék neki. Julia Harding kiemelte a bor tiszta meggyes karakterét és az érett tannintartalmát.

Phesant's Tears Shavkapito 2011

Borvidék: Kakheti, Grúzia

Fajta: Shavkapito

Földbe süllyesztett, méhviasszal letapasztott amfórákban erjedt. Vadélesztő dolgozta meg, csak némi ként adtak hozzá. 14 napot érintkezett a héjjal, majd további 8 hónapot töltött el amfórában.

Picit tojásos-tojássárgájás-kénhidrogénes illat, mellette meggy és redukcióra utaló gumi. Fedett. Kóstolva szikár, brutálisan sok tannin, közepesen szemcsés textúrájú. Ha ez nem volna elég, az irdatlan sav is betársul hozzá, amely végül savanyúba fordítja a bort. Fahatás nincs, gyümölcs is alig. Szikár és kőkemény. Halálos ellenfeleimnek nyílt szívvel ajánlanám. 4 pont. 12,5%.

Aphros Viñhao 2009

Borvidék: Vinho Verde, Portugália

Fajta: Viñhao (vörös)

Biodinamikus művelés. Gránit és acél alkalmatosságokban erjedt. Vadélesztőt használtak, majd az érlelés folyamán seprőkeverést végeztek. Fát nem látott. 8.600 üveg készült belőle.

Vöröshöz mérten furcsa illat. Pemetefű, méz, vegetálisság, nagyon sötétre érett fekete bogyósokkal, virággal. Kóstolva súlyosan testes és sűrű, édes fekete bogyósokkal, cigánymeggyre, aszalt gyümölcsökre és fekete földre emlékeztető aromatikával. Eddig jó volna, de itt is lesújt a tannin és a pengeéles sav. Ennek ellenére nagyon tartalmas, érdekes, de egyben rusztikus is. Hosszú lecsengés. 5/6 pont.

Paşaeli Yapincak 2011

Borvidék: Kaynaklar (Izmir), Törökország

Fajta: Yapincak (fehér)

A yapincak (ejtsd: „japincsák”) jelentése „szeplős kislány”, a szőlőfajta pontozott bogyóira utal. Nagy bogyóméret, vékony héj jellemezi. A birtok olasz konzultánssal dolgozik. Acélban erjed, majd 30%-ban harmadtöltésű amerikai fában érik. Összesen 1.800 palackot készítettek.

Nagyfokú tisztaság, vonzó virágosság, citrus és fehér húsúak. Remekül eltalált, tanítani való hordóhasználat, amely csak éppen fűszerez és csavart visz a borba. Testes, tiszta, citrusos-őszibarackos, remek savval és jó szerkezettel. A fahatás hasonló az illatban érzékelthez. A lecsengés hosszú, a fogyaszthatóság remek. 6+ pont.

Producteurs Plaimont Vignes Retrouvées 2011

Borvidék: Côtes-de-Saint-Mont, Franciaország

Fajták: Gros manseng 60%, petit courbu 20%, arrufiac 20%

2011-ben alakult appelláció Madiran szomszédságában. Szövetkezet, hatalmas területtel rendelkező nagytermelő sok-sok azonosítatlan szőlőfajtával, amelyek meghatározása folyamatban van. A Vignes Retrouvées megnevezés is erre utal: „talált szőlő”. A gros manseng fajtából akad azért Franciaországban, a petit courbu-ból is összesen 3.000 hektárt tartanak nyilván. Az arrufiac viszont szinte kiveszett, jelenleg 90 hektár területen termesztik.

Először tiszta sauvignon blanc-ra hajazó zöldes, füves illat, de szellőzik és átalakul. A sauvignon helyét a szőlő, a körte, az alma és más fehér húsú gyümölcsök veszik át, amelyek mellé még trópusi gyümölcsök is szegődnek. Az egész illat nagyon vonzó és tiszta, pici füstösség teszi egészen komplexszé. Kóstolva a közepesnél teltebb, nagyon tiszta és tisztán definiált, aromáit fehér húsú gyümölcsök, citrus, alma és fehér fűszerek adják. A sav valahol a közepes-magas között van, vibrál. Minden tökéletes arányban van a borban, az alkohol nem sok, a lecsengés nagyon hosszú, benne grapefruitos fanyarsággal. Egy kavalkád, a teljes gyümölcs- és érettségi skála megtalálható benne, mégis elegáns és jól iható. Fantasztikus. Sima 7 pont. 13%

Vignetti Massa Derthona Timorasso 2011

Borvidék: Colli Tortonesi DOC, Piemont, Olaszország

Fajta: Timorasso (fehér)

Összesen 6 hektár van a majdnem teljes kiveszett timorassóból. A telepítések Piemont dél-keleti részén, a lombard határ mentén találhatók. Jelenleg a Colli Tortonesi DOC appelláció neve alatt lehet timorassót palackozni. A Vignetti Massa fenntartható gazdálkodást folytat. A 70 éves tőkékről szüretelt gyümölcs vadon erjedt és kb. egy évig finomseprőn pihent.

Illata tiszta, virágos-citrusos. Testes, kései szüretes érzetű, krémes, magas extraktja csak úgy tapad. Közepesnél kicsit több savat és almás jellegű gyümölcsösséget érzek benne. Elég hosszú, de van benne valami fura viaszos íz, talán a szőlő héjából származó aromák adják, amelyek lerontják az élményt. Nem különösebben nagy formátumú vagy potenciált sugalló tétel. 5 pont. 14,0%

Lyrarakis Ippodromos Vidiano 2012

Borvidék: Kréta, Görögország

Fajta: Vidiano (fehér)

Az egyik legpotensebbnek tartott görög szőlőfajta, amelyet csak Krétán találunk meg. Lyrarakis a legjobb termelők közé tartozik a szigeten. Öreg tőkékről szüretel, nem öntöz, alacsony hozammal dolgozik. Az Ippodromos dűlő a tengerszint felett 610 méterrel található, átlengik a jótékony hatású hegyi szelek. Az öreg ültetvény kevert telepítés, mondhatni „massal selection”, azaz a vidiano többféle klónja is megtalálható itt. Borunk hordóban erjedt és érett, tájbor besorolású.

Nagyon tiszta illat, sonkásan kellemes füstösség hatja át, de van itt bőven gyümölcs és más is: citrus, alma, vonzó virágosság. Az összességében édeskés hangulatú illatot remekül kiegészítik a magas minőségű fás jegyek. Kóstolva szép tiszta a bor, krémes, nagyon zamatos, citrussal, őszibarackkal és trópusi gyümölcsökkel. A gyümölcsös fiatalságon túl van bőven érlelési aroma is. A remek savak kiváló szerkezetet és hosszú lecsengést adnak. Elég friss a bor, egyelőre azért jól érezhető fás-fűszerességgel, de mellette egészen elképesztően izgalmas és intrikus. Nálam a nap bora, zseniális! 7+ pont. 13,5%.

A fehérek egyértelműen magasabb színvonalat képviseltek. A vörösöknél – a Szentesi csóka kivételével – vagy a sav, vagy a tannin, vagy mindkettő merészen kikandikáltak a borok szerkezetéből. A régi fajtákat ennek ellenére nem szabad leírni, hiszen jó néhány viszontagságos évjáratra is szükség lehet, amíg ezek igazi potenciáljukat megvillantják. Tanulságos mesterkurzus volt ez is, köszönet Julia Hardingnak.

9 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://borrajongo.blog.hu/api/trackback/id/tr485139443

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Szegediszomelijé 2013.03.21. 20:49:48

Szóhoz se jutok, de irígyellek:-)

117 2013.03.26. 20:30:31

Nem tudom, mennyire lehet a fajtajelleget értően bemutatni kis tételeknél, embertpróbáló minden esetre. Csak abból kiindulva, hogy mai napig arcot (meg klónt) keresünk olyan szőlőfajtáknak, mint a kadarka, ami sosem volt elfelejtve és sokfelé termesztik, és azt is jó lenne tudni, mit mutat például a juhfark Etyeken vagy máshol. Sokszor a magyar boroknál is azt látom, hogy az egyes termelők borai inkább egymáshoz hasonlítanak, mint a fajtajellegre. Talaj, tőketerhelés, szüreti időpont, évjárat, pince-higiénia, technológia, élesztő, hordó, érlelés...

Ugyanakkor remeknek tartom ezt a kiadványt: rámutat arra, hogy nem csak új-zélandi sauvignon, argentín malbec, bordeaux-i cabernet létezik.

akov · http://borrajongo.blog.hu 2013.03.27. 08:26:15

@117: Nézd, endlösungra nem lehet számítani egy ilyen bemutatón. :)

Egyébként a fajtajellegről egy bor alapján is lehet azért képet kapni. Kérdés persze mennyire mélyet.

Épp Balogh Zoltánnal dumáltam hétfőn és ő pl. azt mondja, a hárslevelűt sem ismerjük valójában.

Szóval vannak szintek... :)

shiraz 2013.03.29. 09:20:45

amíg a borok nagyrésze (túl)hűtött erjesztéssel és hozzáadott élesztővel készük, csak elég havány fogalmaink lehetnek egy-egy fajta valós aromáiról.

akov · http://borrajongo.blog.hu 2013.03.29. 10:00:34

@shiraz: Kérdés, mi a valóság, vagy értelmezhető-e a valóság ebből a szempontból? Továbbá természetesnek, jónak számít-e az esetlegesség? Pl. hogy 2000 éve beásták a földbe az amfórát és annyi fokon erjesztettek, amit a föld hője és a cefre mennyiségének hőmérséklete meghatározott. A földbe való beásással, a pincék ásásával mind-mind hűteni szerettek volna. Annyit értek el ezen a fronton, amit ilyen eszközökkel el lehetett érni. A cél ugyanaz volt. Nagy kérdés, hogy a modern hűtés és a pinceásás között mekkora a különbség, van-e különség - azt leszámítva, hogy hatékonyabb az előbbi.

Nem hiszem, hogy pl. a hűtést is természetellenesnek kellene tekintenünk. Ha nagyon radikális lennék, azt mondanám, hogy pinceásást, az amfórakészítést és földbe ásást is EL KELL VETNI, mert nem természetesek. Az a természetes, ha a bor a bogyóban jön létre, minden beavatkozás nélkül, a nap által égetve. De ez butaság, nem?

Az amfóra, a pinceásás csak innen nézve tűnik az őstermészetességnek magának. Holott, 2 perc alatt bizonyítható, hogy nem az.

Ha a másik irányból érvelek, azt is mondhatnám, hogy a hűtött erjesztés több aroma és ízkomponenst őriz meg a szőlőből, azaz az így erjesztett bor "közelebb van a gyümölcshöz", mint a tradicionális módszerekkel erjesztett bor.

A fentiekkel csak azt akarom mondani, hogy ez:
1. Filozófiai kérdés
2. Mit és honnan nézünk?
3. Mit tekintünk természetesnek?

shiraz 2013.03.29. 13:46:44

@akov:
szerintem többet láttál bele a mondataimba mint amennyit valójában írtam. :)
hűtés: szándékosan írtam TÚLhűtésről és nem csak hűtésről. vannak fokozatok!
sem pinceépítésről sem amfora földbeásásáról NEM írtam és NEM is gondoltam. fogalmam sincs hogy miért írsz ilyeneket.
de ezentúl visszafogom magam, ha ennyire ugrasz olyan dolgokra amikkel nem vagy nem teljesen értesz egyet.

szép húsvétot.

akov · http://borrajongo.blog.hu 2013.03.29. 14:05:02

@shiraz: András, ezesetben elnézést. Nem ugrottam, azt hiszem normális hangnemben válaszoltam.

Azt gondoltam, a hűtés létjogosultságát is vitatod!

Elnézést!

Viszont kellemes ünnepeket.

shiraz 2013.03.29. 14:11:05

@akov:
no worries :)
igyál sok igaz bort :)
süti beállítások módosítása