Várva várt tokaji hétvégénk első állomása Asztalos Zoltánhoz vezetett. Többször volt szerencsénk 2008-as boraihoz, a Vióka már több illusztris sorban is meglepően jól teljesített. Az újabb évjáratok viszont nem nagyon akarnak jönni, így a "távoli" fogyasztó szempontjából úgy tűnik mintha valami megállt volna. Erről persze szó nincs, csak egyszerűen nagyon apró léptekben történik az építkezés. 
Először a Vióka dűlőhöz vezetett utunk. Nagyon szép fekvése van, tökéletesen délre néz, belátható róla egész Hegyalja. Megérte a látványért keresztülvergődni a vadregényesen futóműgyilkos dűlőutakon. Sajnos a kép nem tudja visszaadni, valószínűleg az én pancserségem okán.
Utána a bájos környezetben található kácsárdi házikóhoz mentünk, mintha egy másik korba érkeztünk volna. Itt történt a most következő kóstoló is, ahol elég alaposan átnéztük a szortimentet, a két 2008-as Vióka kivételével még hordóminták képében.
Vióka 2009- Hordóminta. Szokatlan illat, gyógynövényes, sütőtökös jegyek, kortalan gyümölcsösség. Közepesnél teltebb, szikár bor. Kemény savak, sűrű közép. Sok cseresség, darabosabban illeszkedő részletek.
Vióka 2008- Ő ugye már sokszorosan jó ismerős. Most ebben se éreztem túl sok gyümölcsöt. Agyagos-mentás-palackbukés világ. A korty a szokásos. Ásványos, tömör, élénk, de sokkal simább, kerekebb, mint az előző.
Vióka-2 2008- Ő se újdonság. Szép illat, aszaltabb irányba hajló kajszi, méz, menta. Hasonló korty, keményebb, tömörebb test, nem igazán integrált cserességgel a végén.
Vióka 2011 (alsó sorok, régi terület) – Hordóminta. Élesztős illat, még mozgásban levő tétel. Aromák nehezen megítélhetőek így, de az arányok jók, a szerkezet könnyed, de tömör. Élénkség, dinamika.
Vióka 2011 (felső sorok, új terület)- Hordóminta. Szintén érzik még élesztősség, de kifejezettebb a gyümölcs is. Kicsit teltebbnek ható ízek, hasonlóképp könnyed, de mégis tömör struktúra. Érettebb, harmonikusabb savak. Szebb, mint az előző, nagyon ígéretesnek tűnik.
Kácsárd 2009 –Hordóminta. 26-os mustfokkal szüretelt alapanyag egy hónapnyi héjon tartás. Összetett illat. Aszalt kajszi, aszalt szilva, gomba, avar, fenyő, törökméz. Közepesnél teltebb. A késeis hangulatú illathoz képest visszafogott, de határozottan jelenlevő édesség. Cseressége is számottevő, de kellemes tapintatú, a kortyba jól integrált. Tömör szerkezet, élénk savak, elég hosszú lecsengés. Szokatlan világ, de határozottan izgalmasnak találtam.
Kácsárd 2011- Hordóminta. Pici élesztő, frissen aszalt kajszi, dohány. Közepesnél nagyobb test, szintén telt íz. Pici maradékcukor, jelentős, ezúttal kevésbé integrált cseresség.
Édes Szamorodni 2008- Hordóminta. Kenyérhajas-aszalt kajszis illat. Telt, de nagyon arányos felépítésű korty. Nem túlzó édesség, csiszolt, cizellált savak, sima felszínek. Tömör szerkezet, semmi nehézkesség. Aromában lehetne direktebb, színesebb, de igazán remek bor.
Aszú 2007- Hordóminta. Visszafogott illat, kajszival, mézességgel. Szájban mindenből több, de éppoly tökéletes így is a balansz. Telt, sűrű, mély, élénk, csiszolt és fókuszált egyszerre. Rendelkezhetne komplexebb, színesebb aromákkal, de ettől jobb szerkezetet nem kívánhat egy aszú.
Aszú 2009- Hordóminta. Kenyérhajas-élesztős jegyek ülnek rá a kajszis-mézes jegyekre. Kevesebb édesség, többnek tűnő sav, némi co2-s pezsgés. Sokkal izgágább, kevésbé lesimult, de az ígéret itt is megvan. Jelenlegi arányai inkább egy masszívabb auslese-re emlékeztetnek.
