Ezen a blogon viszonylag kevés újvilági bort kóstolunk. Ha mégis, akkor főként az alap-közép tételek azok, amelyeket mostohán ignorálunk. Én személy szerint nem vagyok szűz, szoktam ilyen borokat iszogatni és a helyzet az, hogy simán tudom élvezni is őket. Égi jel vagy fatális tévedés, nem tudhatom. Kis hiánypótlásként néhány jól és kevésbé jól árazott újvilági klasszikust kóstoltam meg.

Viña Requingua Puerto Viejo Merlot Reserve 2007

Egy alap merlot a chilei Curico Valley-ből. Elkészítéséhez microoxigénezést és a tartályba helyezett francia tölgyfából készült deszkákat (un. staves) használtak. A bor 15%-a francia és amerikai hordókban volt 8 hónapig. Felettébb őszinte az adatlap.

Szép mély rubin szín. Illata közepesen intenzív, bőrt, kevés animalitást, tehéntrágyát és bomló húst érezhetünk benne, talán még éppen nem kellemetlen, de a vidéket azért megidézi. Ezt köríti a sok-sok édesfűszer, durva, műnek ható vanília, fekete bogyós gyümölcsök sokasága, szeder, cassis, szilva, pici lekvár és édeskés szörp. Erőteljes paprikásság is jelen van, nem a zöld féle, hanem a fűszerpaprikás, melegebb illat. Érdekes, hogy sok-sok chilei bornál tapasztalható ez a máshol éretlenségre utaló jegy (metoxipirazin), a szájban azonban mindig érettek az alkotók. Ennél a merlot-nál sincs ez máshogy. A test természetesen nagy, érezhetjük a bőr és animalitás diszkrét jegyeit, jelentős édesség teszi újvilágiasan nyalóssá az egész matériát. Ennek ellenére rengeteg érték is van a borban. Sok-sok érett és túlérett feketebogyós gyümölcs, gyógynövényesség, fűszerpaprika és édesfűszerek. A tannin magas, de szépen érett, bársonyos textúrájú. A lecsengés közepes-hosszú körül van valahol, jól érezhető a magas alkohol. Kissé közönséges bor értékekkel. 5- pont. 2550Ft. (IFDT)

Rosemount Diamond Label Shiraz 2009

Dél-Kelet Ausztrália, szintén egy tömegtermelt alapbor. Mély rubin, nagyon fiatalos szín. Tiszta, édeskés illat, tökéletesen érett fekete bogyós gyümölcsökkel, áfonyával, feketecseresznyével, szilvával és virágokkal. Kis pihenés után jelentős lekvárosság és édesfűszerek kavalkádja bújik elő. Használtak fát rendesen. Ott van még sok-sok ausztrál shiraz állandó kísérője a petrolos olajosság. A test természetesen nagy, az aromák megpróbálják lehengerelni a fogyasztót, szinte szeder és áfonyalevet iszunk, amibe bőven pottyant lekvár is. A shirazt azért savairól felismerhetjük, narancsos hangulata van. A tannin bársonyos, az utóíz közepes-hosszú. Édeskés, behízelgő és unalmas. Persze ebben a stílusban jól elkészített, igya, kinek bora ez. 5 pont. 13,5%. 3500Ft körül, azért ez nem kevés. (IFDT)

Viu Manent Cabernet Sauvignon Reserva 2009

Egy híresen jó ár-érték arányú alapbor a chilei Colchauga völgyből, sajnos kis hazánkban nem kapható. Mély rubin megjelenés. Közepesen intenzív, diszkréten petrolos illat, gyógynövényekkel, fekete bogyós gyümölcsökkel, borssal, kókusszal (amerikai fa) és füsttel. Kevés zöldfűszer és joghurt is érezhető. Összességében abszolút nem gagyi és harsogó, inkább csak szimplán fogyasztásra ösztönöz. A test a közepesnél valamivel nagyobb, túlextraháltság fel sem merülhet. Az illatban felismert jegyek vezetik, fekete bogyós gyümölcsök, kókusz, szépen iskolázott fahatás. A tannin magas, de érett, a magas alkohol érezhető. Jó koncentráció, jó fahatás, van kortyközépi sűrűség. A hátcímke is írja, de biztos forrásból tudom, hogy ezek a borok szépen fejlődnek a palackban. Valahol 5/6 pont határa. 14,5%. 8,0 EUR. (Merkur, Ausztria)

Viu Manent Carménère Reserva 2008

Szintén Chile és Colchauga. A bor 25%-a 3 hónapot töltött el másod és harmadtöltésű francia és amerikai hordókban. Illata a közepesnél valamivel intenzívebb, olajos, kátrányos, áfonyás, kék virágos, kávés-kapuccsínós, fűszeres és vaníliás. Hosszabb szellőzés után egy portóira emlékeztet. Eléggé összetett és mentes a sallangoktól. Megtalálható benne a carménère fajtájra oly sokszor jellemző vegetálisság-zöldesség. Az előző borhoz hasonlóan nem túlextrahált, abszolút arányosan és ízlésesen elkészített, de mégis újvilágias bor. Vanília, olajos petrolosság, sok-sok fekete bogyós gyümölcs, köztük áfonya, meggy és feketecseresznye fedezhető fel. A tannin a közepesnél több, szépen megérett és kellemesen támogatja a többi alkotóját, itt is megtalálhatunk egy enyhe zöldességet. Az alkohol kissé magas, a lecsengés közepes-hosszú, kis édeske teszi újvilágiasan bujává. 5/6 pont ez is. 14,5%. 8,0 EUR. (Merkur, Ausztria)

Peter Lehmann Futures Shiraz 2007

Barossa völgy, inkább már egy középborról van szó. 15 hónapot töltött el francia fában. Hazánkban is ismert a termelő. Ezt a bort mindig is kedveltem, külföldi összehasonlításban talán kissé drágán mérik. Nem is olyan rég megjelent a Tescoban , de úgy tűnik nem vette a nép így leszállították 2500-3000Ft környékére. Ebben a formában viszont már bomba vétel.

A közepesnél intenzívebb, petrolos, finoman franciás-vaniliás illat, sok fahéjjal és fekete bogyós gyümölccsel. Kék virágok, ánizs, csoki és kávé, valamint kevés mentol jelenik meg benne. Egyáltalán nincsen túlérett karakter, bár a magas alkohol orral is érezhető. Összességében vonzó és tetszetős illat. Kóstolásra elég vastag, magas és „kockás”, hosszan felrakodó tanninnal és magas savval bír. Ez utóbbi ismét a shirazra jellemzően narancsos, talán több és darabosabb is a kelleténél. A remek koncentráció és intenzitás próbálja ezeket a túlzó összetevőket enyhíteni. Sok fekete bogyós és savanyú gyümölccsel (meggy, ribizli) találkozunk, mellette visszafogott kakaó és kávé lebeg. A bor friss, túlérettségnek nyoma sincs. Paraméterei alapján érlelhető, jó struktúrája és hosszú utóíze mindenképpen megkülönbözteti az átlagos újvilági boroktól. Biztos 6 pont. Több palackkal is sikerült találkozni, voltak azért enyhe különbségek. Ezt inkább a hipermarketnek, semmit a Lehmannak rónám fel. 14%. 3000Ft körül. (IFDT)

Simonsig Stellenbosch Tiara 2007

Az IFDT-nek köszönhetően Magyarországon szintén jól ismert, jó ár-érték arányú borokat előállító dél-afrikai nagytermelő a Stellenbosch borvidékről. Szoktam szeretni az alap chenin blanc-jukat, de a portfólió túlfelén megtalálható Merindol Syrah vagy Redhill Pinotage igazán komoly borok tudnak lenni. A Tiara a pincészet klasszikus bordeaux-i házasítása, 65% cabernet sauvignon, 29% merlot meg némi cabernet franc és petit verdot alkotja.

Mély rubin szín, viszonylag fiatalosnak hat. Illata intenzív, nem lehet eltekinteni az egészet vezető áradó, erőteljesen művi vaníliás szagtól. Inkább ipari vanilin ez, mint hordóból származó aromajegy. Mögötte rejteznek természetesen a kellemes és vonzó fekete bogyós gyümölcsök, a fekete ribizli, a meggy, a fahéj és az ánizs. Igazán borzasztóan eltolták ezt az illatot. Kóstolásra a test nagy, az aromákat áthatja ugyanaz a vanília, de a szájban már kellemesebbek az arányok. A magas és nagyszemcsés tannin mellé a közepesnél több, de érett savunk van és sok alkoholunk. Az illatban felismert meleg karakterű, de savanykás fekete bogyós gyümölcsökkel találkozunk. Apró édeske ad egy löket kerekséget. A struktúrája és koncentrációja jó, a lecsengés elég hosszú. Körzővel-vonalzóval összerakottnak tűnik, a sok-sok érték mellett popularizáló kontárkodás fedezhető fel.
Először a fantasztikus 2001-es évjárattal találkoztam, ami egy sallangmentes, bombasztikusan elkészített bor volt. Azóta is ezt keresem a Tiarákban, de valahogy sem a 2005-ben, sem a 2007-ben nem leltem meg. Mindazonáltal a kiváló struktúra és beltartalom miatt a 6 pont nem kérdés. Borsos ár. 14,5%. 7000Ft. (IFDT)

(a Lehmann Futures Shiraz szép címkeképét a borászat oldaláról kölcsönöztem)