Kettő évvel ezelőtt, kezdő fehérborisszaként, első kérdések között kezdett foglalkoztatni, hogy vajon az egyes borok hágy évesen mutatják legszebb arcukat. Mai napig nehéz erre a kérdésre adekvát választ adni, illetve kapni. Legjobb, amit tehet az ember, hogy néhány palackot elás, és igyekszik személyesen meggyőződni.
2008. nyarán jártam a Tamás-pincénél, és nagyon jól éreztem ott magam. A borok jók voltak, a címben szereplő tétel is tetszett, de sokkal kiemelkedőbbnek éreztem a 2002-es olaszrizlinget.( nagyon megtisztelő volt, hogy megkínáltak belőle.) Ebből arra következtettem, hogy meghálálják ezek a borok az időt.
Mostanában kezdtem késztetést érezni, hogy egyes 2 éve elvermelt 06-os fehérborokat megnézzek, vajon mi történt velük. Ennek volt első állomása a nemrégiben itt bejegyzett Laposa 06-os olaszrizling, következő a múlt heti érett tokajis kóstolónk, most pedig erre a borra lettem kíváncsi:
Visszafogott illat, leheletnyi érett-mézes karakter, pici fülledt ásványosság, talán egy leheletnyi keseűmandula is felsejlik. Szájban közepesen telt, struktúráját nem díszitik sem gyümölcsök, sem említésre érdemes tercier aromák. Mélység híján nehéz belekapaszkodni bármibe is, másrészt a testen kívül nincs semmi, ami ellenpontozná a savakat, melyek se nem élesek, se nem laposak, jelen vannak, dinamikájuk is megvan, de érzetre nem magával ragadják, hanem savanyítják a kortyot. Van arca és tartalma a bornak, de szerintem nem igazán szép irányba fejlődött. Jelenleg nem igazán itatja magát, 4 pontnál jobban biztos nem tetszett.
Persze lehet, hogy nem volt szerencsés palack. Vagy az is lehet, hogy mostanság sokkal jobban szeretem a primer gyümölcsökben gazdag borokat.
