A dűlőpáros sorozat aktuális részében duplázunk, olaszrizlingek és kékfrankosok is szerepelnek a mai írásban. Több borvidékünkre jellemző a szőlőfajták valóságos kavalkádja, a Balaton északi partján azonban egyértelműen az olaszrizling az első számú fehér szőlőfajta. A dűlős olaszrizling pedig sehol sem bír akkora jelentőséggel, mint a Balatonfüredi-csopaki borvidéken, ahol számtalan különböző kitettségű, klimatikus és geológiai adottságú termőhely áll rendelkezésre. 

A Szent Donát az egyik legfontosabb helyi termelő és a Csopaki Kódex közösségének egyik oszlopa. Rendszeresen palackoznak dűlőszelektált tételeket és megtalálták az olaszrizling ideális kékszőlő-párját is, a kékfrankos képében. Három dűlős olaszrizlinget és két dűlős kékfrankost kóstoltam meg a pincészettől.

Kilátás a Szitahegyről

Csopak - Olaszrizling
Csopak és az olaszrizling mára lassan ugyanolyan elválaszthatatlan párost alkotnak, mint Tokaj és a furmint. A csopaki dűlők két jellemző talajtípusa a homokkő és a márga, amelyek kialakulása a perm és a triász földtörténeti korszakokhoz kapcsolható.
Közel 250-300 millió évvel ezelőtt, a perm időszakban hazánk az egyenlítő mentén, az ércekben gazdag Variszkuszi-hegységrendszer ölelésében feküdt, amelyet a korszak sivatagi éghajlata évmilliók alatt lekoptatott. A homokkő szétterülő poros málladékának mélyvörös színét magas hematit tartalmának köszönheti.
A 200-250 millió évvel ezelőtti triász időszakban a Balaton környéke hosszú időre trópusi éghajlatú tengeri övezetté vált. Ekkor keletkezett a márga, amely egy üledékes eredetű, agyagos, karbonátos kőzet.
A Szent Donát olaszrizlingek tartályban erjednek és ott is érlelődnek, majd szűretlenül kerülnek a palackba.

Nagykút
A márgás talajú Nagykút Csopak egyik legjobb dűlője. A középkori bencések említették először a területet, legalább 500 éve folyik rajta szőlőművelés. A dűlő nevét a közepén eredő forrásról kapta.

Szent Donát Nagykút 2019
Az illatában eleinte neutrális, köves, némi zöldfűszerrel és zellerszárral, majd szépen nyílik és megjelennek a gyümölcsök, némi vadvirággal. Kóstolva koncentrált, tömör, savai feszesek, a korty rétegzett, kiegyensúlyozott és hosszú. Tartalmas, masszív felépítésű bor, komoly szerkezettel, jó egyensúllyal. Összetett ízvilágában almás, őszibarackos, gyümölcsösség elegyedik sós-vasas jegyekkel, pici zöldfűszerrel, de melegedve még déligyümölcsös, ananászos villanásokat is mutat. Az egyik legjobb hazai olaszrizling. 7p

Szent Donát (Szitahegy)
A Szent Donátról elnevezett parcellája a csopaki Szitahegyen található, a Szent Donát Borkúria alatt elhelyezkedő terület, ahol márga és pannon üledék a jellemző talaj és hagyományos bakművelésű szőlőt telepítettek ide. A Szitahegy meszes, márgás, vörösagyagos terület, közvetlen a védelmet és hűvös levegőt biztosító erdők alatt található.

Szent Donát Szent Donát 2019
Visszafogott, kicsit neutrális illatában némi kemény húsú őszibarack, mandula, csepp méz és kövesség. Puhább, szélesebb, kevésbé feszes a Nagykúthoz képest, savai enyhébbnek tűnnek. A gyümölcsök ízben egyből adják magukat - alma, őszibarack, sárga húsú gyümölcsök képében -, vasas, sós jegyekkel, zöldfűszerekkel, némi fanyarsággal. Másnapra a gyümölcsök kicsit megkopnak, neutrálisabb, zárkózottabb a bor. 6p

Slikker
A Csopak és Paloznak között, közvetlenül a Sáfránykert dűlő felett, elterülő Slikker dűlő nevét a 19. századbeli tulajdonosairól, a Schrikker családról kapta, a présházuk a mai napig ott áll. A dűlő a régi római út mentén fekszik, valószínű, hogy már a kezdetektől szőlő borította, a rómaiak után az itt maradó törzsek folytatták a szőlőművelést, majd közel 1000 évig egyházi birtok volt. A talaj itt mélyvörös permi homokkő máladék, az alapkőzet permi vörös homokkő, a vörös szín a magas vas-oxid tartalomnak köszönheti. Más ásványban is gazdag a talaj, mésztartalma viszont alacsony, így az itt termő borok savtartalma is alacsonyabb.

Szent Donát Slikker 2019
Az illat eleinte kissé tartózkodó, neutrális, várni kell, hogy gyümölcsöket is mutasson, aztán másnapra megint bezárkózik egy kicsit. Szájban intenzívebb és gazdagabb, őszibarack, sárga alma, finom sósság, vasas kútvizes jegyek elegyét mutatja. A sav egészen más jellegű, mint a két márgás bornál, pont kellő élénkséget ad, a korty végén némi mandulát és fanyarságot érezni. Egyedi, karakteres, pikáns bor. 6p+

Ráta dűlő 

Tihany - Kékfrankos
Mintegy 350 millió éve összeütközött az akkor létező két nagy kontinens, amely hegységek kiemelkedésével és heves vulkáni aktivitással járt. A gyűrődés közben kialakuló hegygerincek közé beltengerek ékelődtek, mint a Kárpátok közé szorult Pannon-tenger is, amelynek helyén később egy tavakkal és folyókkal szabdalt meleg szavanna vidék született. A tihanyi vulkanikus kőzetek eredete is ide vezethető vissza, de utóvulkanikus jelenségek is alakították a képet.
Bár a Szent Donát csopaki területein is terem kékfrankos, a Tihanyi-félsziget nagy hőingású, szeles területein ez az elsőszámú fajta. A tihanyi dűlők termése általában a Magma Kékfrankosba kerül, de 2018-ban érdemesnek tűnt külön is lepalackozni a dűlős borokat. Így került palackba vulkáni tufás Ráta és a tufás-mészköves Aranyház dűlőkről. A Szent Donát tihanyi kékfrankosai nyitott kádban, spontán erjedtek, 15-20 napot töltöttek héjon, majd 8-10 hónapot ötöd-hatod töltésű francia barrique hordókban érlelődtek, ezután derítetlenül, szűretlenül lettek lepalackozva.

Aranyház (Lapi)
A Szent Donát Aranyház Kékfrankos a tihanyi Belső-tő melletti Lapi dűlő terméséből készül, a parcella és a bor fantázianevét kapta az itt található Aranyház gejzírkúpról kapta. A vulkanikus tufa itt mészkővel keveredik, ennek köszönhetően az innen készült kékfrankos feszesebb, koncentráltabb, magasabb savtartalommal rendelkezik, mint a Ráta-dűlőé.

Szent Donát Aranyház 2018
Frissebb, elevenebb illat, sok piros gyümölccsel, enyhe gyógynövényes-fűszeres kísérettel. Valóban lendületesebb, mint a Ráta, savai feszesebbek, a tannin talán picikét markánsabb, ami együtt magasabb szerkezetet eredményezve. Az ízvilágot friss piros gyümölcsök határozzák meg, a cseresznyétől a meggyen át a málnáig, ezt finom fűszeresség kíséri, második nap még vérnarancsot is felírtam. A két kékfrankos közül ez elegánsabb, elevenebb és karcsúbbnak is tűnik. 7p-

Ráta
A Ráta dűlő a tihanyi Külső-tónál fekszik, talaja bazalttufa. Az innen származó kékfrankos kedvesebb, behízelgőbb, mint a szomszédos területről készített Aranyház.

Szent Donát Ráta 2018
Az illat talán kicsivel melegebb karakterű és érettebb gyümölcsöket mutat, diszkrét fűszerességgel. Halványan érett fűszerpaprika, vasas kútvíz és földes jegyek is felbukkan. A korty teltebb, szélesebb, mint az Aranyház esetében, a savak lágyabbak és puhább tapintásúak. A piros gyümölcsök kicsit édesebb, érettebb karakterűek, egy kevés fűszer és enyhe vasas jegy kíséri a kortyot. 6p+

2020 januárjában is volt szerencsém megkóstolni az akkor még frissen palackozott tételeket, akkor ezek a sorok kerültek a blogbejegyzésbe:

Szent Donát Ráta Kékfrankos 2018
Az illat eleinte kicsit bátortalan, de szépen nyílik, friss piros bogyós gyümölcsöket, főleg málnát és meggyet idéz. A korty finoman ölelő, karcsú, elegáns, a savak talán ebben a borban a legbarátságosabbak. Málna, meggy, pici fekete cseresznye, halvány fűszeresség és sós jegyek díszítik. Talán a legkedvesebb, legszerethetőbb bor a négyesfogatból. 6p

Szent Donát Aranyház Kékfrankos 2018
Elsőre kifejezőbb, mint a Ráta, fekete cseresznye, meggy, erdei gyümölcsök tarkítják illatát. Feszesebb, masszívabb, mint a Ráta, élénkebb a savérzet és picit több a tannin. Meggy, vad erdei gyümölcsök, diszkrét fűszeresség jellemzi ízét. A két tihanyi közül ez tart hátrébb a fejlődésben. 6p

A dűlők fotóit a pincészet instagramjáról, a háttérinformációkat a honlapról és korábbi sajtómegjelenésekből gyűjtögettem össze.