A tempranillo Spanyolország legnagyobb területen ültetett kékszőlője. Összesen 207.000 hektáron termesztik, amelyből maga Rioja 49.300 hektárt tesz ki. [1] Nagy számok. Amint már említettem, Ribera del Dueroban elsősorban a helyi viszonyokhoz adoptálódott tinto fino, illetve tinta del país klónokat termesztik. Spanyolországban összesen kb. 550 tempranillo klónt tartanak nyilván, minden borvidék saját, eltérő változatról beszél. Ez részben helyi patriotizmus, hiszen igazolták, hogy a fajtaváltozatok genetikailag rendkívül csekély mértékben térnek el egymástól. [1]

A „temprano” szó jelentése: korai. A szőlő későn virágzik és relatív korán érik, így a viszonylag rövid tenyészidőszakkal is beéri. A tempranillo egy átlagos évjáratban kb. 2 héttel a garnacha előtt már szüretelhető. A fürtök közepes nagyságúak, elég kompaktak és vállasak. A bogyóhéj vastag, magas tannintartalmú, feketés-kék árnyalatú. Melegebb éghajlaton inkább az alacsony-közepes savtartalom jellemezheti, Ribera del Duero hűvös éjszakái azonban kiválóan megőrzik a tempranillo szép savait. Kaliforniában valdepeñas néven alacsony savtartalmú fajtaként tartották számon, igaz ma már nincs az érdeklődés homlokterében. [3]

A tempranillót tradicionálisan fejművelésben, un. „en vaso” termesztették. A hagyományőrzők szerint ez adja a legjobb eredményt. A valóságban a kordonos művelési módok is jó minőséget biztosítanak, de az igazán kiváló gyümölcsöt adó öreg tőkéket a fejműveléses ültetvényeken találjuk meg. Az „en vaso” művelésben lévő területeken 2.500-3.000 tőkét találunk egy hektáron. A fajta nagy hozamra is képes, de csak megfelelő terméskorlátozás mellett ad minőségi bort.  A terhelés természetesen borvidékenként és termelőnként változik, a magas minőségű borhoz a 1.5-2kg/tőke hozamot jelölik meg felső határként. [1]

A tempranillóból készült bort mély szín, magas tannintartalom és magas alkoholtartalom jellemzik. Gyümölcsös aromái fekete bogyósokra, szederre és cseresznyére emlékeztetnek. Az új fahordóból származó vaníliás és fűszeres jegyek meseként simulnak a tempranillo húsos gyümölcsösségébe. Hűvösebb klímán nem alakulnak ki a fajtára jellemző mély és intenzív ízek, a bort ilyenkor inkább a piros bogyós gyümölcsök határozzák meg. Összességében a tempranillo nem a világ legösszetettebb borait adja és talán nem is a legalkalmasabb a terroir megvillantására. A borok komplexitását – egyelőre úgy tűnik – inkább a borkészítési eljárások, semmint a fajta vagy a termőterület adják. Ribera del Dueroban ugyan a dűlős borok száma növekszik, de bőven van még mit felfedezni a tempranillo és a különböző terroirok nexusáról. [1]

A fajta eredete nem igazolt. Úgy tartják, hogy a Burgundiából érkező szerzetesek hozták magukkal. Oz Clarke szerint az érett pinot noir és a tempranillo kétségtelenül hordoz hasonló aromákat. Lehetségesnek tartják, hogy a két fajta közös őssel rendelkezik. A tempranillo további terjedése viszont jól dokumentált, Spanyolországból rajzott ki a nagyvilágba. A 18. században került Portugáliába, ahol ma a tinta roriz névre hallgat, kb. 8.000 hektáron termesztik. [1] Douroban a második legnagyobb területen ültetett fajta, de megtaláljuk Alentejo és Dão borvidékeken is. Argentínában szintén termesztik (kb. 4.500 hektár, elsősorban Mendozában), de a nagy hozamok miatt általában gyenge minőségű borok készülnek belőle. Dél-Franciaország Aude tartományában mintegy 1.500 hektáron találjuk meg. Újabban Ausztráliában is megjelent, ültetett területe 350 hektár, de rohamtempóban növekszik. [1] [3] Ha már Magyarországon vagyunk, jegyezzük meg: Gere Attila is rendelkezik 1.5 hektár tempranilloval Villányban.

A fajtát számtalan névvel illetik még, ezek egy része klónokra utal, más részük csak névváltozat. Néhány elterjedtebb ezek közül: ull de llebre (Penedès), cencibel (Valdepeñas), tinto madrid, tinto de la rioja, tinto aragónes, tinta de toro. [3]

Felhasznált irodalom:

[1] Oz Clarke, Margaret Rand: Grapes & Wines

[2] Ribera del Duero Consejo Regulador weboldal

[3] Jancis Robinson: Oxford Companion to Wine

(Az első képen egy tempranillo fürt látható, a fotó a spanyol Wikipédia Tempranillo szócikkéből származik. A második kép a Dominio de Pingus PSI 2009 címkéjének egy részletete, amely egy öreg "en vaso" művelésű tőkét ábrázol.)