Domaine de Villeneuve: Chateauneuf du Pape Les Vieilles Vignes 2005
Még 2008 végén, azaz intenzívebb borkedvelői pályafutásom kezdetén beszereztem egy palackot a fenti borból elsősorban művalkeszes kommentek tanulmányozásának hatására.
Kb. egy évig tartogattam, nézegettem, gyönyörködtem a palackban és olyankor nyitottam meg, amikor finoman szólva nem voltam a "nagy vörösek rajongója."
Az esemény mérföldkőnek bizonyult. A bor lett az etalon, a remény, hogy van élet a vörös nagyágyúk között is. Minden újabb meghatározó élményt hozzá hasonlítottam, hogy vajon eléri -e "a Sátonöf" szintjét?
Két évvel az esemény után sikerült egy újabb palackhoz hozzájutni. Ennyi idő alatt sok víz lefolyt már a Dunán, rendkívül kíváncsi lettem, hogy ma mihez a kezdenék az egykori origóval.
Következzen a bor kóstolási jegyzete akkor és ma:
2009.december
Illata közepesen intenzív, nem tolakodik, de nagyon összetett, benne piros bogyós gyümölcsök, érettek, de nem aszalt jellegűek, megtámogatva nagyon finom dohányos-erdeigombás beütéssel. Szájban nagyon koncentrált, betölti a szájat, mégse akar lehengerelni. A nagy test ellenére van egy könnyed hangulata neki, savai eszményiek, kitöltik és vezetik a kortyot, soha nem élesek, soha nem uralkodnak, mégis folyamatosan tapinthatóak. Nehéz szavakba foglalni, egyszerűen mesteri. Ugyanezt elmondhatni a tanninról is, alapvetően sok van belőle mégse tűnik fel, bársonyos, soha nem húz, jelen van , remekül megfér a savak és az extrakt mellett.
Ittam már még lehengerlőbb, nagyobb méretű borokat, de ilyen szintű harmóniát, eleganciát még soha nem észleltem "nagyágyúnak" szánt vörösborok között.
9 pont
2011.december
Először zárkózott az illat, majd lassan szépen kibontakozik. Erdei gyümölcsök, főleg málna, áfonya, szeder, mellette vadhús, szegfűszeg, gombás-avaros érettség. Van benne komplexitás, talán lehetne kissé mélyebbről jövőbb, intenzívebb, bár lehet akkor kevésbé volna elegáns. Szájban közepesnél teltebb, kifejezetten jó arányú korty. Sok érett és elég jól integrálódott tannin, sima, de nem olyan vajpuha, mint mondjuk a
2007-esnek. Stabil vázat ad, az élénk savakkal egyetemben. Közepesen intenzív ízek, gyümölcsös-fűszeres-ásványos? ízek. Az illathoz hasonlóan ezen a fronton is kicsit visszafogottabb, mint vártam. Ugyan korrektül kitöltik a szájat, de kiemelkedő mélységről nincs szó. A kortyközépre kissé "öregtőkésen" kitart még a korty, a lecsengés jó közepes. Az utóízben kis teafilteres jellegű szárazság tornáztatja meg a szájizmokat. Elegáns, letisztult, jó felépítésű, túlzásoktól mentes tétel. A két éve mélyen elraktározott emlékhez azonban hírből nem nő föl. Az első napi erős 6 pontról indulva, másnap, jobban odafigyelve rá eléri a
7 pontot. (90)