A Borrajongó

Nagyvörös-csata (Hazánk Vs Óvilág)

2011. március 29. 13:00 - drbarta

A fajsúlyos vörösek világában kezdőbb borfogyasztóként engem is megérint a kérdés, mely sokunkat: Hol is tartanak vöröseink a nagyvilágban?

Durr bele a közepébe jelleggel, érintőleges válaszokat remélve, összeállítottam kis társaságomnak egy talán elsőre kaotikusnak tűnő, csupa nagy vörösből álló sort, melyben válogatott hazai tételek „versenyznek” válogatott külföldi borokkal.
A koncepció az volt, hogy veszünk Magyarország vörösek szempontjából jelentősebb borvidékeiről egy-egy meghatározó jelentőségű tételt,  és ezeket közös sorba rakjuk nemzetközileg elismert, árban megfelelő, különböző óvilági borvidékekről származó borokkal. 
Nem volt cél igazán az árnyalt összehasonlítás, így megfértek ugyanazon soron belül különböző fajták, különböző stílusok, különböző évjáratok, egyedül a hasonló árkategóriához ragaszkodtam. Ez utóbbi annyit jelentett, hogy a négy magyar tétel együttes értéke jó közelítéssel egyezzen meg a négy külföldi tétel együttes árával, továbbá a sor valamennyi tagja 25-50 Euro közötti tartományba kellett, hogy essen. Minden bor esetén a saját hazájában jellemző árat vettem kiindulási pontnak, így a magyar tételek esetén a hivatalos kereskedőnél szereplő listaárat, a külföldieknél a wine-searcher jellemző árait az adott tétel országában.
A kóstolás vakon történt. Ez utóbbi annyit jelentett, hogy egy alkalommal végigkóstoltuk a sort vakon, eközben megszületett a végső jegyzet vázlata, valamint a végső pontszám is, nálam legalábbis 0.5 pont  +/- pontossággal. A leleplezés után tetszőleges sorrendben visszakóstolás következett, mely során a jegyzet kiegészülhetett 1-2 hasznosnak tűnő szóval, illetve a már említett max. fél ponttal módosulhatott az értékelés is. Ez egyébként pontosan így történik nem-vak kóstolások esetén is. Szóval távol álljon a kínos profizmus, viszont úgy tiszta, hogy ezekkel a részletekkel is tisztába lehessenek a kedves olvasók.
Következzenek a borok, kóstolási sorrendben:

 
Bod. Pintia (Vega Sicilia) 2005 (Spanyolország, Kasztilia, Toro)
drbarta:    Illatában feketecseresznye, fűszerek, földesség, porosság. Szájban telt, de arányos testű. Izgalmasnak mondható kesernyés-édeskés intenzíven cseresznyés, áthatóan fűszeres, rusztikusabb színezettel is bíró aromák. Sok, érett, de határozott asztringenciát is mutató tannin mellett savai is intenzíven jelen vannak, némi élt is produkálva. Összességében igen jó bor, de leleplezés után mégis kissé csalódás. Tannin-tapadásra rezisztensebbeknél feljebb is kerülhet, nálam most stabil 6 pontot hozott.(88)
pardi norbi:   Sötét rubin szín. Közepesen intenzív illat, kifejezetten fűszeres (bors, szegfűszeg), gyümölcsök csak nyomokban, konyakmeggy, kissé magasnak tűnő alkohol. Közepes test, konyakmeggyes fűszeresség-gyümölcsösség, porszerű, szárító, jelentős mennyiségű érett tannin, éppencsak elegendő mennyiségű érett sav. Szép bor, étel mellett kifejezetten tetszetős is lehet, magában fogyasztva szembeötlő az egyensúly hiánya. 6 pont alulról.
 
 
St.Andrea : Merengő Bikavér Superior 2006 (Eger)
drbarta:   Mélyebb illat, feketeribizli, áfonya, ibolya, finom gombák. Szájban telt, mély zamatokkal bíró bort kapunk. Szerkezetében sok, de érett és finom tapintatú tannint, valamint élénk, de sima felszínű, okos, cizellált savakat találunk. Direkt örömöket nyújtó, de mégis arisztokratikus  bor, minden alkotója kiváló, és mindene a helyén. Tartalmassága mellett csiszolt és elegáns. Erős 7 pont, 8-as villanásokkal. (91-92)
pardi norbi:    Sötét rubin szín. Közepesen intenzív mély illat, benne eper, eperdzsem, édesfűszer, ibolya. Közepesen testes, elegáns korty, megfelelő aromamélységgel és gazdagsággal: eper, vörösáfonya, édesfűszer, ibolya. Az előző bornál mindenképpen frissebb, dinamikusabb, szépen csiszolt savak, érett, bársonyos, de még a tökéletes integrálódásra váró tanninok. Nagyon szép bor. 7 pont.
 
 
 Il Poggione: Brunello di Montalcino 2004 (Olaszország, Toszkána)
drbarta:    Élénkebb illat, cseresznyével, főtt meggyel. Közepesen telt, az előző után szinte szikár korty. Keményebb tanninok, élesbe hajló savak, mindez kissé szerteszaladó kivitelben. 5 pont. (voltak, akik szerint valami bibi lehetett a palackkal, ebben a formában csalódás)
pardi norbi:    Sötét rubin szín. Közepesen intenzív illat, elsősorban főtt gyümölcsös (meggy, szilva) jegyekkel. A korty telt, de nem kifejezetten aromagazdag, az illatban már kivehető főtt gyümölcsös jegyekhez némi animalitás és étcsoki csatlakozik. Elegendő mennyiségű, kissé bárdolatlan sav, jelentős mennyiségű érett, de nem integrálódott tannin. Több gazdagságot és díszítőelemet vártam ettől a bortól, mert így középszerű marad. 5 pont.
 
Gere: Kopar 2006 (Villány)
drbarta:    Mély, sima illat, túlérett feketeribizli mellett földességgel, pörkölt magvakkal. Telt korty, sok és bársonyos tannin, lágy, kellemes tapintatú, de nem éppen gerinces, vagy cizellált savak. Túlérett gyümölcsöket, földességet, hordófűszereket felvonultató aromatika, nem adnak különösebb mélységet, gyors szétáradás után szétterülnek, leülnek, kissé idő előtt távoznak.  Szűk 6 pont. (86)
pardi norbi:   Sötét rubin szín. Intenzív illat, kifejezetten kedves jegyekkel: sötétbogyós gyümölcsök, édesfűszerek, tejszín. Közepesnél nagyobb test, édeskés íz, áfonya, fekete ribizli, vanília, tej. Csiszolt, sima tanninok, megfelelő savkészlet. Jó bor, de ebben a sorban nem éreztem kifejezetten izgalmasnak. 6 pont.
 
Heimann: Barbár 2007 (Szekszárd)
drbarta:    Feketebogyós gyümölcsök, szilva, édes fűszerek, gomba, fa, húsosság az illatban. Telt, vastag korty, mély, megragadó zamatok, elegendő szuflával , hogy kitöltsék a korty közepét is, illetve hosszú lecsengést is adjanak.  Sima felszinű, csiszolt tanninok, lágy, de észrevétlenül mégis korrekt tartást adó savak. Szép bor, eléri a 7 pontot. (90)
pardi norbi:    Sötét rubin szín, fekete maggal. Közepesen intenzív illat, sok sötét bogyós gyümölccsel (fekete áfonya elsősorban), finom vaníliás-fahéjas aromákkal. Telt korty, mély ízekkel, gazdag gyümölcsös-fűszeres jegyekkel. Elegendő érett sav, jelentős mennyiségű, integrálódott, szépen érett bársonyos tannin. Nagyon szép bor. 7 pont.
 
Chateau d’ Issan Margaux 3éme Grand Cru Classé 2008 (Bordeaux)
drbarta:   Szép és megragadó illat, fekteribizlivel, finom eszpresszóval. Közepesen telt korty. Sallangmentes, egyenes szerkezet, feszes savak, sima, de kemény tanninok. Aromái nélkülöznek bárminemű nagyvonalúságot, mélységet, a korty közepét kissé lyukasan hagyják. Elegáns, de több tartalmasság beleférne. Eléri a 6 pontot. (86-87)
pardi norbi:  Sötét rubin szín bíbor széllel. Közepesen intenzív illat fekete áfonyával, dohánnyal és füstösséggel. A korty közepesen telt, nem kifejezetten gazdag: sötét bogyós gyümölcsök, hordófűszerek, füst. Jelentős mennyiségű érett, de kissé durva tannin, elegendő, de ugyancsak nem igazán cizellált sav. Kíváncsi lennék rá 5-6 év múlva, többen nem gondoljuk a társaságból, hogy ennél jelentősen szebb lesz. 6 pont
 
Ráspi: Fertőrákosi Zweigelt Válogatás 2006 (Sopron)
drbarta:   Mély illat, földesség, fülledt-sós ásványosság, gombák, kávé. Telt korty, férfias karakterű ,mély, hosszan kitartó kapucsínós-ásványos-rusztikusabb aromák. Sok és érett tannin, cizellált savak, sima eldolgozott felszínek, krémes konzisztencia. Markáns, karakteres, mégis szépen csiszolt tétel. Magabiztos 7 pont.(91)
pardi norbi:  Sötét bíbor szín. Intenzív illat, nem igazán borszerű jegyekkel, mintha egy kávézóban lennék: kávé, tejszín, füst. Emellé csatlakozik a Ráspi borok elegáns ásványossága. Telt korty, megfelelő aromagazdagság és mélység: fekete ribizli, dohány, capuccino, tejszín és jelentős mineralitás. Szépen csiszolt elegendő sav és szép bársonyos tanninok. Hosszú, elegáns lecsengés. Stabil 7 pont.
 
Domaine de Villeneuve: Chateauneuf du Pape les Vieilles Vignes 2007 (Franciország, Dél-Rhóne)
drbarta:   Megragadó illat, feketeribizlivel, áfonyával, ánizsos-gyógynövényes beütéssel. Telt, de egyáltalán nem nehézkes, arányos felépítésű korty. Sok tannin, messze a sor legfinomabb, legcsiszoltabbja. Semmiféle asztringencia, észrevétlen, a kortyba beleolvadó bársonyosság. Kiváló tartást adó, de a többi alkotóhoz szintén kiválóan idomuló savkészlet. Hosszan szájban maradó aromák, meleg, édeskés, direkt kivitelben. (privát ízlésemnek jobb tetszene picit arisztokratikusabb karakter)   A legszebb egységet mindenképp itt tapasztaljuk.  8 pont. (93)
pardi norbi:     Sötét rubin szín. Intenzív illat, mentol, pemetefű, ánizs, virágok, vörös áfonya, cseresznye, tejszín. Telt korty, amely bővelkedik gyümölcsös-gyógynövényes-fűszeres aromákban. Tetszetős, rétegzett bor. Elegendő, a kortyot kifejezetten dinamikussá, de semmiképpen sem élessé tevő savak, jelentős mennyiségű mesterien csiszolt puha, „vajas” tanninok (ezt a találó megfogalmazást a tanninok minőségére Csite Norberttől hallottam). Hosszú lecsengés, kellemes zamatokkal. 8 pont simán.       
 

 

 
1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://borrajongo.blog.hu/api/trackback/id/tr112775436

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Szegediszomelijé 2011.03.29. 20:39:17

Kóstoló előtt eléggé paráztam, hogy esetleg leszerepelnek a magyar borok. Szerencsére nem így történt -meg is állapítottuk utána, hogy szépen helytálltak, nagy -nagy örömömre -örömünkre. Összességében maradt kis hiányérzetem. Izgalmas ízjegyeket, rafinériát kevesebbet találtam, mint vártam,pedig elég prémiumos a sor...(és hát 1-2 csalódás is volt) Előtte kóstoltuk Csite Furmintját, és hát nemnagyon akartak a veretes vörösök ennek fölé kerekedni -ezúton is gratula.
A CdP egyértelműen kinőtt a sorból, a Szentandi gyönyörű szerkezete, a Ráspi lehengerlő aromavilága is kiemelkedő volt (számomra).
süti beállítások módosítása