A Borrajongó

Homonna Attila : Borok 2007-ből.

2010. június 22. 12:18 - drbarta

Homonna Attila borai nem egyszerűek. Nem ugranak egyből a lelkes borissza ölébe, aki természetesen arra számít, hogy a jól csengő névhez tartozó tételek azonnal elkápráztatják. A múltkori érett furmint-kóstoló tanulságai szerint én is még ezen borisszák klubját gazdagítom. :)

A most következő bejegyzésben olyan borairól lesz szó, melyeket még nekem is sikerült elég jól befogadni. A Határi furmint 07 jegyzete márciusi kóstolás alapján született, igen mély nyomot hagyott bennem, a legkiemelkedőbb furmintok közé gondolom. Az Édes Hármas 07 a napokban került elfogyasztásra és lejegyzetelésre:

 

Határi furmint 2007

Koncentrált, vastag korty, hihetetlen tömörsége és csiszolt felszínei egy gömbhöz teszik hasonlatossá szerkezetét. Ezt a tömör gömbfelszínt savai, mintegy beburkolják, ott, ahol sok nagy bor esetén a mélység után jönnek a lüktető savak, itt az utolsó pillanatban nem teljesedik ki áradásuk, hanem mindig idomulnak a bor többi részéhez, mint gravitációs maghoz, konzisztenciájuk pedig a lehető legmesteribb. Igazi szerkezeti harmónia. Érdekes, hogy díszítőízei nem mondhatnók kedvesnek, a bor egészét visszafogott gyümölcsösség és nagyon határozott ásványosság hatja át, de nem uralja az ízeket. Nincs olyan érzetünk, mintha kő, vagy ásványextraktum lenne, a mineralitás beleolvad a szerkezetbe. A kedvesség hiánya ugyanakkor nem ad savhangsúlyt, vagy szikárságot a szerkezet hihetetlen gömbölyűsége miatt .(és itt most nem maradékcukor segít a savak kerekítésében!) Érdekes, nem könnyen érthető (laikus társaság egyszerű vállvonogatással nyugtázta), nem a leginkább fogyasztásra ösztönző aromákkal bíró tétel, de brilliáns szerkezetű bor. 8 pont

 
Édes Hármas 2007
 
Szokatlan illat , körtekompót, sütőtök, átható agyagos-sósság. Az egésznek inkább mállottan túlérett hangulata van, mint aszalt jellegű.
Szájban  telt és nagyon tömör, erősen aszalódott barack, pörkölt mogyoró, égetett cukor, és intenzív sósság. Az édesség ellenére egyáltalán nem kedves bor, az aromák is elég markánsak és férfiasak, ugyanakkor a bor szerkezetileg sima, és gömbölyű, kiálló élek nélkül.  A test és az aromák által képzett mélység teljesen betölti a szájat, és időben előrehaladva sem akar tovatűnni. A savaknak se hagyják, hogy átvegyék az irányítást, tömör magot képezve beleivódnak nyálkahártyába. Az említett savak eleinte kevésnek is tűnnek, észrevétlenül teszik a dolgukat, mindennemű vibráció és játékosság nélkül.  A lecsengés nagyon hosszú, de ennek érdekes módon a szűnni nem akaró mélység az oka, nem pedig hosszú és látványos ívű savak munkája.
Annak ellenére, hogy nem éreztem az arányokat kifogástalannak, a szerkezet mégis egyedi és mesteri. Az aromavilág is sokkal inkább szokatlan volt, mint igazán kedvemre való (ezekhez hasonló különleges ízeket Majoros László furmintjában éreztem a szegedi borfeszten)  Érdekes és értékes bor, de ismét csak nem egyszerű műfaj. 7 pont.
 
Érdekes lenne egyszer csinálni egy Édes Hármas -vertikálist. Nekem 2006-tól 2008-ig mindegyikkel volt randevúm, ugyan nem egyszerre, de félelmetes, hogy mennyire gyökeresen más borok voltak.
 
Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://borrajongo.blog.hu/api/trackback/id/tr492100673

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása