Melegebb karakterű gyümölcsösséggel indul, a fajtára jellemző citrusok mellett , inkább ananászos-barackos vonalé a szerep. A korty első felére egy kicsit ráül a maradékcukor, meggyőződésem, hogy ez a jelenség, valamint a szokott férfias ásványosság háttérbe szorulása felerősíti az egyébként visszafogottan, de mégis észrevehetően jelenlevő hordófűszerességet, melynek jelenléte inkább krémessé tesz a textúrát, pedig a fajta inkább áttetszőbb szokott lenni.  A minimálisan jelenlevő szénsavasság  mindenesetre elősegíti, hogy ne terüljön szét a korty első fele se, biztosít némi frissességet, addig is míg a második felében megtapasztalhatjuk a legnagyobb borokra jellemző leggyönyörűbb savgerincet, több rétegben jelentkezve emeli a kortyot hihetetlen magasra, bizsergetve-símagatva-nagyon dinamikus, szóval mesteri. Ez volt az új szortimentből az első kóstolt bor, és azonnal lenyűgözött, a többi bor megismerése, valamint ennek a bornak a visszakóstolása után, az lett a jelenlegi véleményem (ami további követéssel jó eséllyel fog újra és újra változni, így ez csak a mai „pillanatkép”), hogy ez a legnagyobb bora, de mégsem az én személyes kedvencem. 7p (első kóstolás után még 8p-ra tartottam)

 

 

 

Illata először a közepesnél kevésbé intenzív, benne hűvösebb karakterű, fehérhúsú gyümölcsösség, első nekifutásra lehetne reduktív fehérbor is . Szájban meglepően koncentrált, az illatban megismert ropogós gyümölcsösség folytatódik, csak jóval intenzívebb kiadásban ,mint ahogy az illat alapján várnánk, mellette itt már fellelhető valószínűleg hordó eredetű enyhe vaniliásság. Ásványosságában száraz kövesség, egy csipetnyi sósság és meszes jelleg, eleinte a gyümölcsösség mögött másodlagos tényezőnek tűnik az aromák kialakításában, idővel egyre inkább előtérbe kerül és meghatározza a bor karakterét. Savai élettel teliek,  magasak, hosszúak és játékosak, utóízében diszkrét kesernye jelenik meg.

Gazdag, finom, fogyasztásra ösztökélő bor, a maradékcukor bár picivel több, mégis kevésbé érződik, mint a Bátyus esetén, talán azért, mert ennek a bornak kicsit erőteljesebb ásványossága ad neki egy kis szikárságot. Nagyon szerettem ennek a bornak is a savait, de a rajnainak azt a hihetetlenül kifinomult állagát, textúráját nem nyújtotta, viszont talán közelebb visz a területre jellemző ásványos karakter megismeréséhez.

Erős 7p

 

 

 

 Zárkózott, de tiszta illat, lassan nyílik, benne a friss gyümölcs mellett szokatlan csípősség. Szájban tiszta és koncentrált, aromáit ezúttal kifejezetten szőlőre emlékeztető gyümölcsösség, pirospaprikás csípősség, és puskaporosan száraz köves ásványosság alakítja ki. Szokatlan kombináció!  Savai határozottak, folyamatos lendületben tartják a kortyot, mégse a karakterük adja a bor arculatát, beleolvadnak a kortyba. Az eddigi Szentesi-borokhoz képest egyenesebb vonalú, kevésbé vibráló, kevésbé játékos, férfiasabb tétel, melyhez érezhetően nem ad kedvességet maradékcukor, valamint egyáltalán nem érezhető kismértékben sem hordófűszeresség. Letisztult világú, tartalmas és egyedi bor. 7p

 

 

 

Gyökeresen más bor, mint a Bátyus, attól nyilvánvalóan kevésbé koncentrált és gazdag, mégis talán közelebb áll a nemzetközileg etalonnak tartott riesling-stílushoz. Frissítő citrusos-barackos-köves illat, közepesen telt, áttetsző, fürge korty, különösebb mélység nélkül, de mégis aromagazdag gyümölcsösséggel, csipős ásványossággal, leheletnyi szénsavval a további légiesség érdekében. A stílushoz talán kissé magas az alkohol, ami nem is perzselő lecsengéssel hívja fel magával a figyelmet, inkább azzal, hogy sokkal jobban üt, mint várnánk, ugyanis nagyon itatja magát. 5-6p

 

 

 

 

 

Intenzív, kedves illat , rengeteg friss és édes gyümölccsel, valamint egy kis vaniliás hordófűszeresség, ami miatt, most illene felkiáltani, hogy mit keres ez itt, de nekem mégis tetszik, sőt szinte örülök, hogy ott van. Olyan ez, hogy a sült alma is dióval és vanília-sodóval a legfinomabb. A korty telt és krémes, mégsem lusta, szokatlan élénkség uralja, aromagazdag gyümölcsösség, visszafogott sósság, élettel teli savak, kitöltik a kortyot, de nem kell külön ódákat zengeni vibrálásukról, ívükről. Nem a legtartalmasabb, leghosszabb és legegyedibb bora a termelőnek, de nagyon jól esik fogyasztani, és ebben az árban nehezen lehet ehhez fogható gazdagságú bort találni. 6p

 

 

 

Intenzív illat friss, fehérhúsú gyümölcsök , jó adag kövességgel.

Koncentrált, telt, de mégis áttetszőnek ható, ficánkoló korty, vibráló dinamikus, hosszú savakkal . Aromatikájában szépen megfér egymás mellett a gazdag, de hűvös karakterű gyümölcsösség, fehérhúsúak mellett, citrusok, valamint a nagyon határozottan jelenlevő szárazan-köves-poros-sós ásványosság.

Egy nagyon szép, komplett , egyedi, de érthető bor,  felvonultatja azokat az erényeket, amelyeket a többi bor megismerése után elvárhatunk egy jó Szentesi-bortól –aromagazdagság, gyümölcsösség, egyedi ásványosság, sziporkázó savak (bár egyes részleteikben a fajtaborok talán tudtak többet nyújtani) ugyanakkor semmi olyan tényező nincs jelen , ami bárki számára zavaró kellene, hogy legyen: nem érződik a maradékcukor úgy mint a rajnaiban és a zengőben, talán így nem fed el részleteket, illetve így jó választás azoknak akik irtóznak a félszáraztól, könnyebben érthető, játékosabb, mint a vörösdinka, nem határozza meg kesernye a lecsengését, mint a zengőét, így ha valakit az zavart annak szintén jó választás, valamint a sokat emlegetett hordófűszeresség sincs jelen, mint az A-cuvée, Zengő, és Bátyus esetén. Nem a szortiment legnagyobb bora, nekem talán mégis a kedvencem lett. Erős 7p