A Borrajongó

Kreinbacher-párosok III. - Szent Ilona Barát-szikla 2006, St. Ilona Nagy-Somlói Cuvée 2011

2015. április 16. 06:00 - furmintfan

kreinbacherduo4.jpgAz ungerttel (eddig) felesben szerzett Kreinbacher-párosok "sorozatunk" spontán megszületését a tulajdonképpen a merő véletlen hozta, ahogy az alant olvasható harmadik részét is.
Történt ugyanis, hogy véletlenül nagyjából egy időben bontottunk egymástól függetlenül 2-2 bort a somlói pincétől, így kezdődött az egész. Aztán úgy folytatódott  a múlt héten, hogy megint egy napon szereztem be a pincétől két bort, különböző forrásokból, és egy napon is nyíltak ki.

Voltaképp ez a Kreinbacher-páros igazából két St. Ilona bor, sőt az egyik még Szent Ilona Borház, de mint tudjuk, ez mind egy céget takar, úgyhogy felesleges elveszni a részletekben.

Bár a két bort korukra nézve nem kevesebb, mint öt év választja el egymástól, mindkettő mostanában került a polcokra. Ha úgy vesszük, egyik sem mondható kifejezetten fiatalnak, mégis egészen biztosan más-más közönséget céloznak meg.

Az egyik bor tudomásom szerint korábban forgalomban volt már, de most újra előkerült valahonnan.
A borászat másik tétele a hipermarketek polcain St. Ilona címke alatt viszontlátható sorozat legújabb tagja.

Lássuk, mit rejtettek a palackok!

St. Ilona Nagy-Somlói Cuvée 2011
Úgy tűnik, hogy Kreinbacherék a St. Ilona márkanevet megtartották ugyan, de kizárólag a hiperes boroknak, és ezen címke alatt 999 magyar forintért bizony igen jó ár/érték arányú tételekhez juthat az ember. Talán a 2010-es furminttal kezdődött a sorozat (és talán az is volt eddig a legizgalmasabb tagja a sornak), azóta pedig folyamatosan jönnek a St. Ilona borok a polcokra. Eddig mindegyikből vásároltam, minimum egy, de inkább több palackkal, és csalódást sosem okoztak. Az izgalomfaktor hullámzó, de ezért az árért nem kell csodát várni, az elvárható hibamentes, jól iható bort viszont mindig megkaptam.

Olaszrizling, tramini, hárslevelű és szürkebarát házasítása. A címke szerint fiatalon került palackba, eszerint viszont egészen hosszú ideig érlelődött, mielőtt a tételt forgalmazó áruházlánc polcaira került. Kárára nem vált, a bor simán hozza a kötelezőt, ár/érték arányban ismét egy remek vétel.

kreinbacherduo6.jpg

Illata eleinte eléggé visszafogott, sós citrusos, majd ahogy nyílik, zöldalma, körte, virágok is megjelennek. A korty meglepő intenzitással nyit, rendesen dolgoznak a savak, egy kis krémesség is van a közepén, és bár nem túl hosszan tart a bor, van eleje, közepe és vége. Citrusok, zöldes gyümölcsösség, zöldalma, körte, pici zöldfűszer, némi vanília keretezi az arányos szerkezetet. Nem mondanám összetettnek, mégis van karaktere, nem is egy szuper-koncentrált bor, ugyanakkor van mögötte szerkezet és beltartalom, és mindemellett jól csúszik is. Nálam ezért már jár a best buy plecsni. 5 pont alja. (999 Ft - Aldi)

Szent Ilona Borház Barát-szikla 2006
kreinbacherduo5.jpgGyanús volt, hogy én ezzel a borral találkoztam valaha, "a rímek ősi hajnalán", - ahogy tanult barátom szokta volt mondogatni Adyt idézve -, és kis kutakodás után egy régi Excel-táblában rá is leltem egy szűkszavú kóstolójegyzetre, ami 2012 januárjára datálódik és így szól: "minerális, benzines, citrusos illat, citrusos, ásványos, sós íz, közepes+ sav". Lássuk be, attól nem kellett tartani, hogy ez a jegyzet komolyan befolyásolja ítélőképességemet és érzékeimet több mint 3 év elteltével, és a bor azóta feltehetően változott is, úgyhogy vissza is ugranék a jelenbe.

A pincészet által nyújtott információk szerint a Somló-hegy déli oldalán található Barát-szikla nevét a szerzetesekre emlékeztető alakjáról kapta, jelen borunk pedig 80%-ban szintén a déli oldalról származó furmint, régi vegyes ültetvények (ezerjó, rizlingszilváni, stb.) termésével kiegészítve.
Már a színe is okoz egy kis meglepetést: mélyebb, erősen aranyba hajló színre számítottam, erre maximum jó közepes citromszínű bor fogad a pohárban. Illatra nézve elég egyedi jelenség: füst, whisky (inkább a füstösebb skót vonal), édesfűszerek, sós citrom és aszalt barack. Kóstolva meglepő intenzitással kezdenek a savak, azután a korty közepén leülnek és átveszi az uralmat a hordó fája, viszont érdekes módon még "visszajön" egy kicsit a bor, bár a vége megint kifejezetten cseres. Ízét tekintve maradt benne némi frissesség, citrusok képében, mellette édesfűszerek, vanília, aszalt barack és egy kis só jelenik meg.
A bor tehát nem esett össze, ez már önmagában megsüvegelendő, bár ugye tudjuk, hogy Somló képes hosszan érlelhető fehérborokat adni. El tudom képzelni, hogy ilyen idős tételnél nagy lehet a palackvariancia is, de az én palackom működött. Tipikus régi Kreinbacher-stílus, azaz meglehetősen markáns a hordóhatás, a bor nyolc és fél év alatt sem tudta teljesen bedolgozni a fát, a korty végén szinte csak hordó marad. Nem állítanám, hogy csak a fa tartja össze, bár kétségtelenül ez is benne van, viszont az alapanyag sem lehetett rossz. Ennek fényében az érettebb somlói borok kedvelői a hordó-tolerancia függvényében próbálkozhatnak vele. Mindenesetre egy érdekes élmény volt. A hordó miatt egyeseknél valószínűleg nem jutna eddig, de nálam mindent összevetve megvan az  5 pont. (1790 Ft - Bortársaság)
13 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://borrajongo.blog.hu/api/trackback/id/tr107354736

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Syntax Error · http://vino.syntaxerror.hu/ 2015.04.16. 07:14:58

Koszi a posztot, a Nagy-Somloibol mar en is vettem, a Barat-sziklan meg erosen filoztam hogy vajon milyen lehet. Ez alapjan rakostolok tuti.

A St Ilona furmintokrol is tobbszor szoltam mar dicsero szavakat, most is hozza kell tennem, hogy nekem meg van 2-3 palack a '10-esbol a pinceben, ket hete mikor legutobb bontottunk egyet, meg mindig nagyon izlett. Gyujti mar a palckbuket, meg nincsenek mar evei hatra valoszinuleg, de most meg nagyon kellemes. A '11-es egy korrekt megivos volt, nem sokat vettem belole, a '12-es egy kicsit megint szinesebb, azt mar veszegetjuk ujra.

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2015.04.16. 08:36:48

Jó poszt, mindig öröm a Somlóról olvasni. Szerintem a StIlona sorozat az ország legjobb ár/érték arányú borokat hozza.

Csak azt a félmillás büntit és termékbevonást érő cimkét kéne hanyagolni.

Szten00 2015.04.16. 09:29:19

@BZoltan: Mi a gond a címkével?

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2015.04.16. 09:39:06

@Szten00: A Somló és Nagy-Somló két külön termékkategória. A Somló a magasabb. Olyan mint mondjuk Tokaj és Zemplén. A törvény és a hatályos termékleírás szerint ha magasabb kategóriás védett szót (Somló, Tokaj) használsz a címkén akkor a valódi (Nagy-Somló, Zemplén) erdetet jelző szöveget kétszet akkora betűvel kell írni. Nem tilos, de egyértelműen kétszer nagyobbnak kell lennie az igazságnak. Arra van ez, ha mondjuk Egri János nevű szekszárdi borász a becsületes nevével akar palackozni. Nyilván használhatja a nevét vagy a cégének (ami mondjuk lehet Egri bor Kft.) nevét, de a valódi eredetet jelző szövegnek kétszet akkora kell lennie.

Namost esetünkben ez nem olyan hipernagy gáz. A fogyasztó nincsen nagyon becsapva és mindenki tudja mi van a borban. A gáz az az, hogy ugyanezt a szabályt és törvényt sérti meg minden Györgykovács, minden Hollóvár, minden Somlói Vándor és még vagy fél tucat Somlói termelő címkéje. Ami azért abszurd, mert pontosan ezek a termelők azok akik a borvidék választmányában egy kézemeléssel meg tudnák változtatni a jelenleg valóban űberkretén szabályozást.
Elvileg elég lenne annyi, hogy a Somló szót az használhatja aki a Somlón szüretelte a szőlőt a borhoz.

Szóval mókás, hogy űrsiló van, hatalmas infrastrukturális fejlesztések vannak, világraszóló borok vannak. Tényleg meseszép teraszok és ültetvények vannak. Komoly, elkötelezett szőlészet és borászok vannak... mégis ívesen szarik mindenki abba, hogy egy tollvonással törvényesre formálják a borvidéki szabályzatot :)

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2015.04.16. 14:13:43

Jó poszt! Mindig öröm a Somlóról olvasni. A StIlona sorozat pedig az ország legjobb ár/érték arányú borait hozza.

Csak azt a fránya félmilliós Nébih büntit érő címkét kellene elfelejteni.

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2015.04.16. 16:36:31

@Syntax Error: Az RO géphez adták kiegészítőként :)

Szten00 2015.04.16. 17:14:23

@BZoltan: Á, így értem, köszönöm a választ!

Doxa 81 2015.04.16. 21:02:02

@BZoltan: Annyiban azért pontosítanék, hogy a Somló / Nagy-Somló viszony nem teljesen olyan, mint a Tokaj / Zemplén, mert amíg a Somló és a Nagy-Somló is OEM, addig a Tokaj / Zemplén páros esetében a Tokaj OEM, a Zemplén OFJ. A Zemplénnek nálatok a Balaton OFJ felel meg.
Egy boron nyilván akkor lehet adott származásra utaló megnevezést feltüntetni, ha a megjelölés feltüntetésére vonatkozó feltételeknek megfelel. Ebben az esetben, ahogy mondod is, a Somló a szigorúbb, ami azt jelenti, hogy amennyiben a bor csak az alacsonyabb követelményszintet jelentő Nagy-Somló előírásainak felel meg, a Somló megjelölés nem feleakkora betűmérettel, hanem sehogyan sem tüntethető fel rajta.
Az Egri János nevű szekszárdi borászos példád egyébként - bár erre az esetre nem húznám rá - önmagában teljesen jó, mert a szabályozás pontosan arról szól, hogy ha a palackozó, termelő, importőr, vagy forgalmazó neve vagy címe valamely OEM-ből, vagy OFJ-ből áll, vagy ilyet tartalmaz, az legfeljebb feleakkora betűmérettel tüntethető fel, mint az oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés, illetve az érintett termék kategóriájának megnevezése.

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2015.04.16. 21:19:56

@Doxa 81: A viszony abból a szempontból pontosan ugyanaz, hogy mindkét esetben egy alacsonyabb és a egy magasabb kategóriáról van szó. Valóban, nem teljesen azonos a két eset, mert amddig az egyik a Dunán inneni addig a másik a Dunán túli :) Hkhm... ugyebár. De kereshetünk még más irreleváns részletkérdést :) Minden analógia sántít... de attól még az analógia az pontos.

Úgyamúgy a precizitás kedvéért:

A 607/2009/EK bizottsági rendelet 56. cikk (6) bekezdése alapján:

"(6) Ha a palackozó, a termelő, az importőr vagy a forgalmazó neve vagy címe valamely oltalom alatt álló eredetmegjelölésből vagy földrajzi jelzésből áll, illetve ilyet tartalmaz, a következőképpen tüntetendő fel a címkén: a) legfeljebb feleakkora írásjelekkel, mint az oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés, illetve az érintett, szőlőből készült termék kategóriájának megnevezése; vagy b) az (5) bekezdés második albekezdése szerinti kóddal"

Ennek megfelelően, ha Nagy-Somló eredetmegjelöléssel hoznak forgalomba bort, akkor a Nagy-Somló kifejezésnek kétszer akkora betűmérettel kell szerepelnie a címkén, mint a különálló "Somló" kifejezésnek.
Értelemszerűen ez a kitétel más eredetmegjelölésekre (pl. Balaton, Somlói) vagy földrajzi jelzésekre (pl. Dunántúl) is igaz. Amennyiben földrajzi jelzés nélküli borászati terméket kívánnak forgalmazni, úgy a termékkategória nevét (pl. bor, pezsgő, minőségi pezsgő) kell a pincészet nevénél legalább kétszer nagyobb betűmérettel feltüntetni.

Hogy esetünkben a "St Ilona Somló" kifejezés az egy cégnevet fed-e én nem tudom. De jóhiszeműen feltételezem, hogy igen. Ha nem az csak az esetleges Nébih büntetés mértékét növeli.

Ami ebben érdekes, hogy a Somlón azok a termelők akiknek tényleg egy kézfeltételbe kerülne változtatni a helyzeten mégis inkább a törvénysértést és egy esetleges Nébih vegzálást vállalják. Hogy miért ez számomra talány. Sok termelővel beszéltem erről... több helyen mondtam, hogy ez gáz... de igazán senkit nem érdekel.

Ami a Kreinbacher birtok esetében külön furcsa, hogy ugye látjuk, tudjuk, hogy csillagászati összegeket költenek nagyon elismerendő módon a brandjükre, a szőleikre, pincéjükre... tényleg nem volt 100-200 ezer forintjuk, hogy egy szakjogász láttamozza a címkéiket?

Doxa 81 2015.04.16. 21:57:53

@BZoltan: Igen, valóban egy alacsonyabb és egy magasabb kategóriáról van szó, de hát ahogy te a precizitás kedvéért idézted az uniós jogszabályt, úgy én is a precizitás miatt pontosítottam :) Irreleváns részletkérdés vagy nem, de hát akkor legyünk precízek, ugyebár :) Na ennyi precízkedés után vissza a témához. Szóval egyébként ugyanarra a jsz-ra hivatkozunk mindketten, csak én a b) pontot nem idéztem. Az más kérdés, hogy az 56. cikk (6) bekezdéséből - az én álláspontom szerint - az, amit mondasz, vagyis, hogy "...ha Nagy-Somló eredetmegjelöléssel hoznak forgalomba bort, akkor a Nagy-Somló kifejezésnek kétszer akkora betűmérettel kell szerepelnie a címkén, mint a különálló "Somló" kifejezésnek." csak akkor lenne igaz, ha a palackozó, termelő, importőr, vagy forgalmazó neve (címe) lenne Somló (vagy tartalmazná a Somló-t), mert ez a jogszabályhely erre vonatkozik, nem mond ennél többet. De hát ez a szép a jogban, hogy mindenki értelmezheti ahogy neki szimpatikusabb :)
Az utolsó két bekezdésedet illetően csak azt tudom mondani, hogy tökéletesen egyetértek.

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2015.04.16. 22:10:08

@Doxa 81: A precizitás zászlója alatt egy analógián számonkérni, hogy nem egy az egyben való megfelelést mutat be szerintem mókás :) De mindegy... a lényeg az amit írtam. A hierarchiában máshol álló kategóriák közötti különbségtétel a lényeg és a kérdés.

Igen az az 56. cikk (6) bekezdése feltételezi, hogy a konfliktus a termelő nevéből, címéből fakad...Lásd Egri János szekszárdi termelő, vagy a tokaji Kovács János akinek a pincéje az Eger utcában van :) Azt, hogy a termelő minden ilyen ok nélkül csak úgy abúzálja az eredetvédelmi törvényt fel sem merül bennem...de ha ez az eset, akkor a Nébih legszigorúbb büntetésére lehet számítani.

A Nébihet egy ilyen vizsgálat során az érdekli, hogy a fogysztó megtévesztéséről van-e szó. És őket nem édekli, hogy kicsit vagy nagyon megtévesztő valami. Ha megtévesztő akkor suhint. A suhintás mértéke függhet a tétel nagyságáról és az esetleges jóhiszeműségtől.

emoss 2015.04.17. 14:46:32

A Barátot kóstoltuk nemrég, állt mint a cövek, nálunk élményszámba ment.
süti beállítások módosítása