A „Természethű borkészítés Somlón” c. rendezvény Hollóvárt bemutató része után most jöjjön a nemrég Somlón is termelésbe fogó biodinamikus osztrák birtok, a Meinklang. A rendezvény vendége, Werner Michlits a hallgatóságot egy képekkel gazdagon illusztrált előadással vezette be a biodinamikus farmerkedés rejtelmeibe. Werner a téma – még Nicolas Joly szerint is – elismert nagykövete, nyílt és jól érthető előadásmódja hamar beszippantja a hallgatóságot. Ezúttal sem történt ez másképp, aki a megfelelő nyitottsággal érkezezett a rendezvényre, kicsit közelebb kerülhetett a biodinamikához.
A Fertő-tó mellett, közvetlenül a határ túloldalán Pomogyban (Pamhagen) található Meinklang igazi családi vállalkozás. Az első hallásra fura Meinklang név egy igen elmés kis szóösszetétel. A kezdőbetű a Michlits családnévre utal, a német „Einklang” jelentése pedig összhang, harmónia. A nagymama révén a Michlitsek magyar gyökerekkel is rendelkeznek, amelyet inkább megélni, semmint elnyomni próbálnak. Amennyire ki lehetett venni, Werner egészen jól ért magyarul, de ahogy utalt rá, a beszédet egyelőre nem erőlteti. A gyerekek ellenben két tannyelvű iskolába járnak és használják is a „titkos nyelvet”, így előbb-utóbb majd a szülők is kénytelenek lesznek hozzájuk felzárkózni.
Visszatérve a farmra, a gazdálkodás valamikor húsz évvel ezelőtt kezdődött és tíz éve váltottak biodinamikus gazdálkodásra. 2005 óta a komoly elismertségnek örvendő Demeter minősítést is magukénak mondhatják. Az állattenyésztésre, növény- és gyümölcstermesztésre épülő farm önálló ökoszisztémát alkot, minden tevékenységnek fontos helye van a természetes körforgásban. Az állatok legelnek, majd trágyáznak, a trágyát a talaj újbóli megtermékenyítéséhez és preparátumok készítéséhez használják fel. A preparátumokkal a terményeket kezelik, a gyümölcsösökben pedig a takarmányozáshoz és más preparátumokhoz szükséges növényeket termesztik.
A farm négy jól definiált lábon áll. Az állattenyésztésben elsősorban a szarvasmarhákra koncentrálnak. Összesen 600 angus (!) marhát legeltetnek 300 hektáron. Emellett rendelkeznek lóval, de saját fogyasztásra tenyésztenek birkát, disznót és csirkét is. Az állatok szabadon legelnek, stressztől mentes életet élnek és levágásuk is kíméletesen történik. A másik fontos tevékenység az almatermesztés, a farm anno ezzel indult el. A gyümölcs mellett takarmány és gabonafélék is vannak. Ezek között olyan 2000 éves, már a mezopotámiaiak által termesztett fajták is megtalálhatók, amelyek a nagyipari mezőgazdaságnak köszönhetően szinte már eltűntek. A negyedik láb pedig a szőlő- és borgazdaság, ez előadásunk fő témája is egyben.
Werner átszellemülten beszél a modern vegyipar alakította függőségek ördögi köréről. Kb. száz évvel ezelőtt jelentek meg az első gyomirtók, amelyek egy csomó földmunkától, kapálástól kímélték meg a gazdákat. A gyomirtó teljesen kiöli a talaj mikroflóráját és a növényi növekedés gátlásával jelentősen csökkenti a talaj humusztartalmát. A föld termőképességének fenntartásához ezért műtrágyát kezdtek alkalmazni. A műtrágyákban lévő sók felvételével a növény vízigénye jelentősen megnő. Gondoljunk arra – mondja Werner –, amikor egy jó sós levest eszünk: hiába a sok elfogyasztott folyadék, mégis innunk kell, hiszen a szervezetünk hígítással állítaná helyre a kívánatos egyensúlyt. A növényekkel sincs ez másként. A szőlő majd kicsattan a víztől, de a sók miatt fellépő ozmotikus nyomás által még több vizet vesz fel. A víztől duzzadó növényen a végül a természet segít. A talaj közeléből jönnek a megváltást hozó gombák, megtámadják és feltárják a növény leveleit, amely vízveszteséget indít el. Ha már gomba, akkor a modern gazda gombaölőhöz nyúl. Így zárul aztán be a kör, a szegény gazdálkodó pedig háromszoros függésbe került a vegyipartól.
A Meinklang Pamhagen környékén 55 hektár szőlőterületet művel, a viszonylag újnak számító somlói kaland összesen 2,8 hektárt számlál. Az osztrák birtokrészen zweigelt, kékfrankos, pinot noir, st. laurent és kevés cabernet sauvignon, illetve olaszrizling, pinot blanc, zöldveltelini és szürkebarát, a somlói területen juhfark, hárslevelű és olaszrizling képezi a felhozatalt. A szőlősorok között haszonnövényeket, illetve a biodinamikus műveléshez szükséges preparátumokhoz zsurlót, cickafarkat, kamillát, gyermekláncfüvet és csalánt termesztenek. A növények jelenléte egyrészt egy egészséges víz- és tápanyag-stresszt okoz a szőlőnek, másrészt levelük és gyökérzetük menedéket nyújt a rovarok és mikroorganizmusok számára. Amennyire értettem, évente csak néhány sort forgatnak meg és hagynak pihenni parlagon. A szőlőtermesztés diktálta monokultúra kényszerűen alacsony biodiverzitását további rovarmenedékek létesítésével próbálják helyrebillenteni. Korábban ehhez mesterséges „rovar hoteleket” építettek, de ezt nem találták elég természetesnek, így helyettük ma már növényszigeteket létesítenek. Ehhez pár sorból néhány tőkét kiemelnek, helyükre fákat, bokrokat, virágokat és fűszernövényeket ültetnek (ld. kézi illusztráció). A kis sziget tényleg természetes menedéket biztosít a rovarok számára, ötletes kialakításának köszönhetően még a traktor is könnyedén képes megkerülni.
Külön szőlészeti érdekesség, hogy egy szürkebarát táblát metszés nélkül művelnek. Ez nem valami fura szófordulat, hanem tényleg nulla metszés mellett hagyják a szőlőt növekedni és teremni. Az eddigi tapasztalataik szerint az így művelt tőkék rendkívül apró fürtöket és bogyókat hoznak, amelyet egy természetes extrakt-növelésként is fel lehet fogni. A dolog hátránya, hogy esetenként létra is kell a szürethez, de hát ki mondta, hogy a természetességre törekvés egyszerűséget is jelent?
A farmon készített komposzthoz állati trágyát, törkölyt, növényi részeket és kvarcot használnak. A növényvédelemben alkalmazott teák a már említett növényekből készülnek, fontos alkotóelem a szarvba töltött és elásva „érlelt” tehéntrágya. Ehhez a megtöltött szarvakat – védve a lefolyó csapadéktól – lefelé fordítva temetik el úgy 30-40cm mélyre. A következő idényben a szarvakat kiássák, a trágyából kézzel apró gombócokat formálnak (ld. kép), majd a komposzt és a teák készítésénél használják fel. Egy másik fontos kezelés kvarchomokkal történik, hektáronként négy grammot permeteznek ki bizonyos időszakokban. Ezzel – állítja Werner – információt közölnek a növénnyel, a kvarckristályok által összegyűjtött fény növekedésre serkenti a szőlőket. Megmondom őszintén, hogy sok-sok rettentően ésszerűnek és hasznosnak tűnő művelési elem után itt kezdtem kicsit elbizonytalanodni. Ilyenkor aztán előkerülnek a Föld le- és felfelé áramló erői, a kozmosz, a csillagállások és miegymás, amelyeket mindenféle logikát nélkülöző, sokszor befogadhatatlan magyarázatokkal támasztanak alá. Itt jön a biodinamika azon része, amelyben – nincs mese – hinni kell.
(A Werner Michlits portré kivételével a képek a vetítővászon fényképezésével készültek. Ezek a Meinklang tulajdonát képezik, remélem nem haragszanak, hogy itt megosztom őket. A minőségért elnézést kérek.)
(Folyt. köv.)